Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 2. szám - Dr. Horváth Mária, Dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben
42 • Melléklet 1990/4 - SzKV Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben (Összeállította: dr. Horváth Mária és dr. Ficsor Mihály) A Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő szerkesztő bizottsága célul tűzte ki azt, hogy az iparjogvédelmi szakemberek számára időről-időre, rendszeresen tájékoztatást adjon a bíróságoknak az iparjogvédelmi ügyekben kialakított gyakorlatáról. E célkitűzés jegyében következő összeállításunk a bírósági gyakorlat tükrét az Országos Találmányi Hivatal hatósági tevékenysége elé tartja. Oltalomképes lehet a korábban ismert megoldások új területre történő kiterjesztése, ha nem várt hatást eredményez és megvalósíthatóságának a felismeréséhez alkotó jellegű feltalálói tevékenységre volt szükség (Szt. 1-2. §). A kérelmező szabadalmi bejelentést nyújtott be az Országos Találmányi Hivatalhoz ,, Eljárás csicsókalevet tartalmazó energiaszegény, diétás és diabetikus zöldség-, gyümölcslevek, illetve zöldség-, gyümölcskoktélok előállítására" címmel. Az utóbb — a bírósági eljárás során — módosított szabadalmi főigénypont szerint a megoldást az jellemzi, hogy a „csicsókát és adott esetben további zöldséget és/vagy gyümölcsöt aprítás után endo-poligalakturonáz enzimkészítménnyel kezelve, egyedi sejtekből, illetve sejtagglomerátumokból álló szuszpenzióvá bontunk”. A leírás szerint a hagyományos technológiával gyártott zöldség- és gyümölcslevek általában nagy cukortartalmúak, energiadúsak, a zöldség- és gyümölcsszövetek vitamintartalma, táp- és ásványi anyag tartalmának jelentős része a feldolgozási hulladékkal veszendőbe megy. Ezzel szemben az endo-poligalakturonázos kezelés hatására a zöldséggyümölcsszövetek csaknem teljesen sejtekre bomlanak, így tartalmazzák az eredeti szövet tápanyag, ásványi anyag- és vitamin tartalmának majdnem egészét. A megoldás kidolgozói úgy találták, hogy az ily módon készült levekhez cukor hozzáadása vagy édesítőszer alkalmazása nem szükséges, ha az édesítésre csicsókalevet használnak. A csicsóka által tartalmazott inulin hidrolízisekor fruktóz keletkezik, ezért a csicsókalé jól édesítő fruktózt tartalmaz. Az Országos Találmányi Hivatal a szabadalmi bejelentést elutasította. Az indokolás szerint a megoldás nem új, mert a magyar 176 825 lajstromszámú szabadalmi leírásból a zöldségek és a gyümölcsök endopoligalakturonázos kezeléssel egyedi sejtekké, illetve sejtagglomerátumokká való bontása megismerhető. A csicsóka ilyen kezeléséhez nem volt szükség szakmai előítélet leküzdésére. A kérelmező a bíróságtól kérte az elutasító határozat megváltoztatását. Arra hivatkozott, hogy a találmány tárgya új élelmiszeripari termék előállítása un. analóg eljárással. Csicsókát eddig ilyen célra nem alkalmaztak. A megoldás un. kiválasztási találmánynak minősül. A Fővárosi Bíróság elutasította a kérelmet. Végzésének az indokolásában arra mutatott rá, hogy a megoldás nem új, mert a zöldségekből, gyümölcsökből készült levek ismert előállítási eljárásának a csicsókára történő alkalmazását semmiféle ismeret, előítélet nem zárta ki. A csicsókalé mint „új termék” létrejötte nem feltalálói tevékenység, hanem célszerű intézkedés eredménye. A kérelmező az elsőfokú végzés elleni fellebbezésében azzal érvelt, hogy eddig az irodalom nem ismertetett olyan ivólevet, amelynek elkészítéséhez vagy ízesítéséhez csicsókalevet használnak fel. Találmányi felismerés volt, hogy a csicsókalé elsősorban inulin tartalma miatt igen kellemes üdítőital, illetve ízesítésre alkalmas. Az Országos Találmányi Hivatal gyakorlata szerint — bár az élelmiszerek nem szabadalmazhatok — új termék esetében szabadalmi oltalom nyerhető a termékhez vezető, önmagában ismert eljárásra. A Legfelsőbb Bíróság a kérelmező elé tárta az Országos Találmányi Hivatal újdonságvizsgálati jelentésében szereplő azt az adatot, amely szerint a Römpp: Vegyészeti Lexikon (Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1982) című mű szerint (595. old.) a csicsóka növény gumójában előfordul az inulin, amelynek a hidrolízise ismert, és amely enzimek hatására tökéletesen fruktózzá bomlik, és ezt cukorbetegek részére diétás élelmiszerek készítésére használják. A kérelmező nyilatkozata szerint korábban a csicsókából fruktózt más enzimek alkalmazásával állítottak elő, és használtak fel diétás élelmiszerek készítésére, de csak az iparilag előállított fruktózt használták fel és nem magát a csicsókalevet, mint a kérelmező megoldásában. A fellebbezés nem alapos. 1. Az eddig feltárt adatok szerint az oltalmazni kért eljárás eddig is ismert volt zöldség- és gyümölcslevek előállítására. A Legfelsőbb Bíróság gyakorlata szerint oltalomképes lehet eddig ismert megoldások új területre történő kiterjesztése is, ha egyrészt nem várt hatást eredményez, másrészt megvalósíthatóságának a felismeréséhez alkotójellegű feltalálói tevékenységre volt szükség. E feltételek hiányoznak (Szt. 1-2. §). 2. Az egyéb zöldség- és gyümölcslevekkel szemben a csicsókalé előállításának a többlethatását a kérelmező a csicsóka inulin tartalmának a hasznosításában látja. Ez azonban nem új, a csicsóka inulintartalmát, az inulinból enzim hatására diétáskészítmények előállításánál
