Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában I. rész
Bírósági ideiglenes intézkedés bírósági ügyekben 21 További fontos eljárási szabályok: „(1) Az ideiglenes intézkedést az ügy érdemi eldöntésére illetékes bíróság rendeli el. (2) Sürgős esetben, valamint ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítandó, a határozatot szóbeli tárgyalás nélkül lehet meghozni.” (ZPO 937. §) Már a törvénynek ebből a rendelkezéséből is megállapítható, hogy főszabály, hogy az ideiglenes intézkedés elrendelése szóbeli tárgyalás alapján történik16, hiszen amint a német tapasztalat mutatja, éppen az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban a szóbeli tárgyalás gyakran eredményez meglepő fordulatokat. Az irodalom szerint az idézett törvényhely által említett „sürgős eset” fogalma nem azonos az ideiglenes intézkedés elrendeléséhez fűződő igénnyel szemben támasztott általános sürgősségi követelménnyel: a tárgyaláson kívül hozandó intézkedéshez „különös” vagy „fokozott” sürgősség szükséges17. Ilyen eset áll fenn, ha az időveszteség vagy az ellenérdekű fél értesítése veszélyeztetné az ideiglenes intézkedéssel elérni kívánt célt18. Fontos garanciát nyújt még a törvény a kártérítési felelősség szabályának felállításával amikor kimondja, hogy „Ha a zárlatról vagy az ideiglenes intézkedésről utóbb megállapítást nyer, hogy az kezdettől fogva alaptalan volt, vagy azt a 926. § (2) bek. alapján18 hatályon kívül helyezték, akkor az a fél, amelyik ezt a rendelkezést kezdeményezte, köteles a másik fél kárát megtéríteni, amely a kényszerintézkedés foganatosítása következtében vagy azáltal keletkezett, hogy ő biztosítékot nyújtott annak érdekében, hogy az ideiglenes intézkedést ne foganatosítsák vagy hogy azt hatálytalanítsák.” (ZPO 945. §) A kártérítés tehát az a másik jogi eszköz, amely megfontolásra kell hogy késztesse az ideiglenes intézkedést nem kellő alappal kezdeményező kérelmezőt. így például, ha az ideiglenes intézkedés alapjául szolgáló használati mintát utóbb megsemmisítik, a szabadalmi bejelentést pedig elutasítják, az ezekre alapított ideiglenes intézkedés kérelmezőjét kártérítési kötelezettség terheli - állapította meg a bíróság mindhárom fokon19. Hasonlóképpen kárté16 Stein-Jonas id. mű 937. § Rn. 4; Ziiliner id. mű 937. § Rn. 2; Baumbach-Luuterbach-Albers-Hartmann id. mű Rn. 2; Münchener Kommentar id. mű 937. § Rn. 6. 17 Stein-Jonas id. mű 937. § Rn. 5; Zöllner id. mű 937. § Rn. 2; Baumbach-Lauterbach-Albers-Hartmann id. mű 937. § Rn. 2b; Münchener Kommentar id. mű 937. § Rn. 7. 18 A ZPO 926 § (2) bek. szerint, ha az ügy érdemében nem indult per és a zárlat (ideiglenes intézkedés) elrendelését szóbeli tárgyalás nélkül kérték, úgy a zárlat kérelmezője a bíróság által megállapítandó időn belül köteles a keresetet benyújtani. E kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a zárlatot az eljárást lezáró ítélettel fel kell oldani. 19 A Legfelsőbb Bíróság 1979. július 10-i ítélete (BGHZ 75. szám, 116. o.), amelyben az ideiglenes intézkedés kérelmezőjét az ellenérdekű fél által okozott üzleti veszteség (elmaradt haszon) miatt DM 120 000 kártérítés megfizetésére kötelezték. rítési kötelezettséget állapított meg a bíróság mindhárom fokon, amikor az ideiglenes intézkedés kezdeményezőjének védjegyjoga az ügy érdemben lefolytatott eljárás eredményeképpen gyengébbnek bizonyult, mint az ellenérdekű fél védjegyjoga2". Kártérítési kötelezettséget állapított meg továbbá a bíróság védjegylicencia-szerződés megszegése miatt kezdeményezett ideiglenes intézkedés kapcsán, mivel a licencia-szerződés megszegése (minőségi előírások be nem tartása) nem képez sem védjegybitorlást, sem tisztességtelen versenyt21 22. 2. IDEIGLENES INTÉZKEDÉS SZABADALOMBITORLÁS ESETÉN A jogi ténykutatás egyik figyelemreméltó eredményéről számol be Staudet21. Ennek során a müncheni Max Planck Institut munkatársai német törvényszékekhez (amelyek iparjogvédelmi tanáccsal rendelkeznek) szabadalom, valamint használati minta bitorlás miatt az 1972-1974 években benyújtott 495 kereset alapján indult ügy periratait dolgozták fel. Az elemzés eredményeként megállapítást nyert, hogy az összesen 495 eljárás közül szabadalmi ügyben 42 esetben (11,2%), használati minta ügyben 27 esetben (22,5%) kértek ideiglenes intézkedést. A ténykutatás azt is megállapította, hogy a legtöbb ideiglenes intézkedés iránti kérelmet a Braunschweigi, valamint a Frankfurti Törvényszékhez nyújtották be. Ezek a bíróságok illetékesek ugyanis a Hannoveri23, valamint a Frankfurti Nemzetközi Vásárokon elkövetett jogellenes cselekmények miatti perekben. A vizsgált időszakban a szabadalmi és használati minta ügyekben benyújtott ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmek 30%-át valamelyik nemzetközi vásár kapcsán nyújtották be, az import-export tényállású ügyek pedig, amelyekben ideiglenes intézkedést kértek, elsősorban szabadalmi vonatkozásúak voltak (26,2%). Ez utóbbi statisztikai adat azt mutatja, hogy a nemzetközi kereskedelemben a szabadalomnak van nagyobb gazdasági súlya, a használati minta ezzel szemben inkább helyi jelentőségű. A vizsgálat szerint a szabadalmi és használati minta ügyekben benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmek 40,5%-a volt eredményes. Különösen figyelemre méltó, hogy a szabadalombitorlás miatt elrendelt ideiglenes intézkedéseket követően csupán az ügyek 14,3%-ában in-20 ROTER MIT GENEVER ügy. A Legfelsőbb Bíróság 1991. november 28-i ítélete (GRUR 1992,203. o.), amelyben az ideiglenes intézkedés kérelmezőjét DM 286 857 kártérítés megfizetésére kötelezték. 21 JOGI ügy. OLG Karlsruhe 1983. november 9-i ítélete (GRUR, 1984, 156. o.), amelyben az ideiglenes intézkedés kérelmezőjét DM 25 291 kártérítés megfizetésére kötelezték. 22 D. Stauden Patent-und Gebrauchsmusterverletzungsverfahren in der Bundesrepublik Deutschland, Grossbritannien, Frankreich und Italien. Köln-Berlin-Bonn-München, 1989, 5, 18. o. 23 Egy korábbi, ugyancsak a müncheni Max Planck Institut munkatársa által végzett tényfeltárás; ez utóbbi arra a következtetésre jutott, hogy minden Hannoveri Nemzetközi Vásár alkalmával kb. 1-6 ideiglenes intézkedést kérnek, s ezek fele eredményre vezet. V.ö. Stauder id. mű 20. o., 50. lábjegyzet.
