Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Tanulmányok. Szőllősi Gusztáv: A technika állásának – mint az emberiség halmozódó ismeretei forrásának – kialakulása és néhány szabadalomjogi sajátossága
24 Szöllősi Gusztáv Természetesen ez csak abban az esetben igaz, ha a dokumentumról a hozzáférhetőség időpontjában másolatok nem készülhettek és a köztudatba sem ivódhatott bele. (Például ez idő alatt senki sem tekintette meg a kérdéses anyagot, így igazolhatóan senki sem ismerhette meg a megoldást. Ha csak egyetlen ember is megtekintette, akkor annak a mi mindenttudó szakemberünknek kell lennie.) Az eddigiekből megállapítható, hogy összhangban a kizárólagosság elnyerésének feltételével, azon ismeretek nem tartoznak a technika állásához, melyek az emberiség összegyűjtött, bárki által hozzáférhető ismereteinek halmazát bővíteni képesek. A továbbiakban egy érdekes, az Európai Szabadalmi Hivatal Fellebviteli Tanácsa előtt lefolyt fellebbezési eljárást fogok ismertetni. Illusztrálja, hogy annak eldöntése, mit kell a technika állásához tartozónak tekinteni, olykor igen komoly mérlegelést igényel. Az alábbi példán keresztül mindamellett, hogy hasznos információkat tartalmaz annak eldöntésére, hogy egy megoldás mikor tekintendő a technika állásához tartozónak, bepillantást nyerhetünk az Európai Szabadalmi Hivatal előtt folyó fellebbezési eljárás menetébe, valamint a Fellebbviteli Tanács jogalkalmazási gyakorlatába. A tényállás ismertetése, előzmények A 83 900 154.2 számú európai szabadalmi bejelentést 1982. 11. 29-én nyújtották be. Igényelték benne az 1981. 11. 27-i Amerikai Egyesült Allamok-beli elsőbbséget. A vizsgálati eljárás során a bejelentést vizsgáló osztály ujdonságrontó adatként értékelte a feltalálók egy cikkét, amely a „Chemical Communications” Chemical Society folyóirat 22. kötetének (1981) 1195. és 1196. oldalán jelent meg. A cikk tartalma megegyezett a találmány tárgyával. A vizsgáló osztály annak igazolását kérte, hogy a cikket mikor hozták nyilvánosságra. A Chemical Society kiadói osztálya azt a felvilágosítást adta, hogy a kérdéses dokumentumot 1981. 11. 25-én szokványos postai küldeményként elküldték az előfizetőknek. A gyakorlat szerint a kiszállítás legalább két napot vesz igénybe. Lehetséges azonban, hogy a helybeli előfizetők a folyóiratot már 11. 26-án megkapták. A vizsgáló osztály arról is tájékozódott, hogy a Chemical Society Library könyvtári példányát a szokásnak megfelelően 1981. 11. 26-án a Royal Society of Chemistry könyvtár polcaira kihelyezték. A bejelentő érvei szerint a folyóirat elküldésének napja nem lehet azonos a nyilvánosságrajutás napjával, hiszen a postai küldemények nem a feladással, hanem csak a kézbesítéssel jutnak nyilvánosságra. A vizsgáló osztály a bejelentést elutasította. Azt az álláspontot képviselték, hogy az 1981. 11. 25-i dátum a nyilvánosságra hozás napjának tekinthető, mivel a kiadó az újságot ezen a napon feladta, ezáltal a továbbterjesztés fölött nem volt többé kontrollja. A határozat szerint a legcsekélyebb kétség sem fér ahhoz, hogy a nyilvánosságra hozatal már 11. 25-én megtörténhetett, például egy példány megszerzésével a kiadónál. A döntésben kifejtették továbbá, hogy a „nyilvánosságra hozatal dátuma egy objektív tényállás”, a feltételezések és spekulációk a szokásos kiszállítási határidőről érdektelenek és jogilag hatástalanok. A határozat ellen a bejelentő fellebbezést nyújtott be. A fellebbezésben leírták, hogy nincs a Royal Society of Chemistry-t kivéve egyetlen könyvtár sem, amely a dokumentum egy példányát 1981. 11. 30-a előtt megkapta volna. A Royal Society of Chemistry könyvtárosának nyilatkozatát is mellékelték, amely szerint a kérdéses folyóiratot a könyvtár 11. 26- án megkapta. A szabályzat szerint a folyóiratok még aznap kihelyezésre kerülnek, azonban nem lehet abszolút bizonyossággal megmondani, hogy a kérdéses esetben ez tényleg megtörtént-e. Mellékeltek egy fotókópiát is a könyvtári nyilvántartólapról, amelyről kiderült, hogy azon a dátum kézírással volt feljegyezve. A fellebbező érvelése szerint az adatokból nem derül ki az a dátum, amikor a dokumentum ténylegesen a könyvtárban ki lett helyezve. Abból, hogy a könyvtári beérkezés dátuma kézírással volt feljegyezve, nagyfokú bizonytalanság következik. Az is feltételezhető, hogy a kérdéses dokumentum csak 11. 27-én lett kiállítva és a kézzel írt bejegyzést visszadátumozták. Ezeken túlmenően azt, hogy a kérdéses folyóirat 11. 26-án hozzáférhetővé vált, senki sem tudhatta, mivel ezen a napon még nem volt regisztrálva. A felebbező hivatkozik továbbá a Bundespatentgericht 1983. 12. 06-án hozott döntésére, mely szerint a könyvtár archívumába felvett, de a regisztrátumban nem szereplő doktori disszertáció nem tekinthető a technika állásához tartozónak. A tanács döntése A Fellebbviteli Tanács a vitás kérdésekben a következő álláspontrajutott. A szóban forgó kérelem kapcsán arról kell dönteni, hogy a kérdéses dokumentum 1981. 11. 27-e előtt az Európai Szabadalmi Egyezmény 54. cikkelyének 1. pontja szerint a technika állásához tartozotte. A technika állását képezi az 54. cikkely 1. pontja szerint „mindaz, ami az európai szabadalmi bejelentés bejelentési napja előtt írásos vagy szóbeli közlés útján nyilvánosságra jutott”. A Tanács véleménye szerint egy dokumentum nem kerül nyilvánosságra azáltal, hogy a nyilvánosság egy tagjának megcímezték és a levélládába bedobták. Teljesen nyilvánvaló, hogy az alatt az időtartam alatt, míg ez a dokumentum a levélszekrényben van, illetve amíg kikézbesítik a címzetthez, nyilvánosságra jutottnak nem tekinthető. A vizsgáló osztály ezért helytelen álláspontot foglalt el, amikor a nyilvánosságrajutás napjának 1981. 11. 25-ét, az előfizetőkhöz történő elküldés napját tekintette.
