Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Folyóiratfigyelő. A szoftverek oltalmának kérdései a német iparjogvédelmi szakértők fórumain
A szoftverek oltalmának kérdései 39 foghatók fel. Az univerzális számítógép a program által speciális számítógéppé válik, amelyik a programozott feladatot meg tudja oldani. A BGH is látta a számítógépprogram műszaki jellegét, ahogy ez megjelenik elvi állásfoglalásában, de a későbbiekben már csak a találmány „mag”-jára koncentráltak. Mindezek a megfontolások a gyakorlati jogalkalmazás számára már elavultak, vagyis egy „számítógépprogram” szabadalmazhatóságának nem lehet kritériuma a dogmatikusan értelmezett műszaki jelleg. Az újabb értelmezések eredményeképpen lehetőség nyílik arra, hogy a programokkal kapcsolatos találmányokat egyedül a program tartalma alapján bírálják el. A fentiek hatására az Európai Szabadalmi Hivatal vizsgálati irányelvei az EPÜ 52. cikkelyében levő „program, mint olyan” meghatározást pontosabban körülírták és megkívánták, hogy egy igénypont műszaki jellegének vizsgálatakor a jellemzők összességét vegyék tekintetbe anélkül, hogy figyelembe vennék az újdonságot és a találmányi szintet. Ha ilyen módon a találmány valamely műszaki megoldást eredményezett, akkor a találmány műszaki jellegű és szabadalmi oltalom alá vonható. Ezekkel az irányelvekkel új és pragmatikus irányzat jött létre, amely lényegesen különbözik a régebbi absztrakt német diszkussziótól, amely a műszaki elvet próbálja kiterjeszteni. A Német Szabadalmi Hivatal 1987-ben a program-vonatkozású találmányokkal kapcsolatban olyan vizsgálati irányelveket adott ki, amelyek szerint az igénypontokat összességükben kell szemlélni és a „technicitással” kapcsolatos kétségek esetén inkább a bejelentőjavára kell dönteni. A 80-as évek közepétől elfogadták a .jellemzők összességének” szemléletét és az „újdonságvizsgálat és találmányi szint vizsgálatának mellőzését” a BGH néhány határozatában is. A vázoltak alapján ma abból lehet kiindulni, hogy a műszaki vezérlő és szabályozó folyamatok vagy a számítógéprendszer belső vezérlése számára készült programok mind a német, mind pedig az Európai Szabadalmi Hivatalnál szabadalomnak minősülhetnek. Fontos azonban, hogy egy program-vonatkozású találmány leírásánál gondosan ügyeljenek a program által elérni kívánt műszaki hatások kiemelésére. Ide tartozik a takarékosabb adattárolás, gyorsabb feldolgozási sebesség, jobb műszaki megoldás, új funkciók stb. A szabadalmazhatóság határát jelenleg azok az alkotások képezik, melyeknek műszaki eredményei olyan tartományba esnek, ahol a szabadalmi oltalom nem érvényesül. Ilyenek például a nyelvészeti megfontolásokon alapuló, új funkciókat tartalmazó szövegszerkesztők. Az elutasító határozatokban általában úgy érvelnek, hogy a találmány csak a szokásos hardvert és ismert „komputerfunkciókat” alkalmaz. (Ez emlékeztet a német ,,mag”-teóriára.) Ugyanilyen kritikusan kell szemlélni azt a BGH határozatot, amely „Kínai írásjelek”-kel kapcsolatos találmányt utasított el azzal az indokkal, hogy nincs műszaki tartalma. A határozat nem foglalkozik a főigényponttal, amely a nyelvészeti anyag komputeres feldolgozásra történő előkészítését írja le. Csak a régi elvek meghaladása után kezelhetők majd a programmal kapcsolatos találmányok más szabadalmazható munkákkal egyenrangúan, diszkrimináció nélkül. Akkor majd a bejelentőn múlik, hogy - a találmány műszaki vonatkozásait körültekintően kidolgozva - a szabadalmi oltalom sikeres igénylővé váljék. Összeállította: dr. Paál Zoltánná
