Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Dr. Héléne Papaconstantinou: A szabadalmi ügyvivők szerepe és feladatai
A szabadalmi ügyvivők szerepe és feladatai 21 ték erkölcsi, viselkedési szabályok alakjában, ezenkívül fegyelmi eljárás indítható a szakma azon tagjai ellen, akik nem tartják meg az adott szabályokat. Milyennek kell lennünk, hogy a legjobb szolgáltatásokat nyújthassuk? Minthogy igényes foglalkozás a miénk, nekünk, szakembereknek állandóan alkalmazkodnunk kell az újabb és újabb elvárásokhoz. Anélkül, hogy fárasztanám Önöket, engedjék meg, hogy a szabadalmi ügyvivői profil néhány jellemzőjét felsoroljam, amelyek az ügyvivő hírnevét öregbítik: a) Meg kell tartania az ügyvivői fegyelmet: logikus gondolkodásra és igen magasfokú, világos kifejezőkészségre van szükség. b) Rendelkezni kell az ügyféllel való foglalkozás képességével, különösen a vele való bánással. Az ügyvivőtől világos választ és megoldást várnak el, hogy üzleti szempontból a lehető legkedvezőbben dönthessenek. c) Lényeges szerepet játszik a jogi és a nyelvi jártasság. d) Az iparban működő ügyvivőktől megkövetelik a szabadalmi ügymenet és az üzleti stratégia kellő átlátását. e) Szüntelenül képeznie kell magát, hogy szembe tudjon nézni a növekvő versenyből eredő feladatokkal és kihívásokkal, a technológiatranszferrel foglalkozó „tanácsadók” rohamával stb. A szabadalmi ügyvivőtől elvárják, hogy állandóan emelje szakmai színvonalát, további jogi és üzleti tanulmányok folytatása révén. f) Kifogyhatatlan szorgalommal és felelősségtudattal kell végeznie munkáját. És végül, hozzá kell szoknia, hogy hivatását feszültségekkel teli környezetben, állandó, rettenetes nyomás alatt kell gyakorolnia. II. A szabadalmi ügyvivők irodája A szabadalmi ügyvivői iroda szervezetének figyelembe kell vennie a kor szükségleteit. Biztos, hogy egyik mai szükséglet a szabadalmi ügyvitel hatékonyabb módjának kidolgozása és az esettől függően a védjegy, ipari és használati minta ügyek gyors és tisztességes keresztülvitele. Részben az utolsó évtizedben végbement technológiai fejlesztésekben tapasztalt növekedésnek köszönhetően a kiterjedés és a bonyolultság tekintetében egyre nehezebbé vált a szabadalmi ügyvivőnek mint egyénnek a munkája. A szabadalmi ügyvivői iroda legfőbb sajátossága a társas viszony. Néhány országban, ahol az ügyvivők más, nem szakmabéli személyekkel működhetnek együtt, vegyes társas viszonyról beszélünk. A CIPA egyik nemrég megjelent igen érdekes cikkében (1991. május, 289. old.) J. C. Baillie úr két új jelenségre hívja fel a figyelmet, amelyek az Egyesült Királyságban a szakma szerkezetében végbement változásokra utalnak. Ez a változás abban mutatkozik meg, hogy egyre több ügyvédi iroda komolyan szorgalmazza iparjogvédelmi részlegek megnyitását, valamint vállalja a védjegybejelentések benyújtásával és ügyintézésével járó feladatok elvégzését. A szerző lehetségesnek véli a szabadalmi ügyvivői tevékenység még fokozatosabb kiszélesítését, és azon tűnődik, hogy az említett tény nem annak a kockázatnak a világos kifejeződése-e, hogy a magángyakorlatot folytató ügyvivőket felszívhatja a jogi szakma. A szabadalmi ügyvivőket feladataik ellátásában magasan képzett fordítók segítik az egyre bonyolultabb műszaki leírások fordításában. Fontos szerepük van a formatervezőknek, titkárnőknek akik nyelvismerettel rendelkeznek (még japánul is!). Számos, a kiegészítő szolgáltatások körébe tartozó ügyvivői tevékenység gépesítést igényel. Következésképpen, az ügyvivőtől elvárják, hogy saját számítógépes rendszert fejlesszen ki. A jövő szabadalmi ügyvivője valószínűleg otthon fog ülni az információk átvételére és továbbítására alkalmas videokamerával és számítógépes eszközökkel felszerelve, anélkül, hogy központi irodára volna szüksége a teendők ellátása céljából. Ismeretes, hogy 1990. december 1. óta a szabadalmi és használatiminta-bejelentéseket a Japán Hivatalhoz JPO kompatibilis számítógépes terminálok és floppy-disc-ek segítségével is be lehet nyújtani. A szabadalmi ügyvivők részére lehetővé kell tenni, hogy saját maguk alakítsák ki munkarendjüket szakismeretüknek és teljesítményüknek megfelelően. Néhány országban a szakmai egyesületek megállapodnak abban, mi lenne előnyös a szabadalmi ügyvivők és ügyfeleik számára, és saját munkarendet dolgoznak ki, amely minden tag számára kötelező. Bizonyos fokig a szabadalmi ügyvivők összekötőként is működnek az európai ipar és más nem európai rendszerek között, pl. az arab országok vonatkozásában. Az EPO létrehozása alapot szolgáltatott arra, hogy más európai országok szabadalmi ügyvivői Németországban nyissanak irodát, és hogy az EPO- bejelentések kérdésében társas viszony keretében működjenek együtt. Míg a repülőutak és a távhívások az egész világon könnyebbé váltak, véleményem szerint a postai szolgáltatások — a postások sztrájkjai miatt — több országban zavart okoztak. A szabadalmi ügyvivők másik gondját az időzónák jelentik. Az USA keleti partvidékén található irodák akkor nyitnak, amikor a mi munkaidőnk befejeződik, a nyugati partvidéken lévőket pedig egyáltalán nem lehet elérni, amikor mi dolgozunk. A szabadalmi ügyvivőknek azzal is tisztában kell lenniük, hogy a magángyakorlat nem 9-től 5-ig terjedő elfoglaltságot jelent. Ami az említett időtartamba nem fér bele, „házi feladatként” teljesítendő, főleg hétvégeken. A szabadalmi ügyvivők feladatának és felelősségének különbözősége miatt, ill. a határidők sokfélesége miatt, melyeknek figyelembe vételével kell munkájukat végezniük, elengedhetetlen,
