Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Tanulmányok. Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész)
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam VI. 1993. december TANULMÁNYOK DR. VIDA SÁNDOR Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában (II. rész) AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK1 Az amerikai polgári eljárási jog alapvetően különbözik az európai kontinens (német, francia rendszerű) eljárási jogától. Csupán néhány olyan lényeges különbséget említünk, amely témánk szempontjából is jelentőséggel bírhat.- Az eljárásban a feleknek (ügyvédeknek) sokkal nagyobb a mozgásterük, mint nálunk (vagy a francia, ill. német polgári eljárásban), ahol a bíró szerepe meghatározó;- a tényállás feltárását általában a felek végzik öntevékenyen, e vonatkozásban a bíró csak kivételes esetekben intézkedik;- felhívásra az ellenfelet tájékoztatni kell az ügy szempontjából releváns körülményekről (discovery) még akkor is, ha ez a saját perbeli pozíció szempontjából hátrányos;- a perbeli nyilvánosság korlátlan: valamennyi bírósági ügy iratai hozzáférhetőek a közönség számára, beleértve a sajtót és a versenytársakat is;- az elsőfokú bíróság ténymegállapításai általában véglegesnek tekinthetők, a másodfokú bíróság alapvetően csak jogi szempontok figyelembevételével helyezi hatályon kívül az elsőfokú ítéletet, téves ténymegállapítás miatt csupán egész kivételesen;- a sokszor igen bonyolult kártérítési perekben - néhány kivételtől eltekintve - a ténykérdésekben nem jogász bírák döntenek, hanem az esküdtek (Jury), a jogász 2 szakbíró csak a jogkérdésben dönt. Ezenfelül az amerikai eljárási gyakorlat néhány olyan alapvetően új intézményt is bevezetett, amely a legtöbb európai országban ugyancsak ismeretlen, s ezek honosítására csak a legújabb időkben történtek nálunk kísérletek. Ilyen például a közvéleménykutatással való perbeli bizonyítás, vagy a közösségi kereset.3 1. A POLGÁRI ELJÁRÁS SZABÁLYAI (Federal Rules of Civil Procedure) Az Amerikai Egyesült Államokban a polgári eljárás szabályait (a továbbiakban: FRCP) nem a törvény állapítja meg, hanem az Alkotmány által adott felhatalmazás alapján a Legfelsőbb Bíróság. Ezeket első ízben 1938-ban határozta meg a Legfelsőbb Bíróság4, azóta több korszerűsítés történt, s ez idő szerint az 1991. július 15-én hatályba lépett szöveg az irányadó.5 Az FRCP 65. cikke rendelkezik az ideiglenes intézkedésről, amelynek két fajtáját állapítja meg:- a gyorsított ideiglenes intézkedést6 (temporary restraining order), amelyről a Rule 65(b) rendelkezik, valamint- a rendes ideiglenes intézkedést (preliminary injuction), amelyről a Rule 65(a) rendelkezik. a) Gyorsított ideiglenes intézkedés A bíróság a gyorsított ideiglenes intézkedést (temporary restraining order) általában a közvetlenül fenyegető, helyrehozhatatlan kár elhárítása érdekében rendeli el. Ilyen eljárás esetén a bíróság a meghallgatást néhány napon belül foganatosítja, sőt az is előfordul, hogy néhány órán belül. A gyorsított eljáráshoz persze szükséges a sürgősség fennforgása. Bár az eljárási szabályok ezt nem írják elő, a bíróság mégis általában arra törekszik, hogy a gyorsított ideiglenes intézkedés iránti kérelemről írásban vagy szóban tájékoztassa az ellenérdekű felet. Kivételesen azonban élhet a bíróság azzal a lehetőséggel is, hogy az ellenérdekű fél idézése, meghallgatása nélkül rendeli el az ideiglenes intézkedést (ex parte restraining order). Az ilyen bírósági intézkedés hatálya azonban legfeljebb tíz napra terjed, azt követően automatikusan megszűnik. (Az legfeljebb még egyszer tíz napra hosszabbítható meg.) Az ilyen gyorsított ideiglenes intéz
