Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
8 dr. Szarka Ernő - Fischer Kálmán fogadása a következő elnökségi ülések valamelyikén várható. Az UPOV-irányelvvel párhuzamosan számos növényoltalmi hivatal és kormányközi szervezet készített hozzászólást, amelyekkel részben segíteni óhajtották az UPOV főtitkárának munkáját, részben ki akarták fejteni saját álláspontjukat a lényegében származtatott fajták értelmezésével kapcsolatban. A továbbiakban ezeknek az anyagoknak — a nem teljes körű és részletességű — ismertetésével foglalkozunk. II. IRÁNYELV-TERVEZET A LÉNYEGÉBEN SZÁRMAZTATOTT FAJTÁKKAL KAPCSOLATBAN (AZ UPOV FŐTITKÁRA ÁLTAL KÉSZÍTETT ÖSSZEÁLLÍTÁS) Az UPOV eddig három irányelvet adott ki (1. Irányelv a megkülönböztethetőség, az egyneműség és az állandóság vizsgálatáról, 2. Általános elvek az ilyen vizsgálatok kivitelezéséről, 3. Ajánlás a növények elnevezéséről), ezek az irányelvek azokra a feltételekre vonatkoznak, amelyeket egy fajtának ki kell elégítenie ahhoz, hogy oltalmat kaphasson. Ezek tehát a tagállamok hivatalainak gyakorlatára vonatkozó irányelvek, illetve ajánlások. Ezekkel ellentétben a lényegében származtatott fajtákra vonatkozó irányelv nem az oltalom megadásánál, hanem az esetleges bitorlási vagy függőségi perek keretében a bíróságoknál hasznosítható. Az egyezmény 1991. évi szövegének 5. cikke pontosan megszabja a nemesítői jog (növényfajta-oltalom) megadásának feltételeit. Ezek között a kritériumok között a lényegében származtatás nincs megemlítve. Ugyanez a cikk rögzíti, hogy az oltalom megadása nem lehet alávetve semmilyen további feltételnek. Amennyiben tehát az oltalom megadására illetékes hivatal figyelembe venne lényegében származtatási kérdéseket az oltalom megadásában, ellentétbe kerülne az 1991. évi szöveg 5. cikkével — ez ugyanis meg nem engedett „további feltétel”-t jelentene, így világosan el lehet jutni arra a következtetésre, hogy a lényegében származtatási viszony megléte két oltalmazott fajta között a fajták jogosultjainak ügye, és az ezzel kapcsolatos viták bíróságra tartoznak. A 14. cikk (5) bekezdésének fentebb idézett speciális kifejezéseit az irányelv-tervezet az alábbiak szerint magyarázza meg. —„amennyiben az oltalmazott fajta maga nem lényegében származtatott fajta” [a) (i)] A kiemelt szavak olyan szituációkra vonatkoznak, ahol pl. a C fajta lényegében származtatott a B fajtából, amely viszont lényegében származtatott az A fajtából. A fenti szavak azt tisztázzák, hogy a C fajta nem esik a B fajta oltalmi körébe. — „zömmel a kiindulási fajtából származik” [b) (i)] Ezek a szavak azt jelentik, hogy egy lényegében származtatott fajta több, mint 50%ban egy kiindulási fajtából származik. A „zömmel” szó esetében azonban jóval több, mint 50%-os ilyen származásra gondolunk. Az a tény, hogy származtatásának jóval több, mint 50%-ában egy kiindulási fajtából kell történnie, azt jelenti, hogy egy adott fajta lényegében csak egyetlenegy fajtából származhat. A szándék az, hogy egy fajta csak akkor legyen lényegében származtatott egy másik fajtából, amikor gyakorlatilag megőrzi a másik fajta teljes genotípusát. Egy származtatott fajta a gyakorlatban nem tudná kifejezni azon fajta nélkülözhetetlen jellemzőit, amelyből származik, hacsak nem csaknem teljesen a nevezett fajtából származik. — „miközben megőrzi a ...lényeges jellemzők kifejezését” [b) (i)] A lényeges jellemzők azok, amelyek a fajta számára nélkülözhetetlenek vagy alapvetőek. A „jellemzők”-et úgy kell felfogni, hogy körülölelik egy fajta összes vonásait, ideértve pl. a morfológiai, fiziológiai, mezőgazdasági, ipari és biokémiaijellemzőket. így pl. egy, a fajtán végrehajtott biokémiai vizsgálat, egy genetikai vizsgáló mintát („próbát”) alkalmazó átvizsgálás eredménye a fajta egyik jellemzője. A „miközben megőrzi” kifejezés azt jelenti, hogy a nélkülözhetetlen jellemzők a kiindulási fajtából származnak. — „genotípusából ...eredő” [b) (i)] Ezek a szavak azt tisztázzák, hogy egy fajtának csak azokat a jellemzőit szabad számításba venni, amelyek genetikailag örökölhetők. A növényi anyag bármiféle külső vonását, amely környezeti hatásokat képvisel, figyelmen kívül kell hagyni. Feltehető az a kérdés, vajon egy genetikai „próba”, pl. RFLP (lásd később) alkalmazásából adódó vizsgálati eredmények olyan jellemzők-e, amelyek a „genotípusból erednek”. A javaslat ezzel kapcsolatban az, hogy az ilyen „próbát” alkalmazó vizsgálati eredmények „a genotípusból erednek”. — „világosan megkülönböztethető a kiindulási fajtától” [b) (ii)] Ezek a szavak azt állapítják meg, hogy a lényegében származtatás csak olyan fajtákra vonatkozik, amelyek világosan megkülönböztethetők egy kiindulási fajtától, és amelyek következésképpen oltalmazhatok a kiindulási fajtától függetlenül. — „eltekintve azoktól a különbségektől, amelyeket a származtatási tevékenység eredményez, a kiindulási
