Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 3. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az innovációs stratégiákban
Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az állami innovációs stratégiákban 11 Az USA-ban külön innovációs törvény, az 1980- ban elfogadott, majd 1986-ban módosított „Stevenson-Wydler Act” szabályozza a technológiapolitika intézményrendszerét és az innovációval összefüggő feladatokat. A törvény preambuluma szerint a műszaki és ipari innováció az állampolgárok gazdasági, környezeti és társadalmi jólétének központi kérdése, mivel magasabb életszínvonalat, nagyobb termelékenységet, új iparágak és munkahelyek létrejöttét, jobb közszolgáltatásokat és a termékek fokozott világpiaci versenyképességét biztosítja. Ennek révén csökkenti a kereskedelmi hiányokat, stabilizálja a pénzt és az árakat, növeli a foglalkoztatottságot. Az egyetemeken és a központilag támogatott kutató-fejlesztő szervezeteknél sok az új felfedezés, találmány és tudományos eredmény, amelyek az üzleti tevékenységen keresztül hasznosulhatnak. Különösen fontos szerepet játszanak az innovációban a kisvállalkozások. A preambulum megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok műszaki és ipari innovációja lemaradhat a történelmi előzményekhez és más, fejlett ipari országokhoz viszonyítva. Ennek elkerülésére a törvény különböző intézkedéseket irányoz elő, amelyek körébe tartozik: — az egyetemek, kutató-fejlesztő szervezetek és az ipar közötti együttműködést meg kell újítani, bővíteni és erősíteni, pl. a technológia átadását, munkaerőcserét, közös kutatási tervek formájában; — a kormány gazdasági, kereskedelmi, szabadalmi, ellátásszervezési, szabályozási, kutatásifejlesztési, továbbá adópolitikája jelentős ösztönző szerepet kell játsszon a műszaki és ipari innovációban; — átfogó és erőteljes állami politikát kell kialakítani a műszaki innováció kereskedelmi-üzleti és kormányzati, illetve közcélú alkalmazására; — meg kell teremteni a tudományos és műszaki eredmények jobb hozzáférhetőségének eszközeit, az innovációt tanulmányozó, ösztönző, elősegítő szervezeteket; — a nemzetnek jobban el kell ismernie és bátorítania szükséges az innovatív személyeket és vállalatokat. Az Ipari Műszaki Hivatal a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt működik és az alábbi fontosabb feladatokat végzi: — meghatározza a műszaki fejlesztések és nemzetközi technológiaátadások kapcsolatát a termeléssel, foglalkoztatottsággal, termelékenységgel, a külkereskedelmi tevékenységgel, a gazdasági, munka- és egyéb viszonyokkal, valamint a kormánypolitika hatását a műszaki fejlesztésre, a különösen fontos ipari ágazatok műszaki szükségleteit, problémáit, lehetőségeit, a nekik juttatott tőke, műszaki és erőforrások megfelelőségét, — innovációs tanulmányokat és kísérleteket folytat, támogat és közzétesz, — összehangolja az innováció ösztönzésére, előmozdítására irányuló erőfeszítéseket. A törvény külön rendelkezik arról, hogy a kereskedelmi miniszter az Országos Műszaki Információs Szolgálat révén folyamatosan figyelemmel kíséri a japán műszaki irodalmat, gondoskodik a japán műszaki információ megszerzésének, fordításának, terjesztésének összehangolásáról. A kereskedelmi miniszter és az Országos Tudományos Alapítvány segítséget nyújt ipari műszaki központok létesítésére bármely egyetemhez vagy nonprofit intézményhez kapcsolódóan. Ezek feladata a műszaki innováció fokozása a következők szerint: — szervezik az ipar és az egyetemek részéről az egyének részvételét a kooperációs műszaki innovációs tevékenységben, előmozdítják a stratégiai jelentőségű általános kutatási bázis fejlesztését, a műszaki innovációs folyamatban résztvevők képzését, a tudományos, műszaki és mérnöki innováció egyetemek és az ipar közötti terjesztési mechanizmusának javítását, a kutatási-fejlesztési szervezetekben rendelkezésre álló szaktudás hasznosítását, műszaki segítséget és tanácsadást biztosítanak az ipar, különösen a kisvállalkozások számára, fejlesztési, képzési és oktatási anyagokat állítanak össze a találmányok, a vállalkozások és az ipari innováció területén, gondoskodnak a programok teljes költségének 75 %-a erejéig nyújtható támogatások, továbbá az önfenntartást szolgáló szabadalmi licenciadíjak és egyéb bevételek növeléséről. A törvény szabályozza a központoknak a találmányokkal összefüggő tevékenysége egyes kérdéseit is. Ezek közül kimelendők, hogy — a központoknak joguk van a műszaki innováció, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények piaci értékesítésének elősegítése érdekében a találmányokat belföldön és külföldön szabadalmaztatni, erről azonban jelentést kell tenniük a találmányt támogató szervnek, — a licenciadíj bevételeket a feltalálók díjazására, valamint oktatási és kutatási célra lehet fordítani, — bármely szövetségi minisztérium vagy szerv kormánycélokra díj fizetése nélkül hasznosíthatja ezeket a találmányokat. A támogató szerv jogot szerez bármely találmány szabadalmaztatására olyan országokban, ahol a központ nem kíván bejelentést tenni. Emellett a központ a támogató szerv határozata alapján a találmány hasznosításának elmulasztása esetén, közérdekből (egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi nemzetbiztonsági szükséglet alapján), továbbá a versenyhelyzet fenntartása érdekében köteles méltányos feltételek mellett a megfelelő pályázóknak licenciát adni. A támogató szerv határozata bíróság előtt megtámadható. A kereskedelmi miniszter és az Országos Tudományos Alapítvány folyamatosan együttműködik az egymást kiegészítő tevékenységek erősítése és a párhuzamosságok elkerülése céljából az érintett minisz
