Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 1. szám - Dr. Bendzsel Miklós: Bánki Donát, Csonkja János
Ipaijogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 98. évfolyam, I. 1993. február Csonka János Szeged, 1852. január 22. — Budapest, 1939. október 27. A magyar autógyártás úttörője Tsonka Vince „gépépítő” kovácsmester és Dobó Ilona hetedik, legkisebb gyermekeként született. Édesapja műhelyének sokoldalú és ösztönző légköre már kisiskolás korában meghatározó volt: a mezőgazdasági gépek, városi kommunális berendezések mellett finommechanikai technológiát igénylő orvosi műszerek is készültek a jóhírü szegedi kisüzemben. Csonka János Versecen végezte el az elemi iskolát és a gimnázium alsó négy osztályát, német és latin tanulmányaival egyetemben „I. rendű eredménnyel”. Szakmai képesítését a „családi műhelyben” végzett, 19 éves koráig folytatott munkával alapozta meg. Innen az Alföld-Fiumei-Vasút szegedi főműhelyébe szegődött, majd 1873-ban Budapesten a Magyar Államvasutak fűtőházában vállalt munkát. A jól megalapozott szakmai ismeretek és német, francia nyelvtudás birtokában 1874-ben a maga erejére támaszkodva külföldi tanulmányútra indult. Munka és termelés, európai látókörű szellemi gyarapodás — e célkitűzések jegyében először az Osterreichisshe Staatseisenbahn Gesellschaft kötelékében dolgozott, megmártózva a császárváros pezsgő szellemi életében, a múzeumok, könyvtárak és kiállítások kínálta élmények sodrában. Műveltsége, természettudományos és technikai ismeretei és az új iránti fogékonysága tovább hajtotta Ausztriából Svájc (az Escher Wyss et Cie. gépészeti és vasúti járműgyártási cég munkavállalója), Franciaország és Anglia fővárosai és ipari körei felé. Párizsban 1875-6 között — egy rövidebb londoni, birminghami és manchesteri körutat leszámítva — közel két évet töltött a Jorneaux-Leblond varrógépgyárban — az iparág itthoni meghonosításának határozott tervét csiszolgatva. A belső égésű motorok növekvő jelentőségére ezekben az években figyelt fel a világ. A mai robbanómotor őse, a francia Etienne Lenoir által feltalált gázmotor 1860-ban jelent meg. A német Otto az 1867. és az 1878. évi párizsi világkiállításon mutatta be a gőzgépektől eltérő, „négyütemű”, gáz- és benzinmotoros rendszerét. Gottlieb Daimler konstrukciós újításai, fordulatszám-növelő fejlesztései és Rudolf Diesel nyersolaj üzemanyagú, nagyfokú sűrítéssel dolgozó berendezései a hagyományos erőgépi funkciókat a járműgyártás, az „ automobilizmus” irányában gazdagították és fejlesztették tovább. Csonka János 1876 őszén, még Párizsban kézhez véve a Műegyetem rektorának (a Pilch Ágoston vezette „gépiparműtani” tanszékhez tartozó) tanműhely-vezetői pályázati kiírását, azonnal hazatért Budapestre, s benyújtotta pályázatát. A műhely vezetésével őt — 32 pályázó közül a legfiatalabb, de idegen nyelveket beszélő, világlátott, nagy gyakorlattal rendelkező, alig 25 éves fiatal szakembert — bízták meg: 1877. február 11-én kezdte meg működését; (napnyi pontossággal 16 év múlva nyújtja be Bánki Donáttal közösen a karburátor eredeti eszméjét is tartalmazó szabadalmi bejelentését.) A tanműhely kezdetleges felszerelésének és hiányos személyzetének gondjait — ma is példaszerű vállalkozó szellemmel — azzal az elfogadott ajánlatával oldja föl, hogy saját költségére alkalmaz szakmunkásokat, ha a maga céljaira — főként találmányok kivitelezésére — is felhasználhatja a géppark és a munkások kapacitásait. A szakgyakorlatok hallgatóit valóságos termelési és fejlesztési feladatokkal terhelve, valódi alkotótárssá nevelve, új dimenziót adott a mérnökképzésnek is. A műegyetemi géppark Ott-Langen-féle gázmotorjának és Swidovski-féle petróleummotorjának teljesítmény- és megbízhatósági jellemzőit javítandó, 1877-78 közötti csoportos alkotómunkával 1879-ben megépítette az első magyar gázmotort, majd 1882- ben az eredeti elgondolású vegyesüzemű gáz- és petroleummotort. (Erre vonatkozott első saját szabadalmi kérelme 1884 novemberében.) A Bánkival közösen szabadalmazott első magyar benzinmotor (1893) kiváló hatásfokkal és kedvező tüzelőanyagfogyasztással rendelkezett.