Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Eszmecsere és műhelymunka az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi világában
32 dr. Bendzsel Miklós A svéd megkeresés a PCT 34. 1. c/vi szabály alapján, továbbá a 34. és 36. szabályra való hivatkozással sérelmezné a papírhordozó hiányát; ez esetben kutatási gyakorlatát új elemmel kellene bővítenie, a papírgyújtemény hagyományos gyarapítása mellett. A vita értékelése szerint, jóllehet a svéd kifogás érvényesítése nem vesz tudomást a technika fejlődéséről, éppúgy megfelelne a PCT előírásainak, mint amennyire lehetséges elismerni a kooperáló hivatalok kötelezettségeinek „változatos” hordozókon való szolgáltatását és teljesítését; valójában igen széles hatáskörű problémafelvetéssel állnak szemben. A Munkacsoport a probléma kiterjedt és elemző vizsgálatának igényével (a következő évek reguláris dokumentumcseréjének „kvázi-szabványosítása” is alapulhat az új közmegegyezésen) felkérte a Koordinációs Végrehajtó Bizottságot a kérdéskör új feladatkénti programba illesztésére. Az osztrák, a svéd és az amerikai hivatal jelentős súllyal lépett fel a PCT-Minimum Dokumentációba tartozó országok CD-publikálása esetén - további egypéldányos papírdokumentáció kézhezvétele érdekében. Japán - korábban szétküldött körlevelével összhangban - jelezte, hogy 1994-től ingyenesen küldi csereanyagként „mixed-mode”-lemezeit (képmás + kutatható teljes szöveg); ez véleménye szerint olyan feltárási eszköz, amelynek online-felületéről is gondoskodnak. Az angol nyelvű kivonatok jelenleg továbbra is papíron állnak rendelkezésre. Az egyéb adminisztratív kérdések a KVB hatáskörébe utalva, ott kerültek megvitatásra. III. A PCIPI KOORDINÁCIÓS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGÁNAK XII. ÜLÉSE 7. Az iparjogvédelmi információs rendszerek automatizálásáról szóló beszámolósorozat két újabb bemutatója - Bulgária és Japán (PCIPI/P 963/92 Rév. 2) A két beszámoló az Iparjogvédelmi Információs Osztályon és az Iparjogvédelmi Szakköyvtárban rendelkezésre áll. A bolgár projektek és hivatali gyakorlat ismerete számunkra releváns - különösen a védjegyügyviteli rendszer fejlesztése figyelemreméltó; e célra fordított forrásaik egy nagyságrenddel nagyobbak (300 ezer US dollár) a magyar hivatalénál. Ennek egyik magyarázata a WIPO és az UNDP közös, „fejlődő országnak” címzett fejlesztési programja, másik motívuma a szófiai hivatal erőteljes kormányzati támogatása. (A fő hatásterület: 12-15 „automatizált” elektronikus munkahely + CANOFILE digitalizáló-archiváló rendszer.) A bulgáriai bejelentési aktivitás a találmányok terén 5 év alatt harmadára csökkent, s a védjegyek és az ipari minták terén is hasonló hazánk helyzetéhez. Jelenleg 65 szabadalmi és 18 védjegy-elbírálót foglalkoztatnak; az előbbiekből 7-12 fő a szükségnek megfelelően a védjegyterületre átcsoportosítva dolgozik. Igen erőteljes az automatizálás kapcsán érvényesített rendszerelemzői és szervezői befolyás - a viszonylag jelentős infrastruktúra hatékonysága csak így biztosítható. A japán beszámoló első felét az év elején megjelent „mixed mode” CD-publikációjuknak szentelték a JPO képviselői. Mint az ismeretes, 1994-től készek optikai lemezen bonyolítani a dokumentumcserét (ebben a magyarhivatal is megállapodott velük), s a japán kormányzat pénzügyi támogatásával a képmás archívum melletti teljes-szöveges kereséshez szükséges szoftvert térítésmentesen rendelkezésre bocsátják. Hivatalunk az első nyolc ország között adott pozitív választ az áttérésre. A másik témakört a japán elektronikus bejelentési rendszer első teljes évéről szóló beszámoló, illetve a rendszer engedélyezési eljárást támogató moduljainak aktuális fejlesztése adta - érdekessége és tanulságai miatt ismertetésére az Iparjogvédelmi Szemle egy későbbi számában visszatérünk. 2. A PCIPI kétéves munkaprogramjáról szóló 1993. szeptemberi, Irányító Szervek ülésén való beszámoló tervezetének megvitatása (PCIPI/EXEC/XII/4) Tekintettel arra, hogy a tagországok hivatalainak vezetőiből álló PCIPI kétévente ősszel tart egy félnapos „elvi-politikai” értelmű ülést, s a közbeeső időszakban a Koordinációs Végrehajtó Bizottság félévenkénti operatív ülései s az egyes munkacsoportok tevékenysége a program tényleges megvalósítása, indokolt az „EXEC” négyszer féléves munkájáról részletes beszámolót és az 1994-95 évi biennium követendő iparjogvédelmi információs politikáját megvitatni. Az elvégzett munka eredménye: lényegében az eddigi, a korszerű módszerek adaptálását és elterjesztését szolgáló irányvonal további erősítése. (Az OS-munkacsoport feladatai az Általános Információs Munkacsoport statútumába kerültek, így annak, továbbá munkája lezártával az IPC-Munkacsoportnak megszűnt az önálló működése.) A részletek az ülés jelentésének Mellékletében és az őszi Közgyűlés anyagaiban megtalálhatóak. 3. Az országok megnevezését tartalmazó kétbetűs 1NID- kódok (St.3) egyszerűsített jóváhagyási munkafolyamatának javaslata (PCIPI/EXEC/XII/8) Az 1993 márciusában az ISO 3166 keretében elfogadott Cseh Köztársaság: „CZ” Szlovákia - Szlovák Köztársaság: „SK” megjelölések megerősítése és a WIPO gyakorlatában való jóváhagyása jó alkalmat biztosított a szokásos, 4 lépéses, két üléses ilyen folyamatok meggyorsítására, s a Nemzetközi Iroda körleveles jóváhagyási módszerének elfogadására (különös tekintettel a jövőben várható hasonló feladatok szaporodására).
