Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 3. szám - Iványi István: Az iparjogvédelem helyzete és feladatai
2 Iványi István Az aktivitás a piaci viszonyok kibontakozásának, a nagyszámú privát cégalapításnak, az intenzívebbé váló külföldi érdeklődésnek a következménye; s mint ilyen, örvendetes tény. E mennyiségi növekedés együtt járt a védjegymunka minőségi követelményeinek fokozódásával is. Mindezeknek — be kell vallanom — a Hivatal illetékes osztálya már több szempontból nem tudott megfelelni: nőtt az elintézési idő, megengedhetetlenül lassú volt a státuszügyek elbírálása, szakmailag hibás döntések születtek, gyengült az irányítás és lazult a fegyelem. A meghozott döntések kiterjednek az osztály személyi állományának megerősítésére, közelebbi elhelyezésére, a státuszeljárások felgyorsítására, a szakmai kérdések tisztázására, az ügyvitel és a kutatás számítástechnikai alapokra helyezésére stb. Ezektől az intézkedésektől jelentős javulást várunk a hivatali védjegymunkában. Hölgyeim és Uraim! 1991-ben az Országgyűlés két új iparjogvédelmi intézményt vezetett be a használati minták oltalmáról szóló 1991. évi XXXVIII. törvény és a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló 1991. évi XXXIX. törvény elfogadásával; azok 1992. január 1-jén léptek hatályba. A piacgazdaság körülményei közt kiemelkedően fontos szerepet játszó hazai kisvállalkozók érdekeit szolgálja elsősorban az úgynevezett kis találmányokra vonatkozó használati mintaoltalom magyarországi bevezetése, amit a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, a szakembertől elvárható rutintevékenység eredményét azonban meghaladó műszaki megoldások oltalma iránti igény kielégítése tett szükségessé. A törvény szerint a tárgyak kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó megoldás részesülhet mintaoltalomban, ha új, feltalálói lépésen alapul és iparilag alkalmazható. A minta akkor új, ha nem tartozik a technika állásához; az elsőbbség időpontja előtt a világon bárhol írásban és belföldön gyakorlatba vétel útján bárki számára hozzáférhetővé vált adatok képezik a technika állását. A törvény bevezeti az úgynevezett türelmi idő kedvezményét, biztosítva azt, hogy a jogosult által vagy sérelmére történt nyilvánosságra hozatal — hat hónapon belül tett bejelentés esetén — ne akadályozza újdonságrontó körülményként az oltalomszerzést. Az alkotói színvonal minőségi követelményét a „feltalálói lépés” fogalma képviseli, ami a „mesterségben jártas személy” tudásszintjét jelenti a technika állásához képest, szemben a szabadalmi jogban nemzetközileg elterjedt „feltalálói tevékenységgel” és a „szakemberrel”. A használati mintaoltalmi kizárólagos rendelkezési jog a megadással keletkezik, és visszahat a bejelentési napra, ahonnan számítva tíz évig tart; a használati mintaoltalom az úgynevezett ekvivalens megoldásokra is kiterjed. A használati mintaoltalom lényeges sajátossága, hogy az oltalom megszerzése egyszerűbb, gyorsabb és takarékosabb, mint a szabadalmaké. Ez úgy lehetséges, hogy az oltalomképesség — bonyolult vizsgálatot igénylő érdemi feltételei nem az engedélyezés előtt, hanem csak az ellenérdekű féllel folytatott vita esetén a megsemmisítési eljárás keretében kerülnek megítélésre. Használati mintaoltalmi bejelentés — a bejelentési nap és az elsőbbség megőrzésével — származtatható szabadalmi és ipari mintaoltalmi bejelentésből egyaránt, s viszont. A származtatás párhuzamosan folyó szabadalmi és használati mintaoltalmi eljárásokat lehetővé tesz, de párhuzamos oltalmat — a jogbiztonság érdekében — nem. A használati mintaoltalom sok előnyt biztosít a hazai vállalkozóknak, a kistalálmányok gyors forgalomba hozatala, értékesítése esetén ennek az oltalmi formának a használata javasolható elsősorban. A magyar iparjogvédelem a világ többi országának iparjogvédelmével együtt találta magát szemben a csúcstechnológia kihívásaival a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról szóló törvény megalkotása során. A félvezető termékek térbeli elrendezése, az úgynevezett topográfia speciális, „sui generis” jogi oltalmának igénye azért jelent meg, mivel egyrészt ezeknek az alkotásoknak a létrehozatala igen jelentős pénzügyi, műszaki és humán beruházást igényel, másolásuk viszont a beruházási költségek töredékéből elvégezhető, másrészt a szellemi tulajdon hagyományos formái, az iparjogvédelem és a szerzői jog eddigi eszközei nem nyújtanak a topográfia természetének megfelelő jogi oltalmat. A leginkább fejlett országok törvényeit követően a Szellemi Tulajdon Világszervezete keretében 1989- ben fogadták el az integrált áramkörökre vonatkozó
