Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 3. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az innovációs stratégiákban

Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az állami innovációs stratégiákban 11 Az USA-ban külön innovációs törvény, az 1980- ban elfogadott, majd 1986-ban módosított „Steven­­son-Wydler Act” szabályozza a technológiapolitika intézményrendszerét és az innovációval összefüggő feladatokat. A törvény preambuluma szerint a műszaki és ipari innováció az állampolgárok gazdasági, környezeti és társadalmi jólétének központi kérdése, mivel maga­sabb életszínvonalat, nagyobb termelékenységet, új iparágak és munkahelyek létrejöttét, jobb közszolgál­tatásokat és a termékek fokozott világpiaci verseny­­képességét biztosítja. Ennek révén csökkenti a keres­kedelmi hiányokat, stabilizálja a pénzt és az árakat, növeli a foglalkoztatottságot. Az egyetemeken és a központilag támogatott kutató-fejlesztő szervezeteknél sok az új felfedezés, találmány és tudományos eredmény, amelyek az üz­leti tevékenységen keresztül hasznosulhatnak. Külö­nösen fontos szerepet játszanak az innovációban a kisvállalkozások. A preambulum megállapítja, hogy az Amerikai Egyesült Államok műszaki és ipari innovációja le­maradhat a történelmi előzményekhez és más, fejlett ipari országokhoz viszonyítva. Ennek elkerülésére a törvény különböző intézkedéseket irányoz elő, ame­lyek körébe tartozik: — az egyetemek, kutató-fejlesztő szervezetek és az ipar közötti együttműködést meg kell újítani, bővíteni és erősíteni, pl. a technológia átadását, munkaerőcserét, közös kutatási tervek formájában; — a kormány gazdasági, kereskedelmi, sza­badalmi, ellátásszervezési, szabályozási, kutatási­fejlesztési, továbbá adópolitikája jelentős ösztönző szerepet kell játsszon a műszaki és ipari innováció­ban; — átfogó és erőteljes állami politikát kell kialakítani a műszaki innováció kereskedelmi-üzleti és kormányzati, illetve közcélú alkalmazására; — meg kell teremteni a tudományos és műszaki eredmények jobb hozzáférhetőségének eszközeit, az innovációt tanulmányozó, ösztönző, elősegítő szerve­zeteket; — a nemzetnek jobban el kell ismernie és bátorítania szükséges az innovatív személyeket és vállalatokat. Az Ipari Műszaki Hivatal a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt működik és az alábbi fontosabb feladatokat végzi: — meghatározza a műszaki fejlesztések és nemzet­közi technológiaátadások kapcsolatát a termeléssel, foglalkoztatottsággal, termelékenységgel, a külkeres­kedelmi tevékenységgel, a gazdasági, munka- és egyéb viszonyokkal, valamint a kormánypolitika hatását a műszaki fejlesztésre, a különösen fontos ipari ágaza­tok műszaki szükségleteit, problémáit, lehetőségeit, a nekik juttatott tőke, műszaki és erőforrások meg­felelőségét, — innovációs tanulmányokat és kísérleteket foly­tat, támogat és közzétesz, — összehangolja az innováció ösztönzésére, elő­mozdítására irányuló erőfeszítéseket. A törvény külön rendelkezik arról, hogy a keres­kedelmi miniszter az Országos Műszaki Információs Szolgálat révén folyamatosan figyelemmel kíséri a ja­pán műszaki irodalmat, gondoskodik a japán műszaki információ megszerzésének, fordításának, terjesztésé­nek összehangolásáról. A kereskedelmi miniszter és az Országos Tudomá­nyos Alapítvány segítséget nyújt ipari műszaki köz­pontok létesítésére bármely egyetemhez vagy non­profit intézményhez kapcsolódóan. Ezek feladata a műszaki innováció fokozása a következők szerint: — szervezik az ipar és az egyetemek részéről az egyének részvételét a kooperációs műszaki innovációs tevékenységben, előmozdítják a stratégiai jelentőségű általános kutatási bázis fejlesztését, a műszaki inno­vációs folyamatban résztvevők képzését, a tudomá­nyos, műszaki és mérnöki innováció egyetemek és az ipar közötti terjesztési mechanizmusának javítását, a kutatási-fejlesztési szervezetekben rendelkezésre álló szaktudás hasznosítását, műszaki segítséget és ta­nácsadást biztosítanak az ipar, különösen a kisvállal­kozások számára, fejlesztési, képzési és oktatási anya­gokat állítanak össze a találmányok, a vállalkozások és az ipari innováció területén, gondoskodnak a prog­ramok teljes költségének 75 %-a erejéig nyújtható tá­mogatások, továbbá az önfenntartást szolgáló szaba­dalmi licenciadíjak és egyéb bevételek növeléséről. A törvény szabályozza a központoknak a találmányok­kal összefüggő tevékenysége egyes kérdéseit is. Ezek közül kimelendők, hogy — a központoknak joguk van a műszaki innová­ció, valamint a kutatási-fejlesztési eredmények piaci értékesítésének elősegítése érdekében a találmányo­kat belföldön és külföldön szabadalmaztatni, erről azonban jelentést kell tenniük a találmányt támogató szervnek, — a licenciadíj bevételeket a feltalálók díjazására, valamint oktatási és kutatási célra lehet fordítani, — bármely szövetségi minisztérium vagy szerv kormánycélokra díj fizetése nélkül hasznosíthatja ezeket a találmányokat. A támogató szerv jogot szerez bármely találmány szabadalmaztatására olyan országokban, ahol a köz­pont nem kíván bejelentést tenni. Emellett a köz­pont a támogató szerv határozata alapján a talál­mány hasznosításának elmulasztása esetén, közér­dekből (egészségügyi, biztonsági, környezetvédelmi nemzetbiztonsági szükséglet alapján), továbbá a ver­senyhelyzet fenntartása érdekében köteles méltányos feltételek mellett a megfelelő pályázóknak licenciát adni. A támogató szerv határozata bíróság előtt meg­támadható. A kereskedelmi miniszter és az Országos Tudo­mányos Alapítvány folyamatosan együttműködik az egymást kiegészítő tevékenységek erősítése és a pár­huzamosságok elkerülése céljából az érintett minisz­

Next

/
Thumbnails
Contents