Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 5. szám - Dr. Vida Sándor: Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában I. rész
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam V. 1993. október DR. VIDA SÁNDOR Bírósági ideiglenes intézkedés iparjogvédelmi ügyekben az NSZK, az USA és Nagy-Britannia jogában* (I. rész) A Legfelsőbb Bíróság által szabadalmi ügyben (rögzítő szerkezet gépkocsi ablakához) elrendelt ideiglenes intézkedés ismertetése kapcsán Bacher1 helytállóan mutat rá arra a hiányosságra, hogy az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatban a Pp nem rendelkezik a biztosítékadásról. A Legfelsőbb Bíróságnak ugyanezt a határozatát kommentálva Markó* 1 2 a szabadalmi törvény vonatkozásában ugyanezt hiányolja. A Legfelsőbb Bíróság egy régebbi határozatával védjegyügyben (ORION) elrendelt ideiglenes intézkedés kapcsán magam3 is hangot adtam annak a nézetnek, hogy iparjogvédelmi ügyekben az ideiglenes intézkedésnek nagy szerepe van, mert amíg az ügy a hosszadalmas rendes bírósági eljárás keretében eldől, a jogaiban sértett felet komoly károsodás érheti. Helyesen mutat rá Bacher4, hogy a hazai politikai és gazdasági struktúraváltás, az ország gazdasági helyreállítása érdekében gyors és hatékony szankciókra van szükség. Ezen túlmenően azonban véleményem szerint az Európai Gazdasági Közösséghez való társulásunkra tekintettel ma már ilyen kötelezettségünk is van, amint az EGK-val kötött, a kereskedelemről és a kereskedelmi vonatkozású ügyekről szóló Ideiglenes Megállapodás5 35. cikkéből kiolvasható. Ezért, amikor a magyar jogszabályalkotó a polgári eljárási jog szabályainak e vonatkozásban való továbbfejlesztésére kényszerül (függetlenül attól, hogy ez saját nemzeti * A szerző ehelyütt mond köszönetét a Freiburgi Egyetem professzorának, D. Leipoldnak, a tanulmány elkészítéséhez nyújtott segítségéért. 1 Dr. Bacher Vilmos: Az ideiglenes intézkedés a szabadalombitorlás és utánzás esetében a magyar joggyakorlatban. Magyar Jog, 1991, 554. o, = MIE Közi. 1992 (32. szám), 27. o. 2 Dr. Markó József: Anmerkung. GRUR Int. 1991,662. o. 3 Dr. Vida Sándor: Védjegy és vállalat. Budapest, 1982, 320. o. 4 Bacher id. mű 545. o. 5 Magyar Közlöny, 1992, 21. szám (II. 29.) 728. o. érdekből is felettébb kívánatos), célszerű néhány vezető ipari ország ilyen tárgyú jogalkotásának és joggyakorlatának tapasztalataival megismerkedni. NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG A német polgári eljárási jog viszonylag közel áll a magyarhoz, hiszen a Plósz-féle polgári perrendtartás, amely még az Osztrák-Magyar Monarchia idején készült, osztrák áttételen keresztül, alapvetően az 1877- évi német modellt követte, habár azt korántsem egyszerűen másolta. Más lapra tartozik, hogy éppen az ideiglenes intézkedést a modern polgári eljárási jogba a francia jog vezette be6 és ha annak a korabeli német jogszabályalkotó által történő recepciója nem is jelentette a francia modell egyszerűátvételét, de jelentős mértékben következménye volt annak a jogi meggyőződésnek, hogy ennek az intézménynek a németjogba való bevezetése ugyancsak szükséges7. 1. POLGÁRI PERRENDTARTÁS (ZIVILPROZESSORDNUNG) Az 1877. évi német polgári perrendtartás (németül röviden: ZPO) 935-940- §-aiban rendelkezik az ideiglenes intézkedésről, mégpedig azzal a jogszabályalkotási technikával, hogy e rendelkezések visszautalnak (936. §) a zárlatról szóló rendelkezésekre (916-934. §), amelyek általában irányadóak az ideiglenes intézkedésre is, kivéve, ha a törvény maga nem tartalmaz ettől eltérő előírásokat8. 6 „Référé” eljárás, amelyet a Code de procédure civile 806-811. cikkei vezettek be. 7 D. Leipold: Grundlagen des einstweiligen Rechtschutzes. München, 1971,76. o. 8 Ilyenek például: az ideiglenes intézkedés elrendelése, amely vonatkozásában a ZPO 935, 940. § irányadó, a szóbeli tárgyalás, amely vonatkozásában ZPO 937. § (2) bek. irányadó, a biztosítékadási kötelezettség megszüntetése, amely vonatkozásban a ZPO 939. § irányadó.
