Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)

1993 / 6. szám - Dr. Szarka Ernő: A Konferencia megnyitó előadása

A Konferencia megnyitó előadása 5 elvének a tagállamok védjegynormáinak közelítéséről és egységesítéséről, amely a védjegyjog legfontosabb anya­gi-jogi normái harmonizálását írja elő. Tisztelt Hölgyim és Uraim! Piacgazdaságunk kiépítésének problémái, a privatizáció ellentmondásai, a védjegyek számának gyors és ugrássze­rű növekedése bizonyos nemkívánatos kísérőjelenségeket is előidéztek. A szimpatikus arculat megteremtésére irányuló vállal­kozói igény az európai országokban tömegesen használt, semmitmondó és elkoptatott megjelölések tömeges hasz­nálatához és védjegyként való bejelentéséhez vezetett. Szintén nagy lendületet kapott a fejlett ipari országok jelzéseinek indokolatlan használata és védjegyként való bejelentése; ezek magyar áruk vonatkozásában megté­­vesztőek és erőltetetten hatnak. Rendkívüli mértékben megnőtt a védjegyekkel kapcso­latos vitás és peres ügyek száma. Az Országos Találmányi Hivatal Védjegy Tanácsa által elbírált státuszügyek (törlé­si ügyek, megszűnés megállapítási ügyek, nemleges meg­állapítás iránti ügyek) száma háromszorosára nőtt az el­múlt három évben. Gyakori a cégnévvel és családi névvel is egybeeső régi, közismert védjeggyel kapcsolatos, nehezen megoldható, a sajtóban jelentős visszahangot kapó, precedens nélküli perek és viták jelentkezése. A már említett „Pick”-ügyön kívül elég hivatkozni a „Láng” (vasgyári védjegy), „Herz” (szalámi védjegy), „Goldberger” (textilgyár) név- és véd­jegyhasználattal kapcsolatos perekre, amelyekben a Leg­felsőbb Bíróság már jogerős ítéletet hozott. A gazdaság élénkülésének egyik nemkívánatos kísé­rőjelensége a védjegybitorlások számának megnöveke­dése. A bitorlások gyakorisága gazdaságunk negatív meg­ítélését, a külföldi beruházási kedv drasztikus csökke­nését vonhatja maga után az erre érzékeny, fontos területeken (sportcikkek, konfekcióipar, kozmetikai ipar stb.). A bitorlások elleni fellépés kizárólag a vám­szervek, kereskedelmi irányító, minőségellenőrző és rendőri szervek, valamint a károsultak együttes fellépé­sével valósítható meg. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A változás erőteljes folyamatai közepette is reális lehe­tőségeink értékelése optimizmust sugall. Az iparjogvé­delem intézményrendszerének az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodásban vállalt fejlesztése, nemzetközi kapcsolataink fejlődése, az 1996-os Buda­pesti Világkiállítás megszervezése, valamint piacgazda­ságunk kiépítésének új fejleményei további előrelépést fognak jelenteni. Ami a védjegyaktivitást illeti, a tendenciák alapján va­lószínűsíthető, hogy rövidesen átlépjük a 10 000-es nagy­ságrendet a nemzeti védjegybejelentések éves szintje vo­natkozásában. Ami nemzetközi tevékenységünket illeti, a szükséges feltételek megvalósulása esetén az elkövetkezendő ötéves időszakban a Magyar Köztársaság csatlakozni fog a világ valamennyi jelentős ipari országát magában foglaló és a védjegyek nemzetközi lajstromozási rendszerét továbbfej­lesztő Madridi Protokoll rendszeréhez. Nemzeti védjegyjogunk továbbfejlesztése is napiren­den van: ennek fő irányait elsősorban a Közös Piac véd­jegyharmonizációs normái hivatottak meghatározni. A védjegyaktivitás növekedéséből származó problémá­kat a továbbiakban is számítógépesítés útján kívánjuk megoldani. A közeljövőben sor kerül a lajstromok, lajst­romkivonatok, megadó határozatok és védjegyokiratok automatizált, számítógépes feldolgozására és kiadására. További jelentős esemény e téren, hogy jövő évtől kezdve a nemzeti védjegyek adatbázisa a nyilvános „on line” adatbázis mellett rendszeres optikai lemezes kiadásban is elérhető lesz. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Nem csupán udvariasságból, hanem szakmai fontossága miatt is végül elengedhetetlenül néhány szót kell ejtenem a Magyar Védjegy Egyesületről, házigazdánkról. A Magyar Védjegy Egyesület (MVE) az aktuális igé­nyek és követelmények talaján jött létre. A90-es évek soha nem látott védjegyaktivitása elodázhatatlanná tette olyan szakmai szervezet létrehozását, amely a jogi szabályozás, oltalomképességi vizsgálatok, a védjegyek és más árujel­zők felhasználásának valamennyi aspektusával foglalko­zik, s amely kiegészíti az Országos Találmányi Hivatal, mint védjegyhatóság működését e téren. Az Egyesület 1991 legelején 39 résztvevővel alakult, s ma már több, mint 200 tagja és kiterjedt nemzetközi kap­csolatrendszere van, amelynek fontos vonatkozása, hogy az MVE a Szellemi Tulajdon Világszervezetében a védje­gyekkel kapcsolatos értekezleteken, az egyesült államok­beli és japán szakmai szervezetek után harmadikként, megfigyelői státuszt kapott. A Magyar Védjegy Egyesület tevékenységét olyan ran­gos szakmai események fémjelzik, mint- a Budapesti Védjegy napok (1991. november),- a IV. Magyar Védjegy szemle (1992. október) és- a jelenlegi konferencia. Az alkalmat megragadva ezúton kívánok köszönetét mondani és elismerésemet kifejezni a Magyar Védjegy Egyesületnek a „Közép- és Kelet-európai Védjegykonfe­rencia ’93” megszervezéséért. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.

Next

/
Thumbnails
Contents