Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész)

dr. Vida Sándor A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság illetékes a szabada­lomengedélyezési ügyek, a szabadalmi elsőbbségi viták, a szabadalommegsemmisítési ügyek, valamint a szabada­­lombitorlási ügyek másodfokú elbírálására. ^22 Ezzel az intézkedéssel kapcsolatosan az egyik szerző arra mutat rá, hogy a Kongresszusnak az „egységes jogal­kalmazás hiánya és a jogbizonytalanság” vonatkozásában tett megállapítása különösen találó a szabadalmi ügyekben kezdeményezett ideiglenes intézkedések tekintetében: a korábbi igazságügyi szervezet (1982 előtt), a különböző Fellebbviteli Bíróságok egymástól gyökeresen eltérő gya­korlatot folytattak. így például a II. sz. Fellebbviteli Bíró­ság (Second Circuit) az 1953-1978 közötti időben előter­jesztett ideiglenes intézkedés iránti kérelmek csupán 8%-ának adott helyt, ugyanebben az időszakban az V. sz. Fellebbviteli Bíróság (Fifth Circuit) ezzel szemben az ügyek 86%-ában rendelt el ideiglenes intézkedést. Ez vi­szont azt az anomáliát eredményezte, hogy a felek mindent elkövettek, hogy a szabadalmi ügyekben előterjesztett ide­iglenes intézkedés iránti kérelmeket az V. sz. Felebbviteli Bíróságnál nyújthassák be, az ilyen kérelmek hatálytala­nítására irányuló kérelmeket ezzel szemben a II. sz. Fel­lebbviteli Bíróságnál, (feltéve persze, hogy az egyik vagy a másik Fellebbviteli Bíróság illetékességét sikerült meg­alapozni). Ennek a vitás állapotnak végét jelentette az előzőekben említett igazságügyi szervezeti reform. A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság első ízben 1983. október 6-án hozott határozatában foglalt állást szabada­lombitorlás (fúrófejek) miatt elrendelni kért ideiglenes intézkedés tárgyában. A tényállás meglehetősen bonyolult volt, mind a kérelmező, mind az ellenérdekű fél több szabadalommal rendelkezett, s az eljárás már 11 esztende­je folyt. Az elsőfokon eljárt Törvényszék (District Court for the Central District of Calofirnia) az ideiglenes intéz­kedés elrendelése iránti kérelmet elutasította. A Szabadal­mi Fellebbviteli Bíróság a határozatot hatályon kívül he­lyezte és az elsőfokon eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. A másodfokú határozat az irodalomnak24 abból a meg­állapításából indult ki, hogy ideiglenes intézkedés nélkül, a szabadalmas számára a törvény által biztosított kizáróla­gossági jog tartalmát, értékét tekintve csak töredéke volna annak, amit a jogszabályalkotó eredetileg biztosítani kí­vánt és nem is ösztönözné kellőképpen a tudományos-mű­szaki kutatássál járó erőfeszítéseket. Ugyanakkor szaba­dalmi ügyekben a bírósági gyakorlat általában vonakodik ideiglenes intézkedést elrendelni, és szokatlanul szigorú (unusually stringent) követelményeket támaszt, különösen a kérelmezőnek a szabadalombitorlási perben való per­­nyertessége (probability of success) vonatkozásában - állapítja meg a bírósági határozat. Ez a határozat azonban, amelytől annak idején többen a szabadalmi joggyakorlat megváltozását várták , ezeket a reményeket csak kis részben váltotta be. A Szabadalmi Fellebbviteli Bíróságnak az elmúlt tíz évben követett jog­gyakorlata arra enged következtetni, hogy az elsőfokú bíróság által elrendelt ideiglenes intézkedést helybenha­gyó másodfokú határozat továbbra is ritkaságszámba megy. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételeit meghatározó és a Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság által is gyakran hivatkozott, a rögzíthető hímzőtű szabadalom bitorlása kapcsán hozott határozat26 például szó szerint is átveszi az ilyen ügyekben korábban illetékességgel bíró egyik Fellebbviteli Bíróság (VIII. sz.) határozatának ilyen tárgyú megállapításait. Ezek szerint az ideiglenes intézke­dés elrendelésének négy együttes feltétele: 1. annak valószínűsége, hogy a kérelmező az ügy érde­mében pernyertes lesz majd, 2. a kérelmezőt sújtó kár helyrehozhatatlan akkor, ha az ideiglenes intézkedés elrendelését a bíróság megtagadja, 3. az emllített kár, valamint az ellenérdekű felet az ideiglenes intézkedés elrendeléséből eredő hátrány egybe­vetése, 4. a közérdek. Ha ezen feltételek közül csak egy is nem állapítható meg, az ideiglenes intézkedés elrendelését meg kell tagadni. Ezeknek az egyébként általános elveknek adott szaba­dalombitorlási ügyre történő körültekintő alkalmazását jelentette azoknak a ritka határozatoknak egyike, amikor is a Szabadalmi Fellebbviteli Bíróság helyben hagyta az elsőfok által elrendelt ideiglenes intézkedést. E határozat alapját képező tényállás szerint a kérelmező antigének feltárására szolgáló diagnosztikai módszerek és készülé­kek fejlesztésével foglalkozik. E tevékenység keretében megvásárolta az immunológiai módszer monoklonális an­titestek felhasználásával tárgyú szabadalmat. Az ideiglenes intézkedés elrendelésének feltételei vo­natkozásában a másodfokon eljárt bíróság határozatának indokolása a következő fontosabb megállapításokat tartal­mazza. A) Az ügy érdeme tekintetében való pernyertesség va­lószínűsége (Reasonable Likelihood of Success on the Merits) Szabadalmi ügyekben ez a valószínűség két vonatko­zásban vizsgálandó: a) a szabadalom érvényessége, b) a szabadalombitorlás fennforgása. a) A szabadalom érvényessége tekintetében az ellenér­dekű fél arra hivatkozott, hogy az USA Szabadalmi Hiva­tala előtt folyamatba tett interferencia (szabadalmi beje­lentések ütközése) eljárásban a Hybritech és a La Jolla Research Foundation bejelentőket az USA Szabadalmi Hivatala későbbieknek (junior parties), a Hoffmann-La­­roche Inc. bejelentőt pedig korábbinak (senior party) te­kinti. Az első és másodfokon eljárt bíróság egybehangzó álláspontja szerint azonban ez a körülmény önmagában még nem meggyőző abban a vonatkozásban, hogy a kérel­mező szabadalmának érvényessége megkérdőjelezhető volna. Ellenkezőleg, a kérelmező szabadalmi igénypont­jainak vizsgálata alapján arra lehet következtetni, hogy nevezett az érdemi perben is pernyertes lehet.

Next

/
Thumbnails
Contents