Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Dr. Pungor Ernő: Megnyitó beszéd a „szabadalmi oltalom a piacgazdaságban: Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország” c. szimpóziumon
2 dr. Pungor Ernő Ennek megfelelően a szellemi javak különleges tőkeértéket képviselnek a versenyelvű piacgazdaságban: hasznosításuk a befektetett tőke gyorsabb megtérülésével, innovációs többletnyereséggel jár. Ezek az előnyök azonban csak akkor érhetők el, ha a szellemi javak hasznosítása monopolhelyzetben történik, amely kizárja az elvileg többször, több helyen is bevezethető szellemi termékek korlátlan, engedély nélküli felhasználását, utánzását, elsajátítását. Ez a monopolhelyzet új, korábban nem létező alkotás, termék létrejöttét segíti elő, tehát „teremtő” jellegű. Éppen ezért a magunk részéről is a szabadalmi jog kiteljesítése, a kémiai termékoltalom bevezetése irányában haladunk. Fejlődőképes piacgazdaság nem képzelhető tehát el iparjogvédelem — és azon belül szabadalmi rendszer — nélkül. A jogi oltalommal megerősített innovációs többletnyereség-érdekeltség kellő intenzitása esetén a vállalkozók irányából gazdasági szívóhatás, erőteljes igény, „éhség” alakul ki a K+F szférában alkotott szellemi javak iránt. Létrejön tehát a szellemi termékek keresleti piaca, és a magasabb innovációs nyereségráta reményében a vállalkozói tőke odaáramlik. Nem eshetünk át azonban a ló túlsó oldalára: a műszaki fejlesztés, az innováció — még piaci viszonyok közt, az innovációs többletnyereség-érdekeltség megfelelő intenzitása mellett is — igényli az állami szerepvállalást. A szellemi tőke beruházásának hosszabb megtérülési idejére és a főleg ebből adódóan magas kockázatára tekintettel adókedvezményekkel, kockázati tőkével, előnyös hitelfeltételekkel kell ösztönözni a műszaki fejlesztést, az innovációt. Emellett infrastrukturális fejlesztéssel, állami megbízásokkal, támogatásokkal kell felerősíteni a versenyszférából érkező — szellemi javak iránti - szívóhatást. Magyarországon a központi műszaki fejlesztés fő irányainak meghatározását, az egyes műszaki fejlesztési programok és témák finanszírozási rendjének kialakítását, az állami támogatási pályázatok meghirdetését és odaítélését a Kormány technológiapolitikai tanácsadó és döntés-előkészítő szervezete, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) végzi. Az OMFB az általa működtetett központi Műszaki Fejlesztési Alapból finanszírozza a közvetlen állami pénzügyi támogatási rendszert, amelynek képzését és felhasználását 1989 óta törvény szabályozza. Az OMFB égisze alatt folyik hazánkban az innovációs törvény előkészítése, amely szervesen illeszkedik a gazdasági rendszerváltást megalapozó törvények olyan „csokrába”, mint például a csődtörvény, a számviteli törvény, a pénzintézeti törvény, stb. Az innováció állami elősegítésében tehát az OMFB mint „innovációs rendszergazda” elvi irányító, összehangoló, támogató tevékenységet folytat, a közvetlen iparjogvédelmi vonatkozású kérdésekben az Országos Találmányi Hivatallal igen szorosan együttműködve. Ez az állami promociós szervezőszerep az alkotóerők és az innovációs vállalkozókészség fejlesztését szolgáló változatos eszköztár felhasználását igényli. Ilyenek többek között: az iparjogvédelmi pályázatok, a specializált kiállítások, a felsőfokú posztgraduális iparjogvédelmi képzés. Külön kiemelném azt az országos programot, amely az OMFB pályázati úton adott támogatásával kis- és középvállalkozások innovációs tevékenységének előmozdítását szolgálja. Mindezek a törekvéseink — reményeink szerint — elősegítik azt, hogy a közeljövő magyar piacgazdaságában az innovációs láncot elsősorban a keresleti oldal, az ipar, a piac igényei tartsák mozgásban, s hogy erre a mozgásra serkentően hasson az állami szerepvállalás. Minél inkább hat ez a kettős mozgató mechanizmus, annál inkább fognak érvényesülni az iparjogvédelem hagyományos gazdaságpolitikai céljai: —- a piaci árukhoz kapcsolódó hazai kreativitás inspirálása, az innovációs vállalkozókészség előmozdítása; — a külföldi működő tőke szellemi javakhoz kapcsolódó beruházásainak védelme, serkentése; — a bel- és külföldi technológia transzferjének elősegítése, közvetítése; — a vállalkozói fejlesztési, termelési és forgalmazási stratégia alakításának elősegítése komplex iparjogvédelmi információval; — a szellemi javakkal összefüggő verseny tisztességének, illetve a fogyasztói érdekeknek a védelme. Előadásomat e gondolatok jegyében zárva, minden résztvevőnek eredményes tapasztalatcserét és kellemes budapesti tartózkodást kívánok.
