Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Tanulmányok. Szőllősi Gusztáv: A technika állásának – mint az emberiség halmozódó ismeretei forrásának – kialakulása és néhány szabadalomjogi sajátossága
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam, I. 1993. február TANULMÁNYOK SZŐLLŐSI GUSZTÁV A technika állásának — mint az emberiség halmozódó ismeretei forrásának — kialakulása és néhány szabadalomjogi sajátossága A halmozódó ismeretek forrása, a rivalizáció Az ember által készített első primitív szerszámok megjelenése és napjaink között közel húszmillió év telt el. Ezen időszak alatt földünk arculata gyökeresen megváltozott. Élővilágában egyetlen faj szerepe eddig még soha nem látható módon megnőtt, napjainkra szinte egyeduralkodóvá vált. Hajdan volt őseink kései leszármazottai a szerszámkészítés tudományát olyan szintre fejlesztették, hogy segítségével génsebészeti úton fajok tulajdonságait képesek megváltoztatni, képesek elhagyni a földet más, újabb civilizációk lehetősége után kutatva. Mi okozhatta ezt a hatalmas változást? Az egyedileg kialakított és használt szerszámok bár az egyed fenmaradása szempontjából nagy jelentőséggel bírtak, a faj fennmaradására csak közvetett hatásuk volt. A faj fennmaradása és a környezetből való kiemelkedésének szempontjából a szerszámkészítés azáltal vált döntő jelentőségűvé, hogy a megszerzett (feltalált) ismeretek az egyed halálával nem vesztek el, hanem tanulási folyamat révén az utódokra szálltak át, miáltal generációról generációra növekedett a rendelkezésre álló és ezáltal a faj továbbfejlődését szolgáló tudás mennyisége. Míg ez a folyamat a természet erőinek legyőzésére, táplálékszerzésre, védekezésre irányult, a közösségek ismeretekkel rendelkező tagjai tudásukat megosztották egymással. Egy bizonyos mennyiségű ismeretanyag felhalmozása és használata után azonban a közvetlen megélhetésért folytatott küzdelem mellett msgjelent a fejlődés egy másik mozgatórugója, a rivalizáció. Most már a közösségek tagjai tudásukat csak szűk csoportokon belül, egymás között osztják meg, és ezen csoportok versenyben állnak egymással. Ez a két folyamat a technika állásának kialakulása szempontjából döntőnek mondható. Egyrészt a meglévő ismeretek újabb és újabb kutatásokra ösztönöznek, újabb és újabb felfedezéseket tesznek lehetővé. Másrészt viszont az így megszerzett ismeretekből mindaddig csak egy szűk csoport (ez lehet csupán egy fő is) tagjai részesülnek, csak ők válnak képessé annak hasznosítására, illetve számukra nyílik meg a lehetőség a továbbfejlesztésre, míg az ilyen ismeretek bárki számára hozzáférhetővé nem válnak. A megismerés igénye, a szabadalmi oltalom A megszerzett tudás tágabb körbeni megismerésének igénye egy új folyamat kezdetét jelentette. A fejlődés rendje talán leginkább egy többé-kevésbé jól ismert közgazdaságtani fogalom, a pénz kialakulásához hasonlítható. Kezdetben valószínűleg az egyszerű árucsere jelenthette idegen ismeretek megszerzésének egyedüli módját, azaz valamilyen titkos információért (pl. valaminek a receptjéért) más ismeretet vagy értéket cseréltek. Gondoljunk csak azokra a középkori történetekre, melyekben a magukat tudósoknak nevező szélhámosok a bölcsek kövének vagy az arany előállításának receptjét jó pénzért adták el, ezzel a köznépet, de olykor a kor tudósainak véleményére támaszkodó uralkodókat is becsapva. Az ismeretek mennyiségének növekedésével egyrészt a megoldások megismerése iránti, másrészt azok értékesítése iránti igény fokozódott. E folyamat eredményeképpen 1623-ban megszületett a Statute of Monopolies, melyet 1790-ben a fontos ipari államok közül elsőként az USA-ban követett az első szabadalmi törvény. Mindjárt a legelsőnél, a Statute of Monopoliesnél érdemes egy kicsit elidőzni. A törvény 6. szakasza kimondja, hogy a kiváltságlevelekre vonatkozó tiltó rendelkezései „nem terjednek ki semmilyen újszerű mesterségnek tizennégy évig vagy ennél rövidebb ideig a királyságban eszközölt kizárólagos gyakorlására vagy űzésére feljogosító, az ilyen mesterség első és valóságos foltalálójának vagy feltalálóinak a jövőben adandó szabadalmi okmányokra és kiváltságlevelekre, föltéve, hogy nem ellenkeznek a törvénnyel, vagy az árucikk árának emelkedésével nem
