Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Iványi István: Az Országos Találmányi Hivatal 1992. évi tevékenysége
2 Iványi István jognak az egyezményben rögzítésre kerülő védjegyjogszabályokkal összhangba hozására irányul. Az elmúlt időszakban végbement társadalmi, gazdasági változások miatt szükségessé vált a szabadalmi ügyvivői tevékenységről szóló jogszabályok modernizálása. Az új jogi szabályozás keretét az ügyvédi képviselet hatályos előírásai, valamint az ügyvivői tevékenység specifikus elemei határozták meg. A hazai szakmai körök álláspontját is tükröző, elkészült jogszabálytervezet jelenleg államigazgatási egyeztetés alatt áll. Az 1992-es év az Országgyűlés által elfogadott két új jogszabály, a használati minták és a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló törvények hatálybalépésének éve is. Az új iparjogvédelmi jogszabályokkal összhangban szükségessé vált az illetéktörvény iparjogvédelmi eljárásokra vonatkozó részeinek felülvizsgálata, illetve újbóli szabályozása. E tevékenység eredményeképpen született meg az iparjogvédelmi eljárások szolgáltatási díjáról szóló 1992. évi IV. törvény, illetve annak végrehajtását szabályozó tárca nélküli miniszteri rendelet. Jogszabályelőkészítő funkciója mellett az Országos Találmányi Hivatal alapvető feladata a szabadalmi, a használati minta, topográfia-, a védjegy- és az ipari mintaoltalmi jogok engedélyezése, és az oltalommal összefüggő hatósági eljárások lefolytatása. 1992-ben a beérkezett szabadalmi bejelentések száma 9920 volt, amely az előző év hasonló időszakának adatához viszonyítva 6 százalékos csökkenést mutat. Mindebből következően az 1992. évi bejelentésszám nem haladja meg az 1991. évi — történelmi rekordnak számító — 10 578-as értéket, de még így is 1980-hoz képest háromszoros, 1984-hez viszonyítva pedig kétszeres emelkedés mutatható ki (1. ábra; 2. ábra). A szabadalmi bejelentések mérsékelt csökkenése nemzetközi viszonylatban is nyomon követhető, hiszen az Európai Szabadalmi Hivatalnál hasonló mértékű visszaesést jeleztek. Aggodalomra ad viszont okot a hazai eredetű bejelentések 26 százalékos, és ezen belül a magyar szolgálati találmányok 27 százalékos visszaesése (3. ábra; 4. ábra). A szolgálati szabadalmi bejelentések száma — a korábbi évekre visszatekintve — a legalacsonyabb szintre süllyedt 1992-ben (5. ábra). A hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szabadalmi bejelentések számának alakulása érzékeny műszerként követi a gazdaság helyzetének változását. A hazai termelés visszaesése, a kutatásra, a fejlesztésekre fordítható szűkös pénzösszegek, az állami vállalatok privatizációja, átalakulása, illetőleg bizonytalan helyzete, a feltalálók egzisztenciális és anyagi gondjai egyaránt magyarázatot adhatnak a belföldi eredetű bejelentések csökkenésére. A szabadalmi bejelentések szakterületek szerinti megoszlása az alábbi képet mutatja. A biotechnológia, a mikrobiológia, az immunológia területén a legnagyobb a külföldi bejelentések részaránya (90-95 százalék). A gyógyszeriparban elsősorban a szív és érrendszeri, a daganatos és a vírusellenes (például HIV-vírus) gyógyszerekre vonatkozó találmányokat kívánják szabadalmaztatni, az —elsősorban — külföldi bejelentők (részarányuk 80-85 százaléka). A vegyipar területén a növényvédőszerekre vonatkozó bejelentések teszik ki a szabadalmaztatás iránti kérelmek közel felét, amellett, hogy a külföldiek részaránya itt is kb. 80 százalékos. A villamos- és műszeripar feltalálói többnyire a televíziótechnika, a hangtechnika és a számítástechnikai rendszerek vonatkozásában aktívak, a bejelentők többsége azonban külföldi. A gépipar területén a találmányok az egyes szakterületeken szétszórtan jelentkeznek és a külföldiek mintegy 15 százalékos érdeklődést mutatnak. Érdekességként megemlíthető, hogy például a Suzuki Motor Co. is megjelent a szabadalmaztatok között. Az építő- és könnyűipari területen a vegyipari technológiai találmányok (műanyag, környezetvédelem) 15 százalékot, a gépészeti találmányok (vízgépészet, csatornázás, közszükségleti cikkek) 60 százalékot, az építőipari találmányok 25 százalékot tesznek ki. A Magyarországon bejelentett élelmiszeripari találmányok megalkotásában a hazai feltalálók aktívak (részarányuk 80 százalék). A növényfajták (hazánkban ezek szabadalommal védhetők) vonatkozásában, valamint a mezőgazdaság területén növekvő a külföldiek érdeklődése, részarányuk megközelíti a 40 százalékot. A Magyarországon tett szabadalmi bejelentések számának alakulása 1975-1992 ÉV Belföldi Külföldi Összesen 1975 2954 1976 2677 1977 2608 1978 2819 1979 1346 1671 3017 1980 1601 1571 3172 1981 2124 1528 3652 1982 2344 1901 4245 1983 2760 1785 4545 1984 2869 2017 4886 1985 2904 2171 5075 1986 2848 2740 5588 1987 3229 2971 6200 1988 3262 3558 6820 1989 2657 4278 6935 1990 2506 6044 85501 1991 2199 8379 10578 1992 1629 8291 9920| 1. ábra
