Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 3. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az iparjogvédelem funkciói a piacgazdasági innovációs folyamatokban és helye az innovációs stratégiákban
12 dr. Bobrovszky Jenő tériumokkal és más szervekkel, amelyek szintén segítik, támogatják a feladataikat érintő programokat. A törvény Országos Ipari és Műszaki Bizottságot létesít, amely 15 tagból áll és feladata az Ipari és Műszaki Hivatal tevékenységének évenkénti vizsgálata. A fentieken kívül a szövetségi tulajdonban lévő technológiák, a központi kutatási és fejlesztési beruházások eredményeinek széleskörű terjesztése, hasznosítása érdekében a szövetségi kutatási és fejlesztési szervek mellett kutatási és technológia-alkalmazási irodákat működtetnek, amelyek tevékenységét a Kereskedelmi Minisztériumon belül a szövetségi technológia hasznosítására létrehozott központ koordinálja. A törvény „Nemzeti Műszaki Érdemérem” kitüntetést alapít, amellyel az elnök rendszeresen kitünteti azokat az egyéneket és vállalatokat, amelyek különleges elismerést érdemelnek a technológia fejlesztése terén kifejtett tevékenységükért. A technológiapolitikai intézményrendszer része a 200 éves múltra visszatekintő Szabadalmi és Védjegy Hivatal (Patent and Trademark Office = PTO), valamint a szoftverek és integrált áramkörök jogvédelme kapcsán játszott szerepe folytán a Szerzői Jogi Hivatal (Copyright Office), továbbá egyéb szakmai és érdekvédelmi szervezetek (pl. Patent Office Society, AIPPI nemzeti csoportja, Nemzeti Szabadalmi Tanács, Szabadalmi Jogászok Szervezete (APLA), Találmányi és Innovációs Intézet). Az USA Szabadalmi Hivatalának tevékenységében a klasszikus elbírálói feladatok mellett nagymértékben előtérbe helyezik a szabadalmi információs tevékenységet (a mikrofilmet, majd a számítástechnikát és az optikai lemezes CD-ROM technikát). A 80-as években az egyetemekhez kapcsolódva mintegy 50 szabadalmi letéti könyvtárat hoznak létre. A klasszikus (vizsgáló és információs) szabadalmi hivatali funkciókon túllépve a kreativitás fejlesztése érdekében is jelentős intézkedéseket tesznek.20 1985-ben megrendezik iskolai tanárok számára az első nemzeti konferenciát a kreatív és inventív gondolkodásra nevelés módszereiről. Az éves nemzeti találmányi kiállításokon nagy gondot fordítanak az iskolás gyermekek kreativitásának elismerésére, és „XL project” elnevezéssel programot indítanak az iskolai oktatás keretében az elemző gondolkodás fejlesztésére, „inventure” program elnevezéssel pedig az intenzív, innovációs vállalkozások iparjogvédelmi eszközökkel való előmozdítására. Nagy gondot fordítanak a feltalálók erkölcsi elismerésére. 1973-ban Nemzeti Feltalálói Dicsőségcsarnokot hoznak létre a híres hazai feltalálók egyfajta panteonjaként. A feltalálók számára számos kitüntetést és díjat adományoznak (pl. az Év Feltalálója, országos tudományos díj, Nemzeti Technológiai Érdemérem, elismerő oklevél), rendszerint a feltalálók napján (április 10-én), az éves nemzeti találmányi kiállításokon. Számos feltalálói szervezet működik, amelyek csúcsszerve a Feltalálók Szervezeteinek Nemzeti Kongresszusa (NCIO), ehhez tartozik pl. a feltalálók központi klubja, segélyszolgálata, szolgáltató központja, nemzeti műhelye. 9. Nyugat-Európában az NSZK technológia-politikai intézményrendszere élén a Tudományos Tanács (Wissenschaftstrat) és a Szövetségi Kutatási és Technológiai Minisztérium (Bundesministerium für Forschung und Technologie) áll. Az innováció támogatásában fontos szerepet játszanak a Szövetségi Gazdasági Minisztérium (BMWI), a Német Kutatási Közösség (DFG), a Max Planck Társaság (MPG), a Nagykutatási Létesítmények Központja (AGF), az Ipari Kutatási Egyesülések Munkaközössége (AIF), a Vokswagen Alapítvány, a Humboldt Alapítvány, az Alapítványok Szövetsége (SV), az Egyetemek Együttműködési Irodája és a Fraunhofer Társaság, valamint a Német Kockázatfinanszírozó Társaság. A technológia-politikai intézményrendszeréhez sorolható a Német Szabadalmi Hivatal („Deutsches Patentamt). 1986-ban hozták létre a Német Szabadalmi Adatbankot = PATDPA (Deutsche Patent-Datenbank), emellett az NSZK-ban számos nyilvános szabadalmi könyvtár (Patentschriftenauslegestelle) működik. A kreativitás és az innováció előmozdításának alapvető szervei a Bonnban székelő DABEI („Deutsche Aktionsgemeinschaft Bildung-Erfindung- Innovation e.V”), a Nürnbergben székelő D.I.E. („Deutsches Institut für Erfindungswesen e.V”), a Hannoverben található EZN („Erfinderzentrum Norddeutschland”), valamint a „Patentstelle für die Deutsche Forschung der Fraunhofer-Gesellschaft (FhG)”, München. Az iparjogvédelmi kutatások központja a Münchenben működő Max Planck Intézet. Három feltalálói egyesület szolgálja a műszaki alkotók érdekvédelmét: „Deutscher Erfinderverband e.V. (DEV)”, „Deutscher Erfinderring e.V. (DEV)”, valamint a „Gesellschaft zur Förderung des Erfindungswesens in der BRD e.V. (GFEW)”. A feltalálók és innovatív vállalkozók részére számos díjat adományoznak, amelyek közül talán a legnevezetesebbek a Dieselérem, a Werner-von-Siemens gyűrű, a Fraunhofer díj, az Arthur Fisher DABEI díj, a német gazdaság innovációs díja, a technológia transzfer díj, az innovatív termékmenedzsment különdíja. Emellett felállították a Szabadalmi Hivatal feltalálói galériáját.21 Franciaországban a technológiapolitika legfőbb szervezetei a Nemzeti Tudományos Kutatási Bizottság, a Tudományos Kutatás Nemzeti Központja (CNRS), a Hasznosítási Igazgatóság (DVAR), az Ipari Kapcsolatok Bizottsága (CRIN), a Kutatás Hasznosításának Nemzetközi Ügynöksége (ANVAR), valamint a Közérdekű Kutatási Fejlesztési Csoportosulás (GIP).
