Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 1. szám - A „gazdálkodó szervezetek iparjogvédelmi tevékenységének továbbfejlesztése ’90” című pályázat eredményei

A „gazdálkodó szervezetek iparjogvédelmi tevékenységének továbbfejlesztése ’90” című pályázat eredményei

31

zők, amely a gazdálkodó szervezetek számára nyújt hatékony segítséget a találmányi tevékenységük belső szabályozásához. E szabályzat ismerteti a szolgálati találmányok bel- és külföldi szabadalmaztatásával, ügyintézésével, nyilvántartásával, a döntéshozatal rendjével, a találmányok hasznosításával, a szabadalmak hasznosításának engedélyezésével, a szolgálati találmányok feltalálóinak díjazásával, a díj mértékének megállapításával kapcsolatos belső szabályozást.

A találmányi szabályzat mellékletét képezik a leggyakrabban használatos találmányi díjszerződésre, közreműködői szerződésre, licenciaszerződésre vonatkozó iratminták, valamint az iparjogvédelmi kategóriákkal kapcsolatos pénzügyi rendelkezések és a találmányi tevékenység körében alkalmazandó fontosabb jogszabályok. A széles körben alkalmazható szabályzat előnye, hogy egyrészt kifejezi a gazdálkodó szervezetnek a műszaki fejlesztésben, a magas színvonalú találmányi tevékenység végzésében való érdekeltségét, másrészt megfelelő garanciát biztosít az alkotó ember jogainak és érdekeinek védelmére.

A „MONEY” jeligéjű II. díjas pályázati anyag a jelenben meglévő olyan lehetőségekről nyújt áttekintése, amelyek elsősorban a kisüzemi, kisvállalkozói innovációs tevékenység előmozdítására alkalmasak. Leírja az érvényes adó-kedvezmények körét, tájékoztatást nyújt a hazai támogatások pályázati rendszeréről. Áttekintést biztosít a külföldi K+F programokhoz történő csatlakozás lehetőségéről. Ismerteti a meglévő, innovációs folyamatot elősegítő cégek tevékenységét, és javaslatot tesz további támogatások meghirdetésére.

Az ugyancsak II. díjas „KOMPLEX ÉRTÉKELÉS” jeligéjű pályamű a gazdálkodó szevezeteken belüli egységes díjazási szemlélet kialakításához nyújt segítséget.

A szolgálati találmányok díjazására javasolt -— több alternatívát tartalmazó — módszer alkalmazásának főbb előnyei:

— egyszerűsíti, meggyorsítja a díjszerződések megkötését;

— csökkenti a díjviták, peres ügyek számát;

— objektívebb elbírálást biztosít;

— több elbíráló esetén egységes díjmegállapítást eredményez,

— ösztönző hatást fejt ki, az alkotókat a gazdálkodó szervezet számára előnyösebb megoldások kidolgozására orientálja;

— garantálja a feltalálók anyagi elismerését.

E díjazási modell szervesen beépülhet az iparjogvédelmi (találmányi) szabályzatba, megalapozhatja a díjazásra vonatkozó általános szerződési feltételek kidolgozását.

Az „OROSZLÁN” jeligéjű III. díjas pályázatban foglalt újítási szabályzat mind a munkahelyi vezetők, mind az újítási ügyintézők és újítók számára részletes, szakszerű tájékoztatást ad a szükséges teendőkről, így például a kiemelkedő újítási tevékenység alapján elérhető erkölcsi elismerések rendjéről az újítási díj alapját képező gazdasági eredmény-számítások, kalkulációk készítésének módszereiről. A szabályzat tartalmazza az újítási ügyintézés ellenőrzésének vállalati rendjét. A szabályzathoz kapcsolódó ügyintézési iratminták alkalmazásával gyors, pontos, megbízható ügyintézés biztosítható.

Végül a gazdálkodó szervezetek szabadalmi ügyviteli tevékenységét hivatott elősegíteni az ugyancsak III. díjban részesült „EXITUS ACTA PROBAT” jeligéjű pályamű, amely mindezekhez számítógépes programrendszert dolgozott ki.

A személyi számítógépes program a következő feladatokat végzi el:

— a találmányok alapvető bibliográfiai adatainak és jogállásának nyilvántartását és visszakeresését;

— az éves fenntartási illetékek automatikus nyilvántartását, az illetékfizetéssel kapcsolatos ügyintézés egyes lépéseinek regisztrálását;

— a találmányi díjak tárolását, az egyes feltalálók személyi jövedelemadóelőlegének kiszámítását;

— a feltalálók személyi adatainak nyilvántartását.

A programrendszer segítségével pontosabbá és gyorsabbá tehető a szabadalmi ügyvitel. Menűszervezése és üzenetei pedig lehetővé teszik kezelésének gyors elsajátítását.

Összegezve az országos módszertani pályázat lebonyolításával kapcsolatos tapasztalatokat az állapítható meg, hogy a versenypályázat elérte a célját, mivel a benyújtott pályaművek számos hasznos információt, gyakorlatban kipróbált módszereket bocsájtanak közre.

A díjnyertes pályaművekben foglalt módszertani minták széleskörű bevezetésre ajánlhatók, alkalmazásukkal eredményesebbé tehető a gazdálkodó szervezetek találmányi, újítási tevékenységével kapcsolatos szervezési, irányítási munka.

DR. REMSEI NÁNDOR