Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 2. szám - Dr. Horváth Mária, Dr. Ficsor Mihály: Bírósági gyakorlat iparjogvédelmi ügyekben
1990/4 - SzKV Melléklet 43 előnyös fruktóz képződését és felhasználását korábban ismerték. 3. A csicsóka gumójában levő inulinból enzim hatására nyerhető fruktóz ismeretében, valamint a zöldség-gyümölcslevek készítésénél előnyösen alkalmazható endo-poligalakturonázos eljárás ismeretében az oltalmazni kért megoldás kidolgozásához nem volt szükség alkotó jellegű feltalálói tevékenységre. Helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a megoldás kidolgozása nem feltalálói tevékenységet, hanem csupán célszerű intézkedést jelentett. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság végzését (Pp 259. §-a, 253. §-ának (2) bekezdése). (Pkf. IV. 20505/1989.) A szabadalmazhatósághoz szükséges újdonság megítélésekor irányadó szempontok (Szt. 2. §.). Az Országos Találmányi Hivatal határozatával elutasította a kérelmező „Eljárás húsipari termékek állományának javítására" című szabadalmi bejelentését, mert az oltalmazni kért megoldás létrehozása a 174 699 lajstromszámú magyar szabadalom ismeretében szakember számára alkotói tevékenységet nélkülöző folyamat eredménye volt, ezért a bejelentés nem felel meg az újdonság jogszabályban előírt követelményének. Az elsőfokú bíróság az Országos Találmányi Hivatal határozatának megváltoztatása iránt előterjesztett kérelmet elutasította. Végzése indokolásában megállapította: a szabadalmi bejelentés tárgya, az oltalmazni kért műszaki megoldás lényege húsipari készítmények alapanyagaihoz meghatározott mennyiségű ciklodextrin adagolása. A húsipari készítményekhez ciklodextrin adagolása azonban a 174 699 lajstromszámú szabadalmi leírásban is szerepel és nem jelent szabadalomjogi szempontból értékelhető különbséget az, hogy az ismert megoldásnál a ciklodextrin zárványkomplexeinek adagolása történik, a kérelmező megoldásában pedig a zárványkomplexek kialakítása nem követelmény. Megállapította azt is, hogy a kérelmező által korlátozott igénypont, amelynek jellemző részében az adagolható ciklodextrin alsó határát megszabták, és amelyben az adagolást a nyershús alapanyagaihoz rendelték, sem alkalmas a szabadalmi bejelentés eltérő megítélésére. Az elsőfokú végzés ellen a kérelmező fellebbezett. Álláspontja szerint szabadalmi bejelentése abban különbözik a 174 699 lajstromszámú szabadalommal védett megoldástól, hogy az ismert megoldás szerint az élelmiszeriparban használatos nyersanyagokhoz aktív csoportokat már nem tartalmazó ciklodextrin aromakomplexet adagolnak, így annak a nyersanyag állományára nincs befolyásoló hatása. Ezzel szemben a bejelentés szerinti megoldás lényege az, hogy az aktív csoportokat tartalmazó ciklodextrin a húsfehérje-lipid-víz rendszer alkotórészeivel kapcsolatba lépve a nyers termék állományát javítja. A fellebbezés az alábbiak szerint alapos. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1969. évi II. törvény (Szt.) 6. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint a bejelentő a találmányra szabadalmi oltalmat nyer, ha a találmány az elsőbbségi időpontban (43. §.) kielégíti a törvény 1-5. §-ában meghatározott követelményeket és a (3) bekezdés szerint a szabadalmi oltalomból nincs kizárva. Az Szt. 1. §-a értelmében szabadalmazható találmány minden új, haladást jelentő, műszaki jellegű megoldás, amely a gyakorlatban alkalmazható. Új a megoldás, ha nem jutott olyan mértékben nyilvánosságra, hogy azt szakember megvalósíthassa (Szt. 2. §-a). Szabadalmi oltalom tehát újdonság hiányában nem adható annak a műszaki megoldásnak, amelyet szakembertől elvárható, alkotói felismerést nélkülöző intézkedések megtételével valósítottak meg. A 174 699 lajstromszámú szabadalomnak az 1. számú igénypontban megfogalmazott tárgya eljárás természetes eredetű és szintetikus fűszeraroma- és ízanyagok ciklodextrin zárványkomplexeinek vizes oldatban való előállítására. Eszerint a szabadalom aromakészítmények előállítására vonatkozik, amelyek az élelmiszerek változatos ízesítését teszik lehetővé. E szabadalom szerint előállított zárványkomplexek húsipari töltelékáruk aromásítására is alkalmasak (szabadalmi leírás 5. hasáb utolsó bekezdés, 111/7. példa, amely szerint a pástétom alapanyagaihoz majoránna, olaj és vöröshagyma olaj-y-ciklodextrin komplexet adnak). A kérelmező által oltalmazni kért megoldás a húsipari készítményeknek nem az ízesítését, hanem az állományuknak a javítását tűzte feladatául, és az ennek megvalósítására kidolgozott eljárásban nem az ízanyagok ciklodextrin zárványkomplexeinek előállítási módját és felhasználását írta elő, hanem az ettől különböző anyag, a ciklodextrin alkalmazását szabta meg követelményként. A találmány szerint ugyanis a ciklodextrin kémiai és szerkezeti adottságai lehetővé teszik, hogy a kolloid rendszerbe épülve az anyag (nyershús) konzisztenciáját (állapotát) meghatározzák. A másodfokú eljárásban szakértőként kirendelt egyetemi adjunktus szakvéleménye alapján a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a kérelmező által oltalmazni kért megoldás önálló alkotói felismerés eredménye, amely a kitűzött feladatot és a feladat megvalósításához szükséges intézkedéseket tekintve is független a 174 699 lajstromszámú szabadalom szerinti megoldástól. Az Országos Találmányi Hivatal ezért alaptalanul utasította el újdonság hiánya miatt a szabadalmi bejelentést. A szabadalmazhatóság Szt. 6. §-a szerinti egyéb feltételeit az Országos Találmányi Hivatal nem vizsgálta. A Legfelsőbb Bíróság ezért a Fővárosi Bíróság fellebbezéssel támadott végzését a Pp. 259. §-a, és a 253. §-ának (2) bekezdése alapján megváltoztatta, az Országos Találmányi Hivatal határozatát pedig az Szt. 64. §-ának (2) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és az Országos Találmányi Hivatalt az eljárás folytatására utasította. (Pkf. IV. 20747/1988.) Nemcsak a szó szerint egyező nyilvánosságra jutás rontja le a szabadalmi bejelentés újdonságát, hanem az olyan mértékű is, amelytől feltalálói tevékenység nélkül el lehetett jutni a megoldáshoz (Szt. 2. §.) Az elutasított bejelentés tárgya az 1. igénypont szerint: eljárás magas biológiai értékű szeszes italok előállítására állati és/vagy növényi fehérjék, édesítőszer és emulgeálószer felhasználásával, azzal jellemezve, hogy az állati és/vagy növényi fehérjéket emulgeálószer jelenlétében nyomelemekkel, édesítőszerrel, adott esetben íz- és zamatanyagokkal szobahőmérséklet és 60 °C közötti
