Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 6. szám - Dr. Bokor Tamás: A szoftverek és a szoftvertartalmú találmányok szabadalmazhatóságának néhány kérdéséhez

Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam VI. 1993. december DR. BOKOR TAMÁS A szoftverek és a szoftvertartalmú találmányok szabadalmazhatóságának néhány kérdéséhez* í. A SZOFTVER JOGI OLTALMA Elsősorban a szoftveres találmányok szabadalmi oltalmá­nak lehetőségeit vizsgáljuk, de ehhez célszerű kitérni a tágabb fogalomra, az általános jogi oltalomra. Aszoftveres találmányok szabadalmazhatóságát a legtöbb esetben ma­ga a szoftvertartalom teszi kétségessé. Ugyanis a szoftver általában vett jogi oltalma önmagában látszólag megol­dott: a legtöbb jogrendszerben a szerzői jog hatálya alá sorolják. Valószínűleg erre való utalással került sok szaba­dalmi törvénybe egy olyan rész, amely kifejezetten kizárja az önmagában vett szoftver szabadalmazhatóságát. Azon­ban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a megoldás nem megnyugtató. Számos tapasztalat mutat arra, hogy a szer­zői jogi oltalmi forma a szoftvereket nem megfelelően biztosítja (1, 2, 3,). Ezenfelül a gyakorlat is azt mutatja, hogy esetenként a szoftver is joggal követeli a maga helyét a szabadalmi oltalom „védőszárnyai” alatt. Kevéssé von­ható ugyanis kétségbe, hogy a számítógép is gép, azaz műszaki jellegű eszköz, tehát szabadalmazható. Az is vi­lágos, hogy a benne rejlő anyagtalan „valami”, a szoftver nélkül a számítógép csak kusza dróttömeg. Azonban ez a dróttömeg ma már a műszaki világ minden területére bevonult, nem csoda hát, hogy mindent elkövet, hogy bejusson a műszaki világ egyéb tárgyaival egyetemben a szabadalmi oltalom védőbástyái mögé. Ennek formái még ma is kialakulóban vannak, a folyamatot az európai jog­­gyakorlatban is láthatjuk. Nehéz helyzetben vannak a fel­találók és hivatali vizsgálók egyaránt, hiszen az eddigi gyakorlat-és néhány talán kevésbé szerencsés paragrafus - eredményeképpen az anyagtalan információ számára nehéz helyet találni a kézzelfogható dolgokra és folyama­tokra „rászoktatott” szabadalmi rendszerekben. Ennek kö­vetkeztében számos egymástól eltérő nézet alakult ki a szoftverek szabadalmazhatóságát illetően. * Felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyami dolgozat szerzői átdolgozása (1993) Szinte a szoftverek megjelenésével egy időben merült fel, hogy a szoftverek sajátos, „sui generis” oltalmat élvez­zenek. A szerzői jog mellett kínálkozó szabadalmi oltalom ugyanis önmagában nem alkalmas a szoftverek általános védelmére, legalábbis az eddig kialakult elmélet és gya­korlat alapján (4, 5). Miért kell védeni a szellemi alkotásokat általában? Ela alaposan megvizsgáljuk az erre a kérdésre adandó válaszo­kat, mindegyikben megtalálható valahol közvetett vagy közvetlen okként az a tény, hogy a szellemi alkotás a modern technológiák segítségével, vagy akár csak ráné­zéssel az eredeti ráfordítás töredékéért lemásolható, és ezáltal a lemásoló az eredeti alkotással egyenértékű pél­dány birtokába jut. Ezért a jog az oltalomra érdemes alko­tást megvédi, elismerve az így létrehozott értéket. Persze ne felejtsük el, hogy a szabadalmi jog külön honorálja az elsőséget is azzal, hogy a későbbi független kifejlesztőnek sem engedi meg a védett tárgy „másolását”, annak ellené­re, hogy az értékteremtés nem vonható kétségbe. Valóban, mélyebb elemzés kimutatja, hogy a szellemi alkotásban azt az új elemet kell védeni, amely elemafentiek szerint „túl könnyen” másolható. így pl. a szabadalmi jog­ban az oltalom tárgya tulajdonképpen a (feltalálói szintű és műszaki jellegű) új ötlet, egy olyan elem, amely eddig még nem volt, és amelynek megjelenéséig nem is lehetett előre tudni, hogy valójában milyen hatást fog majd gyakorolni környezetére. (Ez akkor is így van, ha a megoldandó prob­léma adott.) A szerzői jog oltalma alá eső szellemi alkotá­soknál a védendő elem az eredetiség, az egyéni jelleg. Természetesen ami eredeti, az legtöbbször valamilyen szempontból új is, de nem szükségszerűen (pl. saját stílu­sában évtizedeken keresztül dolgozó, esetleg saját festmé­nyeiről másolatotis készítőfestő). Aszerzői jog értelmében az eredetiség fő szempontja, hogy a szellemi alkotás szer­zőjének saját alkotása legyen, amellett, hogy valamilyen mértékben személyes jegyeket hordozzon, és így különböz­zön az addig ismert alkotásoktól (6). A fentieket szem előtt tartva észre lehet venni, hogy a szoftverek túlnyomó részénél az elsődlegesen védendő

Next

/
Thumbnails
Contents