Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 2. szám - Tanulmányok. Dr. Szarka Erő, Fischer Kálmán: A "lényegében származtatott fajta" fogalma és különböző magyarázatai
Iparjogvédelmi szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam II. 1993. április TANULMÁNYOK DR. SZARKA ERNŐ - FISCHER KÁLMÁN A „lényegében származtatott fajta” fogalma és különböző magyarázatai — AZ UPOV-EGYEZMÉNY 14. CIKKÉNEK (5) BEKEZDÉSE — Összefoglalás: Az UPOV-konvenció 1991. évi szövegének 14. cikke új fogalmat vezet be, a „lényegében származtatott fajta” fogalmát. Felvetését az tette szükségessé, hogy egy fajta nemesítöjének eddig nem volt megfelelő védelme fajtája továbbnemesítöjével szemben. Amennyiben egy nemesítő jelentős munkával kiváló és hasznos új fajtát állított elő, nem léphetett fel azokkal a nemesítőkkel szemben, akik ezt az általa nemesített fajtát — akár csak egy apró változtatással is — továbbfejlesztették. Ez pedig nem szolgálta a nemesítői érdekeket. Az egyezmény új szabálya szerint az eredeti fajta oltalma kiterjed azokra a fajtákra is, amelyek ebből „lényegében származtatva” vannak. A fogalmat a 14. cikk (5) bekezdése pontosítja. Az egyezmény tömör, szűkszavú fogalmazása különböző értelmezéseket tesz lehetővé, ezért az UPOV főtitkárát már az 1991. évi Diplomáciai Konferencián irányelv kidolgozásával bízták meg a lényegében származtatott fajtákkal kapcsolatban. A közlemény ismerteti magának az egyezménynek az erre vonatkozó előírásait, az irányelv elkészült tevezetét, valamint azokat az írásos hozzászólásokat, amelyeket a különböző nemzeti hivatalok és kormányközi szervezetek nyújtottak be véleményként és segédanyagként az irányelv kidolgozásához, végezetül pedig összefoglalja a különböző vélemények egyezéseit és eltéréseit. I. A NEMESÍTŐI JOGOK ERŐSÍTÉSE AZ UPOV-EGYEZMÉNYBEN Az új növényfajták oltalmára létesült Nemzetközi Unió (International Union for the Protection of New Varieties of Plants; UPOV) tagállamai 1991. március 19-én fogadták el az új növényfajták oltalmára létesült nemzetközi egyezmény (az ún. UPOV- egyezmény) legfrissebb szövegét, amely az eredeti konvenció harmadik felülvizsgálatát jelenti (az 1961. december 2-i eredeti, valamint az 1972. novembere 10-én és az 1978. október 23-án revideált szövegek után). Az új szöveg számos változást hozott az 1978. évihez képest. Ezek közül most azt emeljük ki, amely a „lényegében származtatott fajta” fogalmával kapcsolatos, és amely szakmai körökben a mai napig is élénk vita tárgya. A viták nem a fogalom létjogosultságával, hanem annak jelentésével kapcsolatosak, mert a szűkszavú rendelkezés többféle értelmezést tesz lehetővé. Mielőtt a további részletekkel foglalkoznánk, megemlítjük, hogy Magyarország jelenleg még nem csatlakozott az egyezmény 1991. évi szövegéhez, amely még nem is lépett hatályba; így hazánk — a többi UPOV tagállammal együtt — az 1978. évi szöveg alapján áll. Mivel azonban a csatlakozás bizonyára rövidesen megtörténik, előre is érdemes foglalkozni annak ezzel — a legtöbb vitát kiváltó — új szabályával. A konvenció új szövegének 14. cikke a következőképpen hangzik: „A nemesítői jog oltalmának terjedelme (1) [A szaporítóanyagra vonatkozó tevékenységek] a) A 15. és 16. cikkek figyelembevételével, az oltalmazott fajta szaporítóanyagára vonatkozó alábbi tevékenységekhez szükséges a nemesítő hozzájárulása: (1) termelés vagy reprodukálás (sokszorozás), (ii) előkészítés szaporítás céljából, (iii) felkínálás eladásra, (iv) eladás vagy másféle értékesítés, (v) exportálás, (vi) importálás, (vii) raktározás a fenti (i)-(vi) alpontok bármelyikében említett célokra. b) A nemesítő hozzájárulásakor megszabhat feltételeket és korlátozásokat. (2) [A termésre vonatkozó tevékenységek] Amennyiben a nemesitőnek nincs kedvező lehetősége jogait a fent említett szaporítóanyaggal kapcsolatban gyakorolni, akkor — a 15. és 16. cikk figyelembevételével — a teljes növényeket vagy növényrészeket
