Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Dr. Szarka Ernő: A Konferencia megnyitó előadása
4 dr. Szarka Ernő Érdekes módon a közelmúltban privatizált Eger-Mátra Vidéki Borgazdasági Kombinát megvételének egyik alapvető kérdése volt az „Egri Bikavér” védjegy értékelése és zavartalan használata a bel- és külpiacokon. A védjegy értéke a privatizáció során 250 millió forintban került meghatározásra. A privatizált Egri Borkombinát exportorientációjának megfelelően azonnal több, mint 20 országban tett „Egri Bikavér”, „Erlauer Stierblut”, „Bull’s Blood” és „Sang de Toreau” védjegybejelentéseket. Bizonyos vonatkozásokban a védjegyek az össznemzeti gazdasági stratégia és cselekvés szimbólumai is lehetnek, így például a közelmúltban meghirdetett Magyar Márkavédjegy a Közös Piac előírásainak megfelelő, kiemelt minőségű magyar termékek minőségét fogja tanúsítani a Közösség országaiban. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Ami az Országos Találmányi Hivatalt illeti, el lehet mondani, hogy a Hivatal tevékenységében érzékletesen tükröződik a védjegyek iránt szignifikáns módon megnőtt érdeklődés. A statisztika minden elképzelést felülmúló, számszerűsíthető aktivitást mutat e téren. A védjegybejelentések száma markáns módon emelkedik - amíg 1980- bancsak 341 volt a védjegybejelentések száma, 1985-ben 740, 1989-ben 1566, 1990-ben pedig már 3331 volt a bejelentések száma. A védjegybejelentések száma a tízszeresére nőtt 1980 és 1990 között. A 90-es éveket továbbra is meredeken felfelé ívelő védjegyaktivitás jellemzi. 1991-ben 3725, 1992-ben 3925 volt a bejelentések száma, 1993.1. félévében pedig 3112 volt. Hasonlóan nőtt a lajstromozott védjegyek száma is. Az 1980-as évek néhány száz lajstromozása után 1990-ben 1253, 1991-ben 1620, 1992-ben 2429 védjegy lajstromozására került sor. Erőfeszítéseinket érzékelteti, hogy az OTH-ban 1993 első félévében 3464 védjegyet lajstromoztak. A Védjegyek Nemzetközi Lajstromozásáról szóló Madridi Megállapodás keretében is élénk növekedés következett be. A bejelentések száma itt is évről évre nő, és a 80-as évek 2000-2500-as nagyságrendjét az 1992. évben tett 6907 bejelentés mintegy háromszorosan felülmúlja. E megállapodás keretében nemcsak a lajstromozott védjegyek száma nőtt meg erőteljesen, hanem az utólagos kiterjesztések, megújítások és elutasítások száma is lényegesen emelkedett. A védjegybejelentések oltalomképességi vizsgálatának ideje 1990-től fokozatos átmenettel erőteljesen megnövekedett. Ez év elején már megközelítette a két évet, amelyet rendkívüli nehézségek árán sikerült egy évre lecsökkenteni. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A számítógépesítés jelentősége a gazdasági élet, tudományos tevékenység és a kultúra minden területén megkérdőjelezhetetlenné vált. A közelmúltban Magyarországon is megtörtént a nemzeti védjegyek és védjegybejelentések retrospektív bibliográfiai adatbázisának kiépítése. Az adatbázis induló állománya az 1991-ben oltalom alatt álló védjegyek adatait tartalmazta a Nizzai Megállapodás szerinti csoportosításban. A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) által kiadott Romarin optikai adatbázis a hazánkban lajstromozott mintegy 180 000 nemzetközi védjegy vonatkozásában a védjegyek leglényegesebb bibliográfiai adatai szerint lehetővé tette a kutatást, és mellőzhetővé teszi a nemzetközi lajstromívek hagyományos manuális vezetését. E program keretében összesen több mint 300 000 világszerte lajstromozott nemzetközi védjegy adatait lehetséges feltárni. A nemzeti védjegyekkel kapcsolatos magyar jogszabályalkotó és jogalkalmazó tevékenységnek meghatározó fejlődést hivatott biztosítani a különböző nemzetközi szervezetekben folyó kodifikációs munkálatok eredményeinek felhasználása. Hazánk az iparjogvédelem valamennyi területén, így a védjegyek vonatkozásában is részt vesz valamennyi nemzetközi megállapodásban, így például:- Az ipari tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Uniós Egyezmény munkájában már 1909 óta,- A Hamis és Megtévesztő származási jelzések eltiltásáról szóló Madridi Megállapodásban 1934 óta,- A Védjeggyel Ellátható Termékek és Szolgáltatások Nemzetközi Osztályozásáról szóló Nizzai Megállapodásban 1982 óta, valamint- Az Eredetmegjelölések Oltalmára és Nemzetközi Lajstromozására vonatkozó Lisszaboni Megállapodás munkájában már 1967 óta. Mivel döntő fontosságot tulajdonítunk a fejlett ipari országok által meghatározott jogfejlődés követésének, ezért valamennyi fontos területen koncentrált figyelmet fordítunk a nemzetközi értekezletek munkájának tanulmányozására, eredményeinek kiértékelésére és jogrendszerünkbe való átültetésére, így:- a Madridi Protokoll rendszereinek kidolgozására,- a Közös Piac védjegyjogi szabályozására,- a Védjegyjogszabályok Harmonizációjáról szóló Nemzetközi Megállapodás előkészületeire,- a Közös Piac földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogi szabályozásának kidolgozására. Mivel Magyarország az Európai Közösség társult tagja és a Társulási Szerződésben - többek között - kötelezettséget vállaltunk az ipari tulajdon közös piaci szintjének 5 éven belüli felfejlesztésére, feltétlenül szükséges az 1969. évi IX. törvény előírásainak modernizálása. Nagy jelentőséget tulajdonítunk védjegyjogunk közeljövőben történő továbbfejlesztése során az EGK Tanács 89/104/CE irány
