Iparjogvédelmi Szemle, 1993 (98. évfolyam, 1-6. szám)
1993 / 4. szám - A találmány megszületésétől az oltalomig. A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület Konferenciája - Dr. Völgyesi Lászlóné: Az újdonság hiánya miatt elutasított szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos tapasztalatok a fellebbezési eljárásban
22 dr. Völgyesi Lászlóné szakértő „stáb” álljon a bíróságok rendelkezésére. Ennek hiánya az ügyek elbírálását - különösen az eljárás időtartama vonatkozásában - kedvezőtlenül érinti. IV. A Legfelsőbb Bíróság elé kerülő ügyek azt a következtetést engedik, hogy az újdonság hiánya miatt a szabadalmi bejelentések döntő súllyal azért kerülnek elutasításra, mert a bejelentések tárgya ismert elemekből létrehozott olyan megoldás, amely műszaki többlethatást nem eredményezett, illetőleg egy már ismert megoldás kellő útmutatásul szolgált a bejelentés szerinti megoldás kidolgozására. A Legfelsőbb Bíróság az újdonság fogalmával kapcsolatos jogértelmezése során következetesen vallja, hogy nem szabadalomképes az a műszaki megoldás, amelyet ismert elemek felhasználásával, alkotói felismerést nélkülöző módon, az érintett szakemberek „köteles tudásába” tartozó intézkedések megtételével hoztak létre. Ezeknek a kérdéseknek a tisztázása érdekében a Legfelsőbb Bíróság rendszerint a szakértő feladatává teszi annak megválaszolását, hogy- a bejelentés tárgya milyen műszaki szükségletek kielégítését szolgálja, és azok elérésére milyen intézkedéseket javasol,- az újdonságrontónak jelölt megoldás milyen műszaki szükségletek elérésére, milyen intézkedéseket javasol,- a két megoldás és az általuk kiváltott (kiváltani szándékozott) műszaki hatás különbözősége és azonossága miben áll, és ezek alapján elemzi, hogy van-e alkotói felismerés a bejelentés szerinti megoldás létrehozásában. Ilyen körben végzett szakértői vizsgálat alapján az építőanyagok felületi szilárdságának növelésére vonatkozó eljárási szabadalom megadása iránti ügyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította: a bejelentett és az újdonságrontónak jelölt megoldás sem a felhasználni javasolt anyag összetételében, sem célkitűzésében és alkalmazási módjában nem azonos, egyik megoldás a másik megoldás helyettesítésére nem alkalmas, továbbá nem merül fel olyan körülmény sem, amely azt igazolná, hogy az ismert megoldásból az érintett szakemberek számára is szükségképpen következik a kérelmező által javasolt eljárás. Ezért az újdonságrontónak jelölt megoldást a Legfelsőbb Bíróság nem tekintette a szabadalmazhatóságot kizáró oknak (Pkf. IV. 20 583/1990. sz. ügy). Az ismert részmegoldások együttalkalmazásával létrehozott találmány újdonságvizsgálatánál pedig a Legfelsőbb Bíróság döntő jelentőséget annak tulajdonít, hogy a szakértői bizonyítás milyen váratlan műszaki többlethatást tár fel. A szabadalmi bejelentésnek az újdonság hiánya miatti elutasítását ezért tévesnek tartotta abban az ügyben, amelyben a feltalálók célkitűzése olyan eszköz megalkotása volt, amely a cselgáncsnál domináló testmozdulatsor lényeges fizikai jellemzőit rögzíti, feldolgozza és hatékony edzési feltételekkel segíti a sportolók felkészítését. Miután a másodfokú eljárásban beszerzett szakértői vélemény igazolta, hogy a bejelentés tárgya e célkitűzés megvalósítására alkalmas olyan berendezés, amely ugyan ismert elemekből álló szerkezet, a speciális jellemzőkkel elkülönített mozgássorozat elemzése azonban váratlan többlethatást jelent, és a megoldás emiatt új és alkotó jellegű, létrehozása nem vonható az érintett szakemberek köteles tudása körébe (Pkf. IV. 20 161/1989. sz. ügy). A Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatában egyaránt jelentős számú példa van az eredményesen előterjesztett fellebbezésekre, illetőleg az olyan ügyekre, amelyekben a szabadalmazhatóság feltételei a másodfokú eljárásban sem igazolódtak. A szabadalmi oltalom hiánya azonban önmagában nem jelenti az adott megoldás másfajta jogi védelemből való kizártságát is. A használati mintaoltalom (a vonatkozó törvényi feltételek fennállása esetén) a nem szabadalomképes megoldás esetében is nyújthat másfajta jogi védelmet, a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvény pedig a gyakorlati megvalósítás alkalmával nyújthat olyan előnyöket, amelyek pótolhatják a szabadalmi oltalom hiányából származó hátrányokat.
