Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész)
Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben 9 b) A szabadalombitorlás valószínűsítése vonatkozásában az elsőfokú bíróság egyrészt helyesen értelmezte a kérelmező szabadalmának igénypontjait, másrészt helytállóan állapította meg, hogy az ellenérdekű fél TESTPACK és HITSH-EIA elnevezésű vizsgálati módszerére ezek az igénypontok ráolvashatok. B) A helyrehozhatatlan károsodás (Irreparable Harm) vonatkozásában az elsőfokon eljárt bíróság helyes döntését számos szempontra alapította. Ilyenek: (1) a kérelmező szabadalma által lefedett műszaki terület új, (2) ezen a területen élénk üzleti verseny folyik, (3) az ellenérdekű fél (a feltételezett bitorló) üzleti tevékenysége ezen a területen számottevő, (4) e műszaki területen a technológia gyorsan változik, (5) a kutatás előtt ezen a területen még jelentős feladatok állnak, (6) a kérelmező szabadalma segítségével figyelemreméltó piaci részesedésre tehet szert, (7) könynyen elképzelhető, hogy amíg az érdemi eljárás befejeződik, a szabadalom értékét veszti, mivel az műszakilag túlhaladottá válik, (8) a lehetséges károsodás felmérhetetlen, (9) az ideiglenes intézkedés megtagadása a potenciális bitorlókat jogellenes magatartásra bátorítaná. C) A hátrányok mérlegelése (Balance of Hardship) kérdésében az ellenérdekű fél azzal támadta az elsőfokú határozatot, hogy az nem elemezte kellő mélységben az ideiglenes intézkedés megtagadása esetén a kérelmező vonatkozásában jelentkező kárt, valamint ellenkező esetben az ellenérdekű felet sújtó hátrányokat, ill. ezek egymáshoz viszonyított arányát. A másodfokú határozat e tekintetben azt mondja, hogy a bírósági gyakorlat e kérdés 29 vonatkozásában nem igényli a tételes vizsgálatot. D) Az ideiglenes intézkedés és a közérdek közötti összefüggés (Impact of the Injuction on the Public Interest) kérdésében a másodfokú határozat utal arra, hogy a bírósági gyakorlat alapján megállapítható, hogy szabadalmi ügyekben a közérdek általában abban a vonatkozásban jelentkezik, hogy a szabadalmi oltalom biztosítva legyen, valamint hogy vizsgálandó, az ideiglenes intézkedés elrendelése nem ütközik-e közérdekbe. Éppen ez utóbbi szempont mérlegelésének eredményeképpen hozta az elsőfokú bíróság azt a helyes intézkedést, amely annyiban korlátozza az ideiglenes intézkedés hatályát, hogy az nem terjed ki az ellenérdekű fél rákos megbetegedés, ill. májgyulladás kimutatására szolgáló készleteire (cancer test kits, hepathitis test kits). Amint már jeleztük, ez a határozat a Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság azon kevés állásfoglalásainak egyike, amely helyben hagyja az ideiglenes intézkedést elrendelő elsőfokú határozatot. A statisztikai többséget képező hatályon kívül helyező határozatokban ezzel szemben általában új elsőfokú eljárást rendelnek el. Ez utóbbi megoldás persze az amerikai eljárási jogmechanizmusból is következik, eszerint ugyanis csak a súlyos jogsértés, vagy alapvetően téves ténybeli következtetés30 alapján hozhat a másodfokon eljáró bíróság érdemi, új eljárást elrendelő határozatot. (Persze előfordul az is, hogy a Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasító elsőfokú határozatot hagyja helyben. ) A hatályon kívül helyező másodfokú határozatok legjellegzetesebb indokai:- a bitorlás valószínűsítése nem meggyőző,32- a szabadalom érvényessége kétséges33 (más szóval: a megsemmisíthetőség valószínű),- a szabadalom érvényessége kétséges, valamint az állítólagos bitorló védekezését az első fok nem értékelte, a helyrehozhatatlan károsodás nincs valószínűsítve.34 3. IDEIGLENES INTÉZKEDÉS VÉDJEGYÜGYEKBEN Az egyik vezető kommentár szerint35 védjegyjogi és versenyjogi ügyekben az ideiglenes intézkedés rugalmas (versatile) és gyakran alkalmazott eszköz, amely arra hivatott, hogy a rendes bírósági eljárásban történő jogérvényesítés fogyatékosságait (inadequate) áthidalja. Az ideiglenes intézkedés gyakran eredményezi a jogvita végleges rendezését is. Ha az ideiglenes intézkedést az ennek végrehajtására kötelezett nem teljesíti, úgy a bírósággal szembeni engedetlenség (contempt) miatti eljárásnak lehet vele szemben helye. Ez lehet polgári eljárás, amely reparációs célzatú, de lehet büntető eljárás is, ha az „engedetlenség” szándékossága bizonyítható. A védjegytörvény (Lanham Act, 1946) 34. cikke nevesísítetten rendelkezik arról, hogy a Szabadalmi és Védjegyhivatal által bejegyzett védjegyjogok megsértésének megakadályozása érdekében a bíróságok ideiglenes intézkedést rendelhetnek el. Annak ellenére, hogy a törvénynek e rendelkezéséből arra lehet következtetni, hogy ilyen intézkedést csak a Szövetségi Védjegylajstromba bejegyzett védjegyek bitorlása esetén lehet elrendelni, a bírósági gyakorlat ezt a felhatalmazást kiterjesztően értelmezi és alkalmazza, s a be nem jegyzett, de védjegyként használt megjelölések oltalmára is kiterjeszti.36 Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei védjegyügyekben sem különböznek az általános feltételektői , s ugyanez áll az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos biztosítékadási kötelezettség, valamint a gyors igényérvényesítés követelménye tekintetében is (undue delay ... 38 probably result in its denial). A szabadalmi fellebbezési ügyekben 1982-ben végrehajtott bírósági szervezeti reform a védjegyügyekre nem terjedt ki, e vonatkozásban tehát a másodfokú határozatot továbbra is a területileg illetékes Fellebbviteli Bíróságok (Circuit Courts) hozzák, s nem a Szabadalmi Felebbviteli Bíróság. Ugyanakkor, ellentétben a szabadalmi ügyekben évtizedek óta tartó óvatos, tartózkodó bírósági gyakorlattal, védjegyügyekben az ideiglenes intézkedés elrendelésének lehetőségével a bíróságok gyakran és széles körben élnek. Ezekkel persze az irodalom is részletesen foglalkozik39, s az ilyen tárgyú bírói gyakorlat jellegzetességeit a következőkben látja:
