Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 6. szám - Dr. Szarka Ernő: A Konferencia megnyitó előadása
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam VI. 1993. december DR. SZARKA ERNŐ A Konferencia megnyitó előadása* Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon csak ki kell menni az utcára, hogy lássuk és érezzük, hogy nő a védjegyek szerepe és jelentősége. Azok a védjegyek, amelyek hosszú évtizedekre eltűntek életünkből, most természetes módon újra jelen vannak hétköznapj ainkban. Például lépten-nyomon találkozunk az ötvenes években csendes kimúlásra ítélt, ezért feledésbe ment „Dreher” sörvédjeggyel. A Dreher védjegyek 1986-ban történő újbóli lajstromozása után Budapesten minden évben „Dreher Sörfesztivál”-t rendeznek, van első osztályú focicsapatunk Dreher névvel, Dreher Vívókupánk és legalább 2000 Dreher-sörözőnk. A II. világháború előtt jól bevezetett, közismert védjegyek újjászületése nem egyedi jelenség. Különböző reklámhordozókon keresztül újra látványosan és széles körben hirdetik a „Zwack” likőrvédjegyet, a „Meinl” élelmiszervédjegyet, a „Váncza” sütőporvédjegyet, a „Kotányi” fűszervédj egyet, a „Schuller” és „Calderoni” írószervédjegyeket, a „Maggi” leveskocka-védjegyet, a „Franck” kávévédj egyet, a „Stollwerck” csokoládévédjegyet és másokat. A védjegyekkel kapcsolatos kérdések a napi sajtóban mind jelentősebb hangsúlyt kapnak. A „Pick” cég névhasználatáról, privatizációjáról és a „Pick” védjegyekről 1993. szeptemberében újságcikkek tucatjai jelentek meg, amelyek közül példaképpen néhány szalagcímet idézek:- Nem használhatja a „Pick” nevet a szalámigyár.- Ki használja a „Pick” nevet?- A szalámi „Pick” marad.- Kiegyensúlyozott a „Pick”-piac.- Vesztett a szalámigyár. * Az 1993. november 10-én angolul elhangzott megnyitó szerkesztett szövege- „Pick” kontra „Pick”.- Danubiust bátraknak, „Pick”-et hosszú távra.- Pick: egy Akció lesz. Az említett jelenségek ékesszólóan tanúsítják a védjegyek szerepnövekedését. E jelenség magyarázatát elsősorban abban kell keresni hazánkban, hogy a mintegy 150 ezer önálló vállalkozásban felismerték, hogy a cégek arculatának (imázsának) megteremtésében a védjegyek milyen jelentős szerepet játszanak, és hogy a védjegyeknek közvetlen árbevétel-növelő hatásuk is van. Ugyanilyen lényeges a vállalkozók számára a minőségjelző, eredetjelző és reklámfunkció. A védjegyek tömeges felhasználását a külgazdaság súlypont-áthelyezése jelentősen motiválja. A külkereskedelmi tevékenységet folytató nagyszámú gazdasági társaságunk csak kiváló, stabil minőségű áruval, vonzó csomagolással, bel- és külföldön egyaránt lajstromozott védjeggyel, valamint hatékony reklámmal tud a nyugateurópai, amerikai és japán piacokra betörni. A védjegyjogosultak túlnyomó része a gazdasági társaságok és magánvállalkozók köréből kerül ki. Míg korábban az állami vállalatok és szövetkezetek adták a bejelentők 80%-át, jelenleg köztük már a gazdasági társaságok, elsősorban részvénytársaságok és korlátolt felelősségű társaságok dominálnak. A külföldi beruházások kísérőjelenségeként gazdasági életünkben a védjegy-licenciák mind gyakoribbak. Egyre több külföldi cég és ismert védjegy jogosultja ruház be Magyarországon és ad vállalkozása keretében licenciát védjegye használatára. Az utóbbi időben kiadott védjegylicenciák közül elég a „Henkel”, az „Unilever”, a „Reemtsma” és „Camel”, a „Porsche” szerződéseket, továbbá az „Amstel”, „Spaten”, „Tuborg” és „Holsten” sörlicenceket megemlíteni. A védjegyek értéke nemcsak eszmei értékelésekben fejeződik ki, hanem a privatizáció során mind nagyobb összegekben nyer meghatározást.
