Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
10 dr. Szarka Ernő - Fischer Kálmán talános bizonyítási teher módosításának lehetősége, amennyiben így kívánnak tenni. Meg kell jegyezni, hogy a szabadalmak területén a bizonyítási teher megfordításával kapcsolatban hasonló javaslatot tartalmaz a Párizsi Uniós Egyezményt a szabadalmak tekintetében kiegészítő Szerződés tervezete (amelynek tárgyában a Diplomáciai Konferencia első részét 1991. júniusában tartották Hágában, második részét pedig 1993 júliusára hívták össze Genfbe). Az említett tervezet 24. cikke a bizonyítási teher megfordításával foglalkozik azokban a bitorlási eljárásokban, amelyek termékek előállítását szolgáló eljárásokra vonatkoznak, és amelyekben a felperesnek sok esetben nehéz vagy lehetetlen feladat az eljárás alkalmazásának bizonyítása, míg az alperes könnyen tudná bizonyítani, hogy nem alkalmazza a nevezett eljárást. A HASONLÓSÁG MÉRTÉKÉNEK KÉRDÉSE A hasonlóság mértéke kérdésében a döntést az olyan lényeges jellemzők alapján kell elérni, amelyek a genotípusból erednek. A „lényeges” kifejezés az „alapvető” vagy „nélkülözhetetlen” jelentéssel bír. Hasonlók a fajták, ha azok a jellemzők, amelyek genotípusaiknak vagy genotípusaik kombinációjának kifejezései, megegyeznek a kiindulási fajták jellemzőivel, eltekintve azoktól a különbségektől, amelyek a származtatásí eljárásból erednek. A cél az, hogy a fajták közötti hasonlóság szükséges mértéke az egészében vett fajta jellemzőinek alapján és nem elkülönített, egyedi jellemzők alapján legyen megálllapítva. Helytelen lenne arra a következtetésre jutni, hogy egy származtatott fajta nem éri el a hasonlóság szükséges mértékét egyszerűen csak azért, mert nem fejez ki egy egyedi (esetleg nagyon egyszerűen örökölt), elkülönített jellemzőt. Az egyedinek vett jellemzők, amelyek „lényegesek”, változnak fajról-fajra, fajtáról-fajtára, és még tagállamróltagállamra is. Nyilvánvalóan nem lenne kívánatos, hogy az olyan döntések, vajon egy fajta lényegében származtatott vagy sem, különbözőképpen lennének meghatározva az UPOV tagállamokban. Abból a célból, hogy a 14. cikk (5) bekezdése b) pontjának (iii) alpontja által előírt feltételek teljesüljenek, egy későbbi fajtának meg kell felelnie a korábbi fajtának a korábbi fajta lényeges, öröklött jellemzőinek kifejezésében, „eltekintve azoktól a különbségektől, amelyek a származtatási tevékenységből erednek”. Elméletileg ugyan ha A fajtát keresztezik B fajtával és az így létrejövő utódból az X fajtát szelektálják, és ha az X fajta lényeges jellemzőinek 45%-ában az A-ból és 55%-ában a B-ből származik, erről elmondható lenne, hogy a B-ből származik, eltekintve az A-ból származó 45%-tól; ez azonban nem az az értelmezés, amely a szándéknak megfelelő. Egy későbbi fajta ugyanis nem tudja teljesíteni a b) pont (i) alpontjának feltételeit, hacsak nem zömmel a kiindulási fajtából származik, miközben megtartja — ab) pont (i) alpontjában lévő minősítés nélkül — a kiindulási fajta lényeges, öröklött jellemzőinek kifejezését. A PÉLDÁK AZ IRÁNYELV TERVEZETHEZ Az UPOV irányelv tervezete az elméleti megfontolásokon kívül a függelékben konkrét növénynemesítői példákat is megad. Ezek a növénynemesítő szakemberek számára életszerűbben magyarázzák el a lényegében származtatás fogalmát. Mivel ennek a közleménynek éppen az a célja, hogy ez a fogalom világos legyen, teljes egészében közöljük a lényegében származtatás gyakorlati eseteit magában foglaló függelék nyolc példáját. 1. példa: Piramis [Minden + egy olyan jellemző, amelyet genetikai manipulációval vagy teljes visszakeresztezéssel adtak hozzá, és egy egyedi génnel vagy néhány szorosan kapcsolt génnel van szabályozva.] A fajta - a kiindulási oltalmazott fajta A+ fajta - különbözik az A fajtától és zömmel az A-ból származik A++ - különbözik az A+ fajtától és zömmel az A+ból származik A+++ - különbözik az A++ fajtától és zömmel az A++-ból származik 1.1. Kérdés: Az A+ fajta lényegében az A-ból származik? 1.1. Válasz: Igen, ha ez zömmel olyan módon származik, hogy megőrzi a kiindulási fajta lényegében örökölt jellemzőinek (vagyis azoknak a jellemzőknek, amelyek „a genotípusból erednek”) kifejezését, és ha végeredményben — eltekintve azoktól a különbségektől, amelyek származtatás műveleteiből erednek (jelen esetben a + jellemző hozzáadásától) — megfelel a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontja által megkövetelteknek. 1.2. Kérdés: Az A++ fajta lényegében A+-ból származik? 1.2. Válasz: (i) A válasz ugyanaz, mint az l.l.-nél, de eltérő következményekkel. Mivel az A+ fajta maga is lényegében származtatott A-ból, nem elégíti ki a 14. cikk (5) bekezdés a) pont (i) alpontja követelményeit. Ennek megfelelően az A+ fajta oltalmi köre nem fedi le az A++ fajtát. (ii) Az A++ fajta azonban lehet lényegében származtatott az A fajtából, ha megőrzi az A fajta lényegében örökölt jellemzőinek kifejezését, és ha megfelel a 14. cikk (5) bekezdés b) pont (iii) alpontja által megkövetelteknek.
