Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Dr. Bokor Tamás: A szoftverek és a szoftvertartalmú találmányok szabadalmazhatóságának néhány kérdéséhez
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam VI. 1993. december DR. BOKOR TAMÁS A szoftverek és a szoftvertartalmú találmányok szabadalmazhatóságának néhány kérdéséhez* í. A SZOFTVER JOGI OLTALMA Elsősorban a szoftveres találmányok szabadalmi oltalmának lehetőségeit vizsgáljuk, de ehhez célszerű kitérni a tágabb fogalomra, az általános jogi oltalomra. Aszoftveres találmányok szabadalmazhatóságát a legtöbb esetben maga a szoftvertartalom teszi kétségessé. Ugyanis a szoftver általában vett jogi oltalma önmagában látszólag megoldott: a legtöbb jogrendszerben a szerzői jog hatálya alá sorolják. Valószínűleg erre való utalással került sok szabadalmi törvénybe egy olyan rész, amely kifejezetten kizárja az önmagában vett szoftver szabadalmazhatóságát. Azonban a gyakorlat azt mutatja, hogy ez a megoldás nem megnyugtató. Számos tapasztalat mutat arra, hogy a szerzői jogi oltalmi forma a szoftvereket nem megfelelően biztosítja (1, 2, 3,). Ezenfelül a gyakorlat is azt mutatja, hogy esetenként a szoftver is joggal követeli a maga helyét a szabadalmi oltalom „védőszárnyai” alatt. Kevéssé vonható ugyanis kétségbe, hogy a számítógép is gép, azaz műszaki jellegű eszköz, tehát szabadalmazható. Az is világos, hogy a benne rejlő anyagtalan „valami”, a szoftver nélkül a számítógép csak kusza dróttömeg. Azonban ez a dróttömeg ma már a műszaki világ minden területére bevonult, nem csoda hát, hogy mindent elkövet, hogy bejusson a műszaki világ egyéb tárgyaival egyetemben a szabadalmi oltalom védőbástyái mögé. Ennek formái még ma is kialakulóban vannak, a folyamatot az európai joggyakorlatban is láthatjuk. Nehéz helyzetben vannak a feltalálók és hivatali vizsgálók egyaránt, hiszen az eddigi gyakorlat-és néhány talán kevésbé szerencsés paragrafus - eredményeképpen az anyagtalan információ számára nehéz helyet találni a kézzelfogható dolgokra és folyamatokra „rászoktatott” szabadalmi rendszerekben. Ennek következtében számos egymástól eltérő nézet alakult ki a szoftverek szabadalmazhatóságát illetően. * Felsőfokú iparjogvédelmi tanfolyami dolgozat szerzői átdolgozása (1993) Szinte a szoftverek megjelenésével egy időben merült fel, hogy a szoftverek sajátos, „sui generis” oltalmat élvezzenek. A szerzői jog mellett kínálkozó szabadalmi oltalom ugyanis önmagában nem alkalmas a szoftverek általános védelmére, legalábbis az eddig kialakult elmélet és gyakorlat alapján (4, 5). Miért kell védeni a szellemi alkotásokat általában? Ela alaposan megvizsgáljuk az erre a kérdésre adandó válaszokat, mindegyikben megtalálható valahol közvetett vagy közvetlen okként az a tény, hogy a szellemi alkotás a modern technológiák segítségével, vagy akár csak ránézéssel az eredeti ráfordítás töredékéért lemásolható, és ezáltal a lemásoló az eredeti alkotással egyenértékű példány birtokába jut. Ezért a jog az oltalomra érdemes alkotást megvédi, elismerve az így létrehozott értéket. Persze ne felejtsük el, hogy a szabadalmi jog külön honorálja az elsőséget is azzal, hogy a későbbi független kifejlesztőnek sem engedi meg a védett tárgy „másolását”, annak ellenére, hogy az értékteremtés nem vonható kétségbe. Valóban, mélyebb elemzés kimutatja, hogy a szellemi alkotásban azt az új elemet kell védeni, amely elemafentiek szerint „túl könnyen” másolható. így pl. a szabadalmi jogban az oltalom tárgya tulajdonképpen a (feltalálói szintű és műszaki jellegű) új ötlet, egy olyan elem, amely eddig még nem volt, és amelynek megjelenéséig nem is lehetett előre tudni, hogy valójában milyen hatást fog majd gyakorolni környezetére. (Ez akkor is így van, ha a megoldandó probléma adott.) A szerzői jog oltalma alá eső szellemi alkotásoknál a védendő elem az eredetiség, az egyéni jelleg. Természetesen ami eredeti, az legtöbbször valamilyen szempontból új is, de nem szükségszerűen (pl. saját stílusában évtizedeken keresztül dolgozó, esetleg saját festményeiről másolatotis készítőfestő). Aszerzői jog értelmében az eredetiség fő szempontja, hogy a szellemi alkotás szerzőjének saját alkotása legyen, amellett, hogy valamilyen mértékben személyes jegyeket hordozzon, és így különbözzön az addig ismert alkotásoktól (6). A fentieket szem előtt tartva észre lehet venni, hogy a szoftverek túlnyomó részénél az elsődlegesen védendő
