Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Dr. Héléne Papaconstantinou: A szabadalmi ügyvivők szerepe és feladatai
20 dr. Héléne Papaconstantinou a 3 ország szakemberei számára áttekintést adjon az európai szabadalmi rendszerről és az európai eljárásról. Kiegészítő tantárgyként a szabadalmi információt és a jövőbeni Közösségi Szabadalmi Egyezmény alkalmazásának kérdéseit tanulmányozták. A tanfolyamok értékes tájékoztatási forrásként is szolgáltak a hallgatók részére országaik iparjogvédelmi jogszabályainak legutóbbi átdolgozására vonatkozóan. Több mint 100 fő vett részt a képzésben. A tanfolyam nagy sikert aratott, amely arra ösztönzi az EPO-t, hogy ha mód van rá, ismét szervezzen hasonló tanfolyamokat, ily módon erősítve a képzést az elkövetkezendő években. 4. A szabadalmi ügyvivők szerepe és feladatai A) A házon belüli szabadalmi ügyvivők szerepe és feladata Az egynél több ügyvivőt foglalkoztató, házon belüli szabadalmi osztály határozza meg az adott szakemberek feladatait és tevékenységi körét. A rendszer irányítása szempontjából fontos szerepet játszik a szabadalmi osztály, a kutatás és a vezetés közötti kapcsolat kialakításának módja. A házon belüli szabadalmi ügyvivő feladata a következő: — a szabadalmi, használati minta és ipari minta bejelentések benyújtásával és ügyintézésével kapcsolatos feladatok ellátása, valamint a vonatkozó jogok oltalma harmadik személyekkel szemben; — a szolgálati találmányok és harmadik személyek találmányainak értékelése; — a találmányi bejelentések benyújtásával és a megadott szabadalmak fenntartásával kapcsolatos tanácsadás, ill. részvétel a vonatkozó határozatok meghozatalában; — a szolgálati találmányokról szóló jogszabályok alkalmazása; — a vállalati és intézményi igazgató tanácsok, valamint bizottságok szakmai és ipari ügyeket tárgyaló ülésein való részvétel; — a nemzeti és nemzetközi fejlesztések befolyásolása és az abban való részvétel, különös tekintettel a szabadalmi, ipari és használati mintaügyekre, valamint a vonatkozó jogszabályokra. Néhány vállalatnál a szabadalmi ügyvivő feladatkörébe tartoznak a védjegybejelentésekkel és - ügyintézéssel kapcsolatos teendők is. Számos cégnél külön részleg foglalkozik a szabadalmakkal és külön részleg a licenctevékenységgel. A hivatásukat gyakorló ügyvivőknek jobb és méltóbb helyük van azoknál az anyavállalatoknál, ahol teljes munkaerő-állományuk — nevezetesen minden fiókvállalatuk és kirendeltségük — iparjogvédelmi ügyeivel is foglalkoznak. A nagyvállalatok saját üzemi szabadalmi osztályukon belül alakítanak ki házi oktatási rendszert, amely kiterjed a beiskolázásra, valamint a minősítéssel záruló oktatási időszakra. Az intézményen belüli képzést általában külső tevékenységekkel egészítik ki. (tanfolyamokon való részvétel stb.) Az intézményen belül tevékenykedő ügyvivők feladatait vizsgálva megállapíthatjuk, hogy rengeteg háttérmunkát követelnek meg tőlük a kutatási tevékenység megkezdése előtt, és jobban kell ismerniük vállalatuk belső ügyeit, mintha magángyakorlatot folytatnának. B) A magángyakorlatot folytató ügyvivők szerepe és feladatai A foglalkozási ágakat, figyelembe véve jellegüket, mind az adott szakmát művelők, mind az ügyfelek könnyen tekintik statikus tárgynak az egyébként változó világban. Az utóbbi években a technológia rohamos léptekben fejlődött, és ami foglalkozásunk szempontjából fontosabb, ügyfélkörünk szervezeteiben, nagyságában, összetételében és felkészültségében figyelhetők meg lényeges változások. Ügyeik intézésének módját is ugyanez jellemzi. Következésképpen a változások újabb változásokat vonnak maguk után a szakma megközelítését és a magatartást illetően. Lényeges különbség tapasztalható a 20 évvel ezelőtti és a mai szabadalmi ügyvivői irodák között. Napjaink ügyvivőjének „kelléktárából” az alábbiak semmiképpen sem hiányozhatnak: I. Személyisége, beleértve szakmai színvonalát és hozzáértését. Ma a szabadalmi ügyvivőtől elvárják, hogy „szélesebb skálán” mozogjon a modern iparban. Ennélfogva megkövetelik tőle, hogy szakképzettsége és ismeretei lépjék túl a képesítő vizsgához szükséges ismeretek szintjét. II. Hivatala. III. Ügyfélköre, nemzeti és nemzetközi méretekben. IV. A szakmai ügyekkel foglalkozó testületek (pl. az EPI) munkájában való részvétel. I. A szabadalmi ügyvivő személyisége A „public relations” szinte minden területén az embert inkább személyisége, mint munkája szigorú értékelése alapján ítélik meg. A legkorábbi időszakban, a szakma „hajnalán”, amikor még nem jegyezték be a szabadalmi ügyvivőket, a „feltalálók barátjának” nevezték őket. Ma szabadalmi ügyvivőnek lenni több, mint a „feltalálók barátjáénak lenni. Az elméleti és gyakorlati képzés folyamán szerzett ismereteken kívül ez a hivatás megkívánja az ügyvivőtől, hogy megfeleljen a becsületesség szigorú követelményeinek az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, amely magában foglalja az érdekellentétek kikerülését, a lehető legnagyobb bizalom alapján megvalósuló bánásmódot és a pártatlanságot. A fenti tulajdonságokat és követelményeket mind nemzeti, mind nemzetközi szinten intézményesítet
