Iparjogvédelmi Szemle, 1991 (96. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 2. szám - I. Pagenberg, B. Geissler: Licenciaszerződések - Könyvismertetés
57 teszi a többi szerződéstípus rövidebb tárgyalását, aholÍ8 az azonos rendelkezéseknél egyszerűen utalás történik az „alaptípusokra”. A szerződésmintákhoz, ill. azok egyes rendelkezéseihez fűzött megjegyzések (ezek száma a kizárólagos licenciaszerződésnél például 324) nem korlátozódnak a vonatkozó szövegrészek kommentálására, magyarázatára, hanem bőséges tájékoztatást adnak a joggyakorlatról, valamint az irodalomnak a témával kapcsolatos állásfoglalásairól. Ezáltal a szerződésminta felhasználója számára lehetővé válik, hogy egyrészt mérlegelje az adott szövegrész (vagy akár az egész szerződésminta) jogi megoldásától eltérő jogi konstrukció lehetőségét, valamint ennek kockázatait, másrészt olyan megoldást válasszon, amely számot vet a szerződő feleknek az adott jogviszony keretében jelentkező konkrét érdekeivel, igényeivel. A szerződésmintákhoz, ill. azok egyes rendelkezéseihez fűzött kommentárok alaphangját az EGK ill. az NSZK kartelljogi rendelkezései adják meg: ezek figyelembevétele nélkül biztonsággal szerződni nem lehet. Ezért különösen figyelemre méltó az EGK Bizottságának a könyv függelékében közölt három rendelete, amely nagy részletességgel szabályozza az egyes szerződéstípusoknál (szabadalmi licencia, kuatás-fejlesztés, know-how), hogy mely kikötések megengedettek és melyek tilosak (kartelljogba ütközőek). E rendelkezések az akár csak tíz évvel ezelőttitől is alapvetően eltérő megvilágításba helyezik a mai európai licenciaszerződéskötési gyakorlatot. Ma már az nem elegendő az EGK-országokban, ha valaki jól ismeri a szabadalmi jogot, valamint a szerződésekre irányadó kötelmi jogi szabályokat: a kartelljogban való jártasság nélkül komoly licenciaszerződést kötni nem lehet. Ezek a rendelkezések persze más forrásokból is megismerhetők nemcsak Pagenberg és Geissler könyvéből. A mű nagy érdeme abban áll, hogy e forrásokat két nyelven, együtt közli, valamint az egyes szerződéstípusokra vetítve, elemzően is feldolgozza azokat. Ma, amikor egyrészt a magyar versenyhivatal működése megindul, másrészt az EGK-hoz való közeledés, ill. csatlakozás fontos gazdaságpolitikai célkitűzés, az itt tárgyalt könyvben bemutatott joganyag ismerete elsőrendű fontosságú. A könyv különös érdeme, hogy olyan feldolgozásmódot követ, amely nem korlátozza az olvasókfelhasználók körét az iparjogvédelemben jártas jogászok szűk körére, de a licencia- ill. ezzel rokon más szerződéstípusokkal csak esetenként foglalkozó ügyvédek és jogtanácsosok számára is megfelelő támpontot nyújt a szerződéskötés érdekes, de felelősségteljes munkájában. dr. Vida Sándor
