Iparjogvédelmi Szemle, 1992 (97. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Francois Curchod: Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-t?
Nemzetközi irányzatok az iparjogvédelemben; Hogyan alkalmazzuk hasznosan a PCT-? 11 nácsot adjon arról, milyen elveket foglaljon magába a tisztességtelen verseny megakadályozására és elfojtására irányuló nemzetközi intézkedésekről szóló, majdan elkészülő minta-jogszabály vagy útmutató. 13. Szeretném a WIPO tevékenységeket ismertető, az iparjogvédelem terén a jelenlegi irányzatokra figyelő áttekintést azzal zárni, hogy említést teszek három további tervezetről, amelyek felvázolják programunkat, és amelyek az ipari tulajdon egészére vonatkoznak, sőt az ipari tulajdon tágabb területeire is, melyek a szerzői jogot és a rokon jogokat is érintik. Az államok közötti viták elrendezése 14. Ezek közül a programok közül az első egy szerződés megszövegezésének terve az államok közötti ipari tulajdoni viták rendezéséről. Az illetékes szakértői bizottság már háromszor összeült e témában. Tervezzük újraösszehívását a diplomáciai konferencia előkészítése céljából, amelyre talán 1993-ban az új szerződés elfogadása tárgyában sor kerül. Magánszemélyek közötti viták 15. Az előzőekkel párhuzamosan a magánszemélyek közötti ipari tulajdonnal kapcsolatos vitákról szóló egyezményen is dolgozunk már. Kérdés, hogy létrehozható-e egy olyan mechanizmus a WIPO keretében, amely szolgáltatásokat nyújthat magánszemélyeknek az ipari tulajdonjogokról folyó vitáik eldöntéséhez. Ezeket a szolgáltatásokat például a „WIPO Szellemi Tulajdon Döntőbírósági (Arbitrázs) Központjának” hívhatnánk. A központ igénybevétele teljesen önkéntes lenne, de csak a vitában részt vevő összes fél egyetértésével lehet majd ide fordulni. A tervezet megírásához segítséget kaptunk egy szakértői csoporttól, amely nemrégiben már összeült, és 1992-ben újra ülésezni fog. Egyes kormányközi szervezetek jogállása 16. Szándékunkban áll egy tanulmányt készíteni az iparjogvédelemben érdekelt kormányközi szervezetek számára az államokkal azonos vagy ahhoz hasonló jogállás engedélyezésének lehetőségéről (a WIPO által igazgatott nemzetközi szerződésekkel összefüggésben). Felvetődik itt pl. az Európai Közösség részvétele a Párizsi és Berni Uniós Egyezményben, továbbá az EPO (Európai Szabadalmi Hivatal), az OAPI (Afrikai Szellemi Tulajdon Szervezete) és az ARIPO (az Afrikai Regionális Ipari Tulajdon Szervezete) részvétele a PCT-ben. E terv elindítását 1993-ban tartjuk valószínűnek. 17. Ezzel beszámolóm első részének végére értem. Beszámolóm második részében röviden ismertetném, hogyan használható a PCT a legelőnyösebben. Hogyan alkalmazható hasznosan a PCT? 18. A PCT előnyös használata érdekében a vállalatoknak és szabadalmi ügyvivőknek be kell azt építeniük a külföldi szabadalmi bejelentések benyújtási stratégiájába. 19. Kezdjük egy idézettel, amelyet egy nagy német vegyi cég történetében találtunk. A szöveget a cég fennállásának 125. évfordulója alkalmából írták. Az idézet a szabadalmi részleggel és annak feladataival foglalkozó fejezetből származik: 20. „Gyakran megesik, hogy röviddel a bejelentés benyújtása után, a találmány koncepciója műszakilag meghaladottá válik egy másfajta megoldás révén, vagy az oltalom tárgyát képező eljárásról laboratóriumi ellenőrzés során kiderül, hogy nem működik megbízhatóan, megismételhetően és gazdaságosan széles skálájú bevezetés esetén. Vagy pedig, amikor ez az egész előkészítő munka sikeresen befejeződött, megtörténhet, hogy a piac nem áll készen az új termék elfogadására. Ezért az a döntés — amit minden évben meg kell hozni — hogy vajon érdemese fizetni a növekvő illetékeket a szabadalmi oltalom fenntartásáért, bonyolult és kockázatos dolog.”... 21. ... „Ez a probléma nemcsak Németországban hanem úgyszólván minden más országban is létezik. Ezenfelül a szabadalmi törvények országonként jelentős különbségeket mutatnak. Ez igaz mind a bejelentési eljárásra, mind az oltalmi időre és az oltalom terjedelmére vonatkozóan.” 22. A szabadalmi osztály feladatainak és problémáinak ilyenfajta leírása jellemzi az egész dilemmát, amelyben a szabadalommal foglalkozók vannak, amikor arra törekednek, hogy optimális oltalmat érjenek el minimális költséggel, a legszélesebb földrajzi területen. A dilemma fokozódik, mivel a szabadalmi oltalom megszerzésének költsége külföldön nagymértékben növekszik, ugyanúgy, mint azoknak az országoknak a száma, amelyekben az oltalom szükséges. Ez természetes, hiszen a piac és a kereskedelem egyre inkább nemzetközivé válik. Végül szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a szabadalmi engedélyezési eljárás mindenütt egyre hosszabb, számos országban gyakran évekig is eltart. 23. A PCT a szabadalmi osztályok és szabadalmi ügyvivők részére feladataik teljesítéséhez és tevékenységük optimalizálásához tartós és hatékony segítséget adhat. Amit a PCT jelent stratégiájuk szempontjából, azt egy egyszerű mondatban lehet összefoglalni: a PCT segíti a külföldi szabadalmi bejelentések benyújtásának és fenntartásának ésszerűsítését és ellenőrzését. Jobb alapot nyújt a döntéshozatalra, időnyerést tesz lehetővé a további kötelezettségvállalások előtt, jobb lehetőséget biztosít a külföldi oltalom megszerzésére és az érintett országok célszerűségének ellenőrzésére, valamint lehetőséget biztosít a
