Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
A „lényegében származtatott fajta" fogalma 13 5. példa: Szomaklonális variánsok Az A fajtából származó sejteket szövettenyészetben tartják fenn kallusz formájában. Növényeket regenerálnak ilyen kallusz-szövetekből és ezek között lesznek az A fajtából eredő olyan variánsok, amelyek különbözők és állandóak. 5.1. Kérdés: Az ilyen variánsok lényegében származtatottak-e A-ból? Változik-e a helyzet akkor, ha az ezen variánsok közötti genetikai különbségek kicsik vagy nagyok? 5.1. Válasz: (i) A variánsok zömmel az A fajtából származnak. (ii) Az, hogy egy adott variánson alapuló fajta lényegében származtatott-e, függ attól, hogy vajon megőrzi-e az A fajta genotípusából eredő lényeges jellemzőket és — eltekintve a szelekciók eredményeképpen fellépő speciális különbségektől — megegyezik-e azzal olyan mértékig, hogy kielégítse a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit. (iii) Ha a szelektált különbség nagyon nagy, akkor kevéssé valószínű, hogy a variáns így megőrzi az ilyen lényeges jellemzőket. Egy ilyen variánson alapuló fajta ezért kevésbé valószínű, hogy lényegében származtatott lesz az A fajtából. 6. példa: Természetes és indukált mutációk Mutációt fedeznek fel az A fajtában, és ezt egy új B fajta megalkotására alkalmazzák. 6.1. Kérdés: A B fajta lényegében származtatott az A fajtából? Különbözik-e a helyzet akkor, ha a mutáció egyszerű genetikai változás eredménye, vagy ha a változás komplexebb, vagy ha a mutációt mesterségesen indukálják? 6.1. Válasz: (i) A B fajta zömmel az A fajtából származik és világosan megkülönböztethető az A fajtától. (ii) Az, hogy a mutáció természetes vagy mesterségesen indukált, lényegtelen. (iii) Az ezután fennmaradó kérdések: vajon a B fajta származtatott-e az A fajtából, miközben megtartja az A fajta genotípusából eredő lényeges jellemzők kifejezését, és vajon a B fajta megfelel-e A fajtának olyan mértékben, hogy kielégíti a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit. III. Ez a legtöbb esetben így van, és a B fajta lényegében származtatott az A fajtából. (iv) A genetikai változás komplex volta azonban eredményezhet olyan mutációt, amely már nem őrzi meg az A fajta genotípusából eredő jellemző tulajdonságok kifejezését. Ebben az esetben a B fajta nem lényegében származtatott az A fajtából. (v) Amennyiben az A fajta egy nem oltalmazott X fajta mutációja, a B fajta lehet lényegében származtatott az A fajtából, mégsem esik az A fajta oltalmi körébe, mivel az A fajta maga is lényegében származtatott fajta. Ennek a ténynek nagy jelentősége van olyan fajoknál, amelyeknél a mutációs nemesítés gyakran alkalmazott technika. 7. példa: Változás a kromoszómaszámban Különböznek a vélemények arról, vajon a kromoszómaszám kettőződéséből vagy feleződéséből kialakuló fajtákat lehet-e úgy tekinteni vagy sem, hogy megőrzik a kiindulási fajta genotípusából vagy genotípusai kombinációjából kialakult lényeges jellemzők kifejezését. Javasolható, hogy a lényegében származtatás kritériumait alkalmazzuk ott is, ahol a nemesitési technika a kromoszómaszám változásával jár, pontosan ugyanúgy, mint más nemesi tési technikáknál. 8. példa: Sejtfúzió Egy nemesítő átviszi a sejtmagot az A fajta sejtjéből különböző és idegen citoplazmájú B fajta sejtjébe, ahol a B fajta sejtmagját elroncsolta. Ennek célja az A fajta egy hímsteril változatának megalkotása. 8.1. Kérdés: A hímsteril vonal lényegében származtatott-e? 8.1. Válasz: (i) Az A fajta hímsteril változata világosan megkülönböztethető az A fajtától hímsterilitása alapján és genetikailag zömmel az A fajtából származik (javasolható, hogy a B fajta citoplazmás organellumaiból származó DNS kis mennyiségét tekintsük lényegtelennek) úgy, hogy megőrzi az A fajta genotípusából eredő lényeges jellemzőket. (ii) Elbírálás kérdése, vajon az A fajta hímsteril változata megfelel-e az A fajta örökölhető jellemzői kifejezésének (eltekintve a bevezetett hímsterilitástól) olyan mértékig, hogy kielégíti a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontjának követelményeit. III. JAPÁN SZAKÉRTŐK ÁLTAL KÉSZÍTETT ELSŐ VITAIRAT A LÉNYEGÉBEN SZÁRMAZTATOTT FAJTÁK ÉRTELMEZÉSÉVEL KAPCSOLATBAN A japán vitairat két kérdéshez szól hozzá: a lényegében származtatás bizonyításának szükséges követelményeihez és a kiindulási fajták meghatározásához. Amikor egy bitorlási eljárásban az oltalmazott fajta nemesítője (felperes) azt állítja, hogy egy másik B fajta lényegében az A fajtából származik, nem elegendő számára csak azt megállapítani, hogy a felülvizsgált UPOV-konvenció 14. cikk (5) bekezdés
