Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész)
10 dr. Vida Sándor a) A kérelmezőnek az ügy érdemében való pernyertességi esélyei Ha a védjegy érvényessége, vagy a védjegyre való kizárólagos jog vonatkozásában alapvető kételyek merülnek fel, úgy a bíróság rendszerint elutasítja az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló kérelmet. Ezzel szemben, ha a védjegy be van jegyezve, általánosan ismert, vagy a használat következtében széles körben ismertté vált (secondary meaning), vagy ha nincs is lajstromozva, de a közönség azt az áru származási helyével (gyártójával) asszociálja, továbbá fennáll annak veszélye, hogy azt az ellenérdekű fél védjegyével (megjelölésével) összetéveszthetik, akkor a bíróság általában elrendeli az ideiglenes intézkedést. b) Helyrehozhatatlan károsodás veszélye Ha az ütközőkét megjelölés összetéveszthetősége rontja a korábbi védjegy jogosultjának üzleti hímevét és értékesítési veszteséget okoz (még akkor is, ha a károsodás mértéke nehezen mutatható ki), ezek a körülmények az ideiglenes intézkedés elrendelése mellett szólnak. Ezzel szemben, ha az eljárás megindítását megelőzően a felek peren kívüli egyezséget kötöttek, amelyben a korábbi védjegy jogosultja a bitorlás folytatásához hozzájárult, akkor ez az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását eredményezheti, mivel ez esetben a helyrehozhatatlan károsodás nem valószínű. c) A hátrányok mérlegelése során a bíróság általában nagy óvatosságot tanúsít akkor, ha az ideiglenes intézkedéssel sújtandó felet az ideiglenes intézkedés jelentős költséggel járó intézkedésre kötelezné. így például elutasította a bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet arra hivatkozással, hogy az ellenérdekű félnek nevét az étlapokon, valamint hirdetéseiben meg kellett volna változtatnia, új nevet kellett volna felvennie, ami az addig használt névvel szerzett goodwill elvesztését eredményezte volna. Egy másik elutasító határozat indoka az volt, hogy az ellenérdekű félnek csomagolóanyagait, a szállítóeszközökön szerepeltetett feliratokat, hirdetéseit kellett volna megváltoztatnia. Ugyancsak nem rendelt el a bíróság ideiglenes intézkedést, amely arra irányult volna, hogy az ellenérdekű fél az általa kibocsátott hitelkártyákról, valamint hirdetéseiből az ARCO védjegyet távolítsa el. Ezzel szemben, ha valószínűsített a helyrehozhatatlan károsodás, és ha az ellenérdekű fél a bitorolt védjeggyel ellátott termékkel még nem jelent meg a piacon, ill. üzleti tevékenységét a kifogásolt kereskedelmi névvel még nem kezdte meg, a bíróság általában elrendeli az ideiglenes intézkedést. A hátrányok mérlegelése keretében a bíróság nem egyszer átmeneti jellegű ideiglenes intézkedést is elrendel: így engedélyezheti a jogsértő védjegynek korlátozott ideig való továbbhasználatát, ha annak azonnali eltávolítása igen súlyos anyagi következményekkel járna. (Mindezek a szempontok persze egészen másként, sokszor egyáltalán fel sem merülnek az ügy érdemében folytatott rendes bírósági eljárásban, ill. az azt lezáró ítéletben.) A következőkben szemléltetésül egy bírósági határozatot ismertetünk, a nálunk is ismert OPIUM parfümvédjegy utánzása miatt hozott ideiglenes intézkedést. Ebben az ügyben az elsőfokon eljárt New York Déli Kerületi Bíróság (S. D. N. Y.) három ideiglenes intézkedést hozott. A Deborah cég először a következő reklámmondattal kívánta OMNI védjegyű parfümjét hirdetni: „Ha Ön kedveli az OPIUM-ot, akkor szeretni fogja az OMNI-t • „40 IS. Miután a bíróság e reklámmondat használatától ideiglenes intézkedéssel eltiltotta a Deborah céget, az azt a követkézőképpen módosította. „Ha Ön kedveli az OPIUM- ot, az Yves Saint Laurent illatkreációját, akkor szeretni fogja az OMNI-t is, amely a Deborah International Beauty illatkreációja.”41 Minthogy a bíróság a módosított reklámmondat használatától is eltiltotta a Deborah céget (amely mind az első, mind a második ideiglenes intézkedésben megnyugodott), az a reklámszöveget további mondattal egészítette ki úgy, hogy az a következőképpen hangzott: „Ha Ön kedveli az OPIUM-ot az Yves Saint Laurent illatkreációját, akkor szeretni fogj a az OMNI-t is, amely a Deborah International Beauty illatkreációja. Az Yves Saint Laurent, valamint az OPIUM semmiféle kapcsolatban nem áll a Beauty International-lal, ill. az OMNI-val.”42 Az elsőfokú bíróság a reklámszöveg e változata alkalmazásától is eltiltotta a Deborah céget, amely csak a harmadik ideiglenes intézkedés ellen élt fellebbezéssel. Ezt azonban a II. sz. Fellebbviteli Bíróság elutasí- 43 tóttá A másodfokú határozat indokolásának első (A) része az amerikai bíróságok által védjegybitorlási ügyben hozott legfontosabb, precedens jellegű POLAROID határozatban felállított „feltételrendszerből”44 indul ki, és veszi sorra az abban felsorolt feltételek fennforgását vagy hiányát. Ezek: a) Erős védjegyről van-e szó? (Strength of the Mark) E vonatkozásban az vizsgálandó, hogy a védjegy megkülönböztető képessége mennyire intenzív. Utal-e a termék származására, annak előállítójára? A bizonyítási eljárás eredményeképpen az elsőfokon eljárt bíróság helytállóan állapította meg, hogy mind az OPIUM védjegy, mind a termék csomagolása (trade dress) erőteljes megkülönböztető képességgel rendelkezik: mind a védjegy, mind a csomagolás megválasztása eredeti jellegű (arbitrary), ezenfelül az OPIUM védjegy kereskedelmi sikere még tovább erősítette a védjegy értékét. Az eljárást megelőző évben a kérelmező mintegy 4 millió USD forgalmat bonyolított le, ami erőteljes reklámozási és marketing-tevékenységére vezethető vissza. b) A hasonlóság mértéke (Degree of Similarity) Minthogy az ellenérdekű fél (Deborah) reklámjában magát az OPIUM védjegyet is használni kívánta, ezenfelül utánozta az OPIUM termék csomagolását is, valamint a termék illatát, a hasonlóság - amint azt az elsőfokú bíróság is mondja - félreérthetetlenül megállapítható.
