Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az üzleti titok (know-how) védelme és az utánzás szabadsága
12 dr. Bobrovszky Jenő és nyílt szabadalmi információként feltárt találmányokat hozzanak létre. A bíróság rámutatott a technikai verseny jelentőségére, továbbá arra, hogy a szellemi tulajdon rendszerének adekvát működése megköveteli az üzleti titokvédelemnek a nyílt szabadalmi oltalomhoz képest alacsonyabb mértékét és a szabadalmazhatóság szintje alatti technikai megoldásoknak mielőbb a közkincs körébe jutását.5) 5) A „Secod Restatement of Torts”-ból már kihagyták az ületi titokra vonatkozó részt annak érdekében, hogy az egyes államoknak módot adjanak az egyedi szabályozásra. A lassú, sporadikus, inkoherens szabályozás meggyorsítása és egységesítése céljából az Amerikai Ügyvédi Egyesület (American Bar Association) 1979-ben jóváhagyta az Egységes Üzleti Titok Törvényt („Uniform Trade Secret Act”), mint modellt az egyes államok számára. Napjainkban az 50 állam közül csak 11 (Arizona, Iowa, Kentucky, Michigan, Mississippi, Missouri, New Jersey, New York, South Carolina, Vermont, Wyoming) nem rendelkezik az üzleti titokra vonatkozó törvénnyel. Ez utóbbi államokban a bíróságok a „Restatement of Torts”ra, a common law-ra és a lopás elleni szabályokra hivatkoznak. Az Egységes Üzleti Titok Törvény szerint az üzleti titok bármely információ, amelynek gazdasági értékét az adja meg, hogy korlátozottan hozzáférhető és amelynek titkossága megőrzésére az adott körülmények között ésszerű intézkedéseket megtették.6) Az Egységes Üzleti Titok Törvény szerint a jogi védelem az üzleti titok nem helyénvaló módon („improper means”) való eltulajdonítása ellen vehető igénybe. Az „improper means” fogalomkörébe tartozik a lopás, megvesztegetés, csalás, a titok megőrzésével kapcsolatos kötelességszegés, arra való rábírás vagy kémkedés elektronikus vagy egyéb eszközökkel. Az Egységes Üzleti Titok Törvény indokolása szerint az üzleti titokvédelem célja a kereskedelmi etika normáinak betartása. Az indokolás szerint az üzleti titok körébe tartozó információ megszerzésének helyénvaló módszerei („proper means”) körébe tartoznak a következők: 1. független kifejlesztés, 2. mérnöki visszafejtés („reverse engineering”) a jogszerűen megvásárolt terméktől elindulva és visszafelé haladva kitalálni a módszert, amellyel az készült, 3. az üzleti titok jogosultjától („owner”) licencia megszerzése, 4. a termék megfigyelése nyilvános használat vagy kiállítás alkalmával; 5. az üzleti titok megszerzése a nyilvános irodalomból. A két leggyakoribb védekezés az üzleti titoksértés vádja ellen a független kifejlesztés („independent development”) és a mérnöki visszafejtés („reverse engineering”). A független kifejlesztés abszolút kimentési ok. A független kifejlesztéssel kapcsolatban azonban van egy nyitott kérdés az amerikai jogban: mi lesz a független kifejlesztő joga, ha az üzleti titok jogosultja szabadalmat kap. Ez a kontinentális, rómaigermán típusú jogokban az előhasználati jog révén oldódik meg, az amerikai szabadalmi jog azonban nem ismeri az előhasználati jog intézményét. A kontinentális típusú jogokban tehát a párhuzamos kifejlesztők az üzleti titokvédelem szempontjából azonos jogállást élveznek, szabadalmazás esetén pedig a másik, „lemaradt” jopgosult meghatározott feltételekkel (az elsőbbség időpontja előtti beruházás az adott találmánnyal kapcsolatban) előhasználati jogot élvez. Az amerikai jog szerint a „ first-to-invent” elv értelmében a párhuzamos fejlesztés esetén a korábbi feltalálói elsőbbséggel rendelkező szabadalmassal szemben a későbbi, független fejlesztőnek nincs előhasználati joga. Az üzleti titoksértés alóli másik kimentési ok a mérnöki visszafejtés. Ez azt jelenti, hogy nemcsak független kifejlesztőként, „saját kútfőjéből” lehet meríteni a megoldást, hanem a jogszerűen megvett áru szétszedése és megvizsgálás útján is. Az így megszerzett információ használata ellen az üzleti titok jogosultja nem léphet fel. Fellépési lehetősége csak akkor van a tisztességtelen verseny elleni szabályok alapján, ha az árut más árujaként feltüntetve adják el („passing off’). Az üzleti titokvédelem alatt álló információ szabad felhasználás körébe kerülésének tehát több lehetősége is van: a független kifejlesztés és a mérnöki visszafejtés, valamint a közkincsből való merítés. 6) A mérnöki visszafejtés („reverse engineering”) nemcsak az üzleti titokvédelem fogalma. Általános értelemben a mérnöki visszafejtés („reverse engineering”) a piacon hozzáférhető áruk tanulmányozását és kutatását jelenti. Ez az egész világon elterjedt általános gyakorlat, amelyet egyes szellemi tulajdoni törvények kifejezetten megengednek, mások hallgatnak róla. A szakmai konszenzus e kérdésben világszerte az, hogy a mérnöki visszafejtés megengedett a szellemi tulajdonjogban.7) A különbség csak az, hogy az így nyert információ szabadon felhasználható-e (mint az üzleti titkok esetében) vagy csak a fejlesztés kiindulópontja lehet (mint a szoftverek és az integrált áramkörök esetében), illetve hogy az ilyen továbbfejlesztés eredménye jogilag független (mint a szoftverek és az integrált áramkörök esetében) vagy függő viszonyba kerülhet a fejlesztés kiindulópontját képező alkotással (mint a szabadalmi jogban és a növényfajták esetében).
