Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 2. szám - Daniele Franzone: A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon az európai közösség, valamint Közép- és Kelet-Európa országai közötti kapcsolatokban

A szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon

7

A KERESKEDELEMRŐL, VALAMINT A KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL SZÓLÓ MEGÁLLAPODÁSOK

6. „Első generációs” szerződésről van szó, amelyek alapvető célja keretet biztosítani a Közösség és az érintett országok gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai számára. Hasonló természetű szerződés fog létrejönni Albániával; ez az állam mindeddig* távolmaradt ezektől a folyamatoktól. Az Európai Közösség mint ilyen, hosszú ideig nem részesült Közép)- és Kelet-Európa országainak elismerésében. A szerződések jelentőségét politikai és gazdasági szempontból nem kell alábecsülni, ugyanakkor érzékelhető, hogy tartalmuk korlátozott. így voltaképp ezek az egyezmények olyan, a Közösség és az érintett országok közötti hidakat alkotnak, amelyek bizonyos termékek és szolgáltatások cseréjét, s közvetetten a személyes kapcsolatokat és mozgást segítik. Alkalmazásuk kihasználtsága számos tényezőtől függ majd. Ha bebizonyosodik, hogy ez a „híd” elégtelen, feltéve, hogy a pluralista demokrácia és a piacgazdaság feltételei meghatározóan érvényesülnek és többségre jutnak a másik fél világában, a Közösség kész kiterjedtebb kapcsolatok létesítésére.

7. Ilyen szerződések először Lengyelországgal, Csehszlovákiával és Magyarországgal születtek, annak köszönhetően, hogy ezen államokban mentek végbe az alapvetőbb változások, s ők kívántak a lehető legelőremutatóbb szerződéseket létesíteni a Közösséggel. A szellemi tulajdon szerepelt ugyan ezekben a szerződésekben, de el kell ismerni, hogy a szerződések egésze szempontjából igen csekély szerepet játszik, és a hivatkozott kötelezettségek igen korlátozottak.

A fordulópontot a Közösség és a Szovjetunió között 1989. december 18-án aláírt szerződés jelentette. Jól érzékelhető, hogy a szerződő felek kölcsönös lehetőségeik korlátái között kötelezték magukat:

— bizonyos védelem és az iparjogvédelmi, kereskedelmi és szellemi tulajdoni jogszabályoknak megfelelő működés biztosítására,

— ugyanezen jogterületek nemzetközi követelményeinek érvényesítésére,

— a Közösség vállalatai és intézményei alkalmazói magatartásának, másrészt a jelzett jogok kívánt védelmét biztosító speciális mechanizmusok „bátorítását” .

Mind a közösségi képviseleti tisztségviselők és szervek, mind a Szovjetunió illetékes irányító szervei megkülönböztetéstől mentes megközelítést tanúsítottak.

Minden ezt követő hasonló szerződés lényegében hasonló formulára támaszkodott, amelyet egy további elem gazdagított; ez kötelezi a szerződő feleket a szellemi tulajdonért felelős intézmények és szerve* 1991. november

zetek közötti együttműködés és tapasztalatcsere erősítésére.

8. Ezek a szerződések embrionáhs módon már tartalmaznak két, a társulási szerződésekben kiteljesedő elvet: a szellemi tulajdon megfelelő és hatékony védelme szükségességének tudatosítását és a sokoldalú szerződések tiszteletben tartását.

9. Mindeddig a tárgyalt szerződésekbe foglalt elvek megkülönböztetett szerepet tulajdonítottak a szellemi tulajdonnal összefüggő fejlesztésekre vonatkozó kölcsönös információcserének. Más szempontok pontos intézkedések kidolgozását és foganatosítását igényük. Egyébként az érintett országok számára lehetővé kellene tenni rendszerüknek a strukturális változásokhoz való igazítását. Ez a folyamat mára előrehaladott szakaszba érkezett: mód nyílik az e szerződések nyitotta lehetőségek — különösen vegyes bizottságokban való — teljes kihasználására. Annak érdekében, hogy a felülvizsgálat a leggyümölcsözőbb legyen, a bizottság arra ösztönözte a tagországokat és a közösségi ipart, hogy tájékoztassák az egyik vagy másik országban talált aktuális problémákról. Ezzel ki kell egészíteni a bizottság értékelési tevékenységét. A brüsszeli bizottság — 1992-től rendszeresen aktualizálva — közzé fogja tenni bizonyos államok (ideértve Közép- és Kelet-Európa országait) gyakorlatának és jogi szabályozásának áttekintését. Mindezeknek a valóságos helyzet jobb megismeréséhez kell vezetnie, s ebből fakadóan a bizottság tevékenységét hatékonyabban hatja át az együttműködés és dialógus szelleme.

TÁRSULÁSI SZERZŐDÉSEK CSEHSZLOVÁKIÁVAL, LENGYELORSZÁGGAL ÉS MAGYARORSZÁGGAL

10. Az EGK alapszerződés 238. pontján alapuló társulási szerződéseknek a Közösség és az érintett országok közötti tartós és strukturált kapcsolat a céljuk. így minőségi ugrást jelentenek a kereskedelmi szerződésekhez képest, s a Közösség és a nem tagországok közötti legszélesebb együttműködési formát képviselik. Ezért a kereskedelmi természetű tevékenységek kétségtelen jelentősége mellett az együttműködés és a kapcsolatok elmélyítésének olyan egyéb módozatait is előirányozzák, mint például a kulturális együttműködés és a politikai párbeszéd. Egyes szektorokban lehetővé válik egy bizonyos „integráció”, jóllehet ez még távol áll a Közösséghez való tényleges csatlakozás esetén megvalósuló integrációtól.

11. A társulási szerződésekben a szellemi tulajdon elfoglalja az őt megillető helyet; azt, amit a három