Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Iványi István: Az Országos Találmányi Hivatal 1992. évi tevékenysége
Ipaijogvédelini Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam, I. 1993. február IVÁNYI ISTVÁN AZ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL 1992. évi tevékenysége A magyar iparjogvédelem — a hazai társadalmigazdasági átalakulási folyamatnak megfelelően — a változások korát éli. Az iparjogvédelmi rendszer korszerűsítésekor mindig alapvető cél volt a magyar gazdaság fejlődésének elősegítése, nem volt ez másképp 1992-ben sem. Az ország megváltozott alapokon nyugvó nemzetközi együttműködési rendszere, a vállalkozási tevékenység számottevő élénkülése, a hazai vállalatok privatizálása, a külföldi működő tőke beáramlása, a magángazdaság fokozatos előretörése olyan igényeket vetnek fel, amelyekre a jelenlegi — bár alapvetően piacgazdasági szemléletű — iparjogvédelmi rendszer továbbfejlesztésével válaszolhatunk. Magyarország nemzetközi együttműködési rendszerében jelentős változást hozott az Európai Közösségekkel 1991. decemberében kötött társulási megállapodás. Az úgynevezett Európai Megállapodás létrejöttével gyökeresen átalakul a magyar és a közösségi jog viszonya azáltal, hogy Magyarország vállalta a jövőbeni jogalkotásnak összeegyeztetését az EK jogrendszerével. Az Európai Megállapodás 69. cikkelye a jogközelítésben különösen érintett területek között említi meg a szellemi tulajdon kérdését is, ezáltal kijelölve a magyar iparjogvédelmi jogalkotás főbb irányait. Meg kell jegyeznünk ugyanakkor, hogy az iparjogvédelmi jog fejlesztésében — hasonlóan a magyar jog egészéhez — már a társulási megállapodás megkötése előtt is megkövetelte az EK a közösségi jog figyelembevételét, így elmondhatjuk, hogy az iparjogvédelem körébe tartozó szellemi alkotások és vagyoni értékkel bíró árujelzők hatékony oltalma többnyire jelenleg is biztosítható. Mindemellett hatályos szabadalmi törvényünk az európai normákkal, nevezetesen az Európai Szabadalmi Egyezménnyel nincs teljesen összhangban, igy a lényegi különbségek kiküszöbölése elengedhetetlen ahhoz, hogy a társulási megállapodás értelmében az Egyezményhez öt éven belül csatlakozzunk. A magyar iparjogvédelmi jogalkotás „európaizálása” mellett természetesen nagy figyelmet szentelünk a szélesebb körű nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés irányainak, eredményeinek. A hazai szabadalmi jog tervezett reformjában ezért fontos szerep jut a Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) keretében előkészület alatt álló nemzetközi szabadalomjogi harmonizációs egyezményben, illetve a GATT uruguay-i fordulójának a szellemi tulajdonokra vonatkozó megállapodás-tervezetében (TRIPS) foglaltaknak. A jelenleg hatályos jogi szabályozás felülvizsgálatának egyik sarkalatos kérdése az ún. termékoltalom (a vegyi úton előállított termékek, különösen a gyógyszerek, valamint az élelmiszerek szabadalmaztatásának) bevezetése. A termékoltalom engedélyezésére irányuló döntés komplex gazdaságpolitikai megfontolások figyelembevételét igényli. Az Európai Közösségek tagországai Magyarország első számú gazdasági partnerei, így alapvető érdekünk, hogy jogintézményeink, jogi kategóriáink a közösségi jogalkalmazók számára átláthatók, érthetők és világosan alkalmazhatók legyenek, illetve stabilitást, jogbiztonságot garantáljanak a külföldi befektetők, beruházók részére. A függőben lévő amerikai-magyar beruházásvédelmi szerződésnek is egyik sarkalatos pontja a termékoltalomra vonatkozó megállapodás. A másik oldalon szerepelnek a magyar vegyipar, különösen a gyógyszeripar, és nem elhanyagolható mértékben, a hazai fogyasztói réteg érdekei. A készülő jogszabálytól természetesen mindkét fél megnyugtató megoldást vár. A szabadalmi jog harmonizációjához hasonlóan folyik a WIPO keretében a védjegyjogi előírások közelítéséről szóló nemzetközi szerződés kidolgozása, amelynek alapvető célja az oltalmazhatóság körének szélesítése, a lajstromozási eljárás egységesítése, gyorsítása és egyszerűsítése, valamint a bitorlás elleni hatékony fellépés megteremtése. A magyar iparjogvédelmi hatóság törekvése természetesen a nemzetközi jogfejlődés követésére, a magyar védjegy-
