Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában I. rész
20 dr. Vida Sándor Ezzel a technikailag indokolt szabályozási egyszerűsítéssel kapcsolatban a kommentárok kivétel nélkül rámutatnak a két jogintézmény közötti különbségre is: a zárlat feladata, hogy pénzkövetelés vagy azzá átváltoztatható egyéb követelés végrehajthatóságát biztosítsa, az ideiglenes intézkedés ezzel szemben minden egyéb igény biztosítására szolgál9, nevezetesen egy jogvitás helyzetnek ideiglenes intézkedéssel való ideiglenes rendezését10 11 vagy tárgyi szolgáltatás biztosítását11. „A per tárgyát érintő ideiglenes intézkedésnek helye van, ha szükséges annak biztosítása, hogy a fennálló állapot megváltoztatásával az egyik fél jogainak érvényesítése ne váljék lehetetlenné vagy nehezebbé” (ZPO 935. §) - mondja a törvény. Az ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatos szabad bírói mérlegelés lehetőségét konkretizálja a törvény, amikor azt mondja, hogy „a bíróság szabad mérlegelés alapján dönt abban a kérdésben, hogy a cél elérése érdekében milyen intézkedések szükségesek”. (ZPO 938.§ (1) bek.) Az ideiglenes intézkedés lehetséges tárgyát a törvény a következőképpen definiálja: „A vitás jogviszonnyal kapcsolatosan ideiglenes intézkedést lehet elrendelni valamely ideiglenes állapot rendezése érdekében is, ha ezzel a rendelkezéssel, különösen tartós jogviszony esetén, lényeges hátrány vagy fenyegető veszély hárítható el, vagy az ilyen rendelkezés egyéb okból látszik szükségesnek.” (ZPO 940.§) A legtöbb kommentár szerint e rendelkezés hatálya alá vonhatók az iparjogvédelem területén elkövetett jogellenes cselekmények is12, így a szabadalombitorlás, a megkülönböztető megjelölés (védjegy) utánzása, valamint a versenyjogilag tilos cselekmények. Az iparjogvédelem persze a jognak csak kicsiny területe, a német joggyakorlatban számos személyiségi jogi, dologi jogi, kötelmi jogi, házasságjogi, munkajogi vitában rendelnek el ideiglenes intézkedést, ha ennek törvényes feltételei adottak. Ilyen törvényes előfeltétel mindenekelőtt, hogy olyan oknak (Verfügungsgrund) kell fennforognia, amely az ideiglenes intézkedés elrendelését szükségessé teszi. Akörülmények mérlegelése alkalmával a hitelező szempontjai esnek nagyobb súllyal latba. Fontos követelmény továbbá, hogy a jogellenes cselekmény ismétlődésének veszélye fennálljon, ennek hiányában elesik az ideiglenes intézkedés elrendelésének jogcíme. 9 Stein-Jonas: Kommentar zur ZPO, 20. kiadás, Tübingen, 1988, vor 916. § Rn. 5. 10 Zöllen Zivilprozessordung, 18. kiadás, Köln, 1993, vor916. § Rn. 1. 11 Baumbach-Lauterbach-Albers-Hartmann: ZPO Kommentar, 48. kiadás, München, 1990, Rn. 916 § 2.B. 12 Stein-Jonas id. mű 940. § Rn. 6,11; Zöllner id. mű 940. § Rn. 3.B; Baumbach-Lauterbach-Albers-Hartmann id. mű 940. § Rn. 8. Megszűnik továbbá az ideiglenes intézkedésre való igény (Verfügungsanspruch), ha a kérelmező hosszabb ideig (a bírósági gyakorlat szerint több mint 6 hétig - néhány esetben azonban a bíróság jóval rövidebb időben állapította meg az igényérvényesítés idejét) késlekedik igényének érvényesítésével, azaz a kérelem előterjesztésével. Az ideiglenes intézkedés elrendelésével kapcsolatos biztosítékadási kötelezettség tekintetében a 936. § már említett, utaló szabálya következtében a zárlattal kapcsolatos biztosítékadási kötelezettségről szóló szabály alkalmazandó. Eszerint: „A bíróság a zárlatot akkor is elrendelheti, ha az igényt vagy a zárlati kérelem alapjául szolgáló okot nem valószínűsítették, feltéve, hogy a kérelmező az ellenérdekű felet emiatt fenyegető hátrányt biztosítékkal fedezi. A bíróság a zárlat elrendelését akkor is biztosíték adásától teheti függővé, ha a zárlat elrendelésére irányuló igényt valószínűsítették”. (ZPO 921. § (2) bek.) Az előzőekben hivatkozott jogszabályi utalás következtében az idézett szövegrészbe „zárlat” szó helyett egyszerűen az „ideiglenes intézkedés” szó helyettesítendő be, s ugyanez a helyzet a kommentároknak a zárlatra vonatkozó fejtegetéseivel kapcsolatosan is. Ez utóbbiakból mindenekelőtt az említendő, hogy a törvény idézett rendelkezése ellenére a biztosítékadás nem tekinthető úgy, mint amely az igény valószínűsítésének szükségességét teljes mértékben feleslegessé teszi, szükséges, hogy a bíróság legalább némiképpen meg legyen győződve az ideiglenes intézkedés elrendelésének szükségességéről.13 Ha a kérelmező ennek elrendelésére irányuló igényét még csak nem is valószínűsíti, azt a bíróság biztosíték letétbehelyezése ellenére vagy erre vonatkozó kötelezettségvállalás ellenére is elutasítja. A biztosíték mértékének megállapítása természetesen bírói mérlegelés tárgya. Biztosítékként nemcsak készpénz, de bankgarancia is elfogadható.14 A Karlsruhei Felsőbíróság szabadalmi ügyben hozott határozata, figyelemmel arra, hogy a kérelmező az ügy érdeme tárgyában még nem indított pert (Hauptprozess), az elsőfokú bíróság által a kérelmező terhére megállapított DM 100 000 biztosítékon felül még évente fizetendő további biztosítékösszegekkel rendelte növelni az eredeti biztosíték összegét, mondván, hogy az érdemi eljárás hosszabb ideig is elhúzódhat15. A biztosítékadást elrendelő határozat ellen külön jogorvoslatnak van helye, s ugyancsak jogorvoslattal élhet az, akinek terhére az ideiglenes intézkedést biztosíték adására való kötelezés nélkül rendelték el. 13 „Das Gericht sich mit einem geringen Grad der Überzeugung begnügen darf’ Stein-Jonas id. mű 921. § Rn. 5; Zöllner 921. § Rn. 2; Baumbach-Lauterbach-Albers-Hartmann id. mű 921. § Rn. 2a; Münchener Kommentar ZPO München, 1992, 921. § Rn. 7. 14 Stein-Jonas: 921. § Rn. 9; Münchener Kommentarid. mü921. § Rn. 13 15 Knickarm Markise ügy, OLG Karlsruhe, 1970. július 11-i ítélete, GRUR, 1979, 700. o.
