Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - Tanulmányok - Szitáné Dr. Kazai Ágnes: A szabadalmi statisztikai adatok felhasználási lehetőségei
Szabadalmi statisztikai adatok felhasználási lehetőségei 35 az európai országok és Japán technikai potenciáljának összehasonlítási alapjául is szolgálnak, bár D. Archibugi véleménye szerint a kapott eredményeket kellő óvatossággal kell kezelni. 9. Egyéb alkalmazási területek Az eddigiekben említetteken kívül a szabadalmaztatás mutatószámainak számos más felhasználási területe ismert. a) Gyakran alkalmazzák a szabadalmakat speciális területek technológiai fejlődésének nyomonkövetésére azon megfigyelés alapján, hogy a gyorsan fejlődő, növekvő számú bejelentéssel rendelkező szabadalmi osztályok erős versenyhelyzetre utalnak az adott területen. E megfigyelés azon alapul, hogy az új innovációs eredményekkel rendelkező cégek lehetőségeiket kihasználva igyekeznek piaci részesedésüket biztosítani. Azokon a szakterületeken, amelyeken a versenytársak között éles konkurenciaharc érvényesül, általában a szabadalmi bejelentések száma növekvő tendenciát mutat. így tehát azokban a szabadalmi osztályokban, amelyekben a bejelentések száma megemelkedik, a műszaki ismeretek fejlődése mellett a növekvő versenyhelyzetre is lehet következtetni a cégek valamint az országok között a technológiai területek vezető pozíciójáért. Mint ahogy D. Archibugi megállapítja: azt mondhatjuk, hogy azok a területek, amelyeken a szabadalmak száma gyorsan nő - a technológiai fejlődés „frontvonalába” tartoznak. Ezen összefüggések alapján vizsgálta Patel és Soete a szabadalmi osztályok növekedési ütemének értékelése révén a cégek, valamint az országok fejlődési dinamizmusát. E módszer segítségével mutatta ki D. Archibugi és M. Pianta, hogy a gyorsan fejlődő területek szabadalmaiból Japán részesedése meghaladja az átlagot, ezzel szemben az európai országok súlya éppen a lassuló fejlődésű területeken átlag feletti. b) A szabadalmaztatás adatait több kutató használta fel a találmányi aktivitás egy országon belüli regionális megoszlásának vizsgálatára, illetve a földrajzi megoszlás időbeli alakulásának feltérképezésére. c) A találmányok szabadalmaztatása a tudományos, kutatási aktivitás eredményének is tekinthető, ezért az erre vonatkozó adatok felhasználhatók egyes kutatási projektek hatásának értékelésére. ÖSSZEGZÉS A szabadalmaztatási adatok felhasználási lehetőségei sokrétűek - mint ahogy ez a fenti ismertetésből kitűnt. A mutatószámok révén fontos és hasznos információkat nyerhetünk az innovációs és találmányi tevékenység alakulásáról, a műszaki fejlődés irányairól, a szellemi alkotások gyakorlati alkalmazásának gazdasági hatásáról, a cégek és az országok közötti egyre élesedő konkurenciaharcról, amely az egyes területeken a vezető pozíciók megszerzéséért folyik. A szabadalmi adatok jól alkalmazhatók nemzetközi összehasonlításokra, regionális megoszlások vizsgálatára is. A szabadalmaztatás mutatói esetében - más statisztikai jelzőszámokhoz hasonlóan — számolni kell a torzító hatások lehetőségével. E kockázati tényezők azonban nem jelentik azt, hogy a szabadalmi adatbázison alapuló vizsgálatokat el kellene vetnünk, hiszen a torzító hatások többsége szakszerű és óvatos felhasználás mellett kiküszöbölhető. A szabadalmaztatási mutatószámok alkalmazására vonatkozó kedvezőtlen tapasztalatok, illetve kritikai észrevételek éppen azért hasznosak, mert hozzásegítenek a kutatási, elemzési módszertan továbbfejlesztéséhez. Felhasznált irodalom: DANIELE ARCHIBUGI: Patenting as an indicator of technological innovation: a review (Science and Public Policy,Vol. 19. No. 6. December 1992. p. 357-368.) DANIELE ARCHIBUGI - MARIO PIANTA: Specialization and size of technological activities in industrial countries: the analysis of patent data (Schumpeter Society Meeting,Airlie House, Virginia, 1990. Junius 3—5) DANIELE ARCHIBUGI - MARIO PIANTA: The technological specialization of advanced countries ( Consiglio Nazionale delle Ricerche Institudo di Studi sulla ricerca e documentazione scientifica 1989. September)