Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Eszmecsere és műhelymunka az iparjogvédelmi tájékoztatás nemzetközi világában
26 dr. Bendzsel Miklós- az egyes tagországok infrastruktúrájának és tapasztalatainak jobb megismertetése. Az 1990-93 közötti időszak PATLIB-tematikai fejlődési íve a szokványos beszámolóktól, információ- és tapasztalatcseréktől a (főként CD-tárgyú) bemutatókon keresztül a régiók bemutatkozásáig, a „terepmunka” részleteinek ismertetéséig húzódik. II. A FRANCIA SZABADALMI DOKUMENTÁCIÓS HÁLÓZAT A francia iparjogvédelem kétszáz éves történetében megkülönböztetett figyelem kíséri a hivatali szolgáltatásokat. Az INPI 1992. júliusi, legújabb statútuma- az innovációk védelmét;- a nemzeti és nemzetközi jognak az innovátorok és a vállalatok szükségleteihez való igazítását, illetve ezekre való alkalmazását, s- az információk központi gyűjtését és szétosztását helyezi a középpontba. Az első témakör a klasszikus iparjogvédelmi hatósági engedélyezési és lajstromozási feladatokon kívül központosított cégnyilvántartási feladatokat is magában foglal. A jogalkotási feladatokat a joggyakorlat figyelemmel kísérése és alakítása, a gazdasági és kereskedelmi élet szükségleteinek elemzése egészíti ki. A jogi „monitoring” tevékenység mellett ide sorolódik a WIPO, az EPO és a GATT keretében végzett nemzeti képviseleti munka. Az információs feladatkör „veleje”: az INPI saját szolgáltatásaival legyen a vállalatok fejlesztéspolitikájának ösztönzője - megadva minden mértékadó műszaki-iparjogvédelmi információt a konkurencia helyzetéről. Ateljes iparjogvédelmi skála minden elemére kiterjedő központi információs gyűjtő és szétsugárzó feladatot kell ellátnia - központi gyűjtemények gondozása és regionális tevékenység révén. Itt csak az utóbbira kitérve, a francia regionális szabadalmi információs munka modem kezdetei 1941-ig nyúlnak vissza. Tekintettel arra, hogy az iparjogvédelmi információkhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférés megkönnyítésére a francia közigazgatás mindig nagy gondot fordított, 1961-re már 18 nyilvános, a francia nemzeti iparjogvédelmi dokumentumgyűjteményt szolgáltató archívum működött. A hatvanas évek felismerését - nevezetesen a hely és az iparjogvédelmi képzettségű személyzet hiányában romló hatékonyságú archívumok megújításának szükségességét - kormányzati támogatási program beindítása követte:- egy hivatali fennhatóságú új szervezeti egység létrehozása, s- egyéb szervezetek speciális misszióval való együttműködés. I . AZ INPI REGIONÁLIS KÖZPONTJAI Az INPI 10 saját központot nyitott 30 év alatt, 1963 óta; ezek székhelyei, illetve létszámuk (zárójelben az iparjogvédelmi képesítésű szakemberek száma): Marseille 1963 8(2) Lyon 1968 II (3) Compiegne 1970 6+13 Strasbourg 1978 5(2) Bordeaux 1980 5(2) Nice 1981 5(2) Rennes 1978 5(2) Nancy 1985 3(2) Lille 1992 3(2) Grenoble 1992-93 1+2 Ezek az egységek a párizsi hivatali, központi dokumentációs információs divízió fennhatósága alatt működnek, anyagi-technikai fenntartásuk terheivel együtt. Az INPI személyzete 700 fős; a Dokumentációs, Publikációs és Regionális Divízió 118 főt számlál, ebből 54 fő dolgozik Párizsban, 51 a vidéki egységekben, 13 fő pedig a Compiegne-ben működő hivatali nyomdában. Egy központ létesítésének költségei jelentősek: Grenoble-ban idén a helyiség megvásárlása, a beszerzés, a dokumentációs gyűjtemény, a technikai eszközök (mikrofilm-olvasók, CD-munkaállomások), bútorzat együttesen 7 millió francia frankot (mintegy 100 millió Ft) emésztett fel. Az éves üzemeltetési költségek (bérek, dokumentáció, állóeszközterhek stb.) 1 millió francia frankra rúgnak. (Tájékoztatásul: az INPI globális költségvetése 1992-ben 592 m Fr, idén 635 m Fr volt.) E tények - eltérő konstrukció esetén is - indokolják azOTH esetében a Modernizációs Terv szerinti hazai regionális központok szerényebb létesítésének a PHARE-program indikativ nemzeti részéből való kezdeményezését. 2. TÁRSULT DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONTOK Azokban a régiókban, ahol az INPI nem rendelkezik saját szervezettel, a központi és helyi Ipari és Kereskedelmi Kamarákkal, a Minisztériumi Archívumok egyes szolgálataival és az Egyetemekkel közösen hoztak létre a fentiekhez hasonló funkciójú egységeket (8): Besanpon, Belfort, Caen, Clermont-Ferrand, Dijon, Montpellier, Nantes, Rouen, Toulouse. A szimpózium önálló beszámolókat szentelt a marseille-i, a strasbourgi és a grenoble-i egység bemutatásának. 3. A RHÖNE-ALPES KÖRZET IPARJOGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉNEK PÉLDÁJA A régió promóciós tevékenységét a kis- és középvállalatok innovációs támogatására - egyebek között - a 15 éve létesült PRESENCE RHONE-ALPES cég végzi. Mintát kaptunk az országos innovációs szervezetek helyi működésének műhelyfogásaira, a szakértői támogatás változatos konstrukcióira, a helyi szükségletek változatos kielégítésére. Ebben az ország mintegy tizedét kitevő körzetben 40 ezer fizetőszolgáltatást vettek igénybe a lyoni dokumentációs központban; ebből 25 ezer kapcsolódott valamilyen konkrét iparjogvédelmi bejelentéshez. Figyelemre méltó az a francia gyakorlat, amely kérdőíves, valamint az INPI vidéki irodáiban megtehető bejelentésbenyújtást tesz lehetővé. Az igen hasznos tapasztalatokat nyújtó „francia hálózati” napon megismerhettük egy világhírű cég, a SALOMON sportszergyártó vállalat iparjogvédelmi stratégiáját és gyakorlatát (61 ezer szabadalomcsalád, 200 ezer dokumentum belső osztályzott gyűjteménye, az aktív piaci versenytársak erőteljes ellenőrzése, 1000 EP, 300 US, 250 JP szabadalom fenntartása az alpesi és a golfsport területén stb.)
