Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám - Iványi István: Az iparjogvédelem helyzete és feladatai
Iparjogvédelmi Szemle, a Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő melléklete 97. évfolyam III., 1992. június IVÁNYI ISTVÁN Az iparjogvédelem helyzete és feladatai * TISZTELT ELNÖKSÉG! HÖLGYEIM ÉS URAIM! A magyar iparjogvédelem a gyökeres változások korát éli, és a közelebbi, valamint távolabbi jövőben is az átalakulás útján kell továbbhaladnia. Hazánkban a rendszerváltozás, a piacgazdaságra való áttérés együtt jár a korábbinál fokozottabb és megváltozott alapokon nyugvó nemzetközi együttműködéssel, a vállalkozási tevékenység élénkülésével, a vállalatok legtöbbször külföldi működőtőke bevonásával történő privatizálásával, továbbá várhatóan egyre növekvő mértékben a fejlett technológiára való támaszkodással. A magyarországi piaci viszonyok élénkülése, az ország külgazdasági kapcsolati struktúrájának alapvető átalakulása, a külkereskedelem súlypontjainak keletről nyugatra való áthelyezése a magyar iparjogvédelem fejlődésében és az Országos Találmányi Hivatal tevékenységében is természetszerűleg érezteti hatását. Az ipari tulajdonjogok hatósági engedélyezése körében az 1991. évben hazánkban benyújtott szabadalmi bejelentések száma meghaladta a 10 000- et; ez közel 24 százalékkal több az 1990. évi értéknél, háromszorosa az 1980. évi és kétszerese az 1985. évi bejelentési számnak. A szabadalmi bejelentések túlnyomó többségét — közel nyolcvan százalékát a külföldről, döntően a nyugati országokból bejelentett találmányok adták. Ez egyben sajnos a hazai bejelentések háttérbe szorulását is jelenti. A vállalati, szolgálati bejelentések száma jelentősen csökkent; de a feltalálók által benyújtott bejelentések száma sem éri el a korábbi szintet. *A Licensing Executives Society International Magyar Tagozatán, Budapesten 1992. V. 5-én elhangzott előadás. A magyar feltalálók aktivitása kisebb lett külföldön is. Az okok ismertek: a gazdaság szükséges átalakítása keretében jelenleg folyó tulajdoni, szervezeti és szerkezeti változások elvonják a figyelmet és a tőkét a hosszabb távon megtérülő fejlesztésektől; a feltalálókat is az egyéni talponmaradás napi gondjai kötik le. A Hivatal részéről súlyt helyezünk a feltalálói kedv ébrentartására és mielőbbi aktivizálására. Ezért — egyebek mellett — támogatjuk a magyar találmányok bemutatását bel- és külföldi kiállításokon. Pártfogoljuk a feltalálóktól maguktól kiindult gondolatot, hogy az 1996. évi EXPO-hoz kapcsolódva sor kerüljön a találmányok világméretű bemutatkozására is hazánkban; részt veszünk az előkészítő bizottság munkájában. A magyar találmányok külföldi oltalmának elősegítésére fontos döntést hozott a kormány, évi 180 miihó forintnak a központi műszaki fejlesztési alapból való elkülönítésével. A Pungor Ernő tárca nélküli miniszter úr vezetésével működő bíráló bizottság a pályázati rendszer keretében kamatmentes kölcsön vagy pedig royaltyfizetés formájában nyújt támogatást a külföldi szabadalmak megszerzéséhez és fenntartásához. Magam a bíráló bizottság alelnöke vagyok, a Hivatal pedig a pályázati titkárság működtetésével és a szabadalmazás esélyeinek szakmai felmérésével vesz részt ebben a munkában. 1991-re a hazai védjegybejelentések száma ugrásszerűen nőtt meg; az 1980-as értékhez képest megtízszereződött, az 1985-ös számhoz viszonyítva megötszöröződött. A lajstromozás iránti kérelmek több, mint a fele magyar bejelentőktől származott. Jelentős növekedést mutat a nemzetközi védjegybejelentések száma is.
