Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 2. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az Európai Gazdasági Közösség iparjogvédelmi integrációja

1990/4 - SzKV Melléklet 21 A harmadik szakaszban történik meg a döntés a szabadalom megadásáról, a leírás kinyomtatása. A szabadalom megadásának az „European Patent Bulletin"-ben való meghirdetésétől számított 9 hóna­pon belül bármely harmadik személynek joga van fel­szólalni az európai szabadalom engedélyezése ellen azon az alapon, hogy a szabadalom tárgya nem felelt meg az előírt feltételeknek, a leírás nem kielégítő vagy az elő­­vizsgálati eljárás során új anyagot vittek be a leírásba. Az eljárás eredményeként a szabadalmat visszavon­hatják. A 9 hónap elteltével már nincs lehetőség az Európai Szabadalmi Hivatal előtti „koncentrált táma­dásra" , hanem, az egyes nemzeti szervek előtt folytat­hatók a megsemmisítési eljárások az adott országra ki­terjedő hatállyal. Az Európai Szabadalmi Hivatal szabadalmi doku­mentumai (a nyilvánosságra hozott szabadalmi bejelen­tés és kivonata, a megadott szabadalmak leírása, papír- és mikrofilm hordozón, illetve a jövőben egyre inkább optikai lemezen), valamint az „European Patent Bulle­tin" az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tárá­ban hozzáférhetők. A bejelentésnek a vizsgálati illetve a felszólalási osztályok által való elutasítása esetén kerülhet sor a fellebbezési eljárásra a Fellebbezési Tanácshoz a határozat kézbesítésétől számított két hónapon belül benyújtandó fellebbezés esetén. Jogi elvi kérdés esetén az ügyben a Fellebbezési Tanács teljes ülése hoz kötelező elvi döntést. Határidőmulasztás esetén két hónapon belül igazolás­nak van helye. Az engedélyezés után a multinacionális jellegű európai szabadalom dezintegrálódik és elkezdi a „nemzeti életét" az egyes megjelölt tagországokban. A tagországok többsége a szabadalom „érvényesítéséhez" megkívánja, hogy benyújtsák a szabadalmi leírás fordítását a megfelelő nyelven és a szabadalmat lajstromozzák a megjelölt országokban. Az európai szabadalom tartalmát az egyes tagorszá­gok törvényei határozzák meg. Az Egyezmény azon­ban előírja, hogy az eljárásra adott szabadalom hatálya kiterjed az eljárással előállított termékre is. A szaba­dalombitorlással összefüggő kérdések szabályozása az egyes országok törvényhozására tartozik, amelyek terü­letén a jogsértés történt. A szabadalom oltalmi ideje 20 év, kivéve, ha valamely tagország fenntartja a nem­zeti törvényhozása szerinti rövidebb időtartamot. A sza­badalmi oltalom terjedelmét az igénypont határozza meg, a leírás és a rajzok értelmezésre felhasználhatók. Az európai szabadalmi bejelentés, mint vagyontárgy átruházható és licenciaszerződés köthető rá a megjelölt tagállamok törvényhozása szerint a nemzeti szabadalmi bejelenetésekre alkalmazott jog szerint. 5) Külön megemlítendő, hogy az európai szaba­dalmi eljárás kombinálható a Szabadalmi Együttműkö­dési Szerződés (PCT = Patent Cooperation Treaty) keretében folyó eljárással. A PCT a Szellemi Tulaj­don Világszervezete (WIPO) keretében jött létre 1970- ben. Több mint 40 tagországa olyan országokból (az USA, Kanada, Ausztrália, Brazília, a Szovjetunió, Ja­pán, Nyugat- és Észak-Európa, Magyarország, Bulgá­ria, több fejlődő ország) kerül ki, amelyekben jön létre a világon létrehozott találmányok 90 %-a és ezek az or­szágok a fő célpontjai a külföldi szabadalmaztatásnak. A szerződés fő célja, hogy egyszerűbbé, gyorsabbá, olcsóbbá és megbízhatóbbá tegye a találmányok jogi oltalmának elnyerését olyan esetekben, amikor ugyan­arra a találmányra több országban kérnek szabadalmat vagy más oltalmat (tehát un. szériabejelentések esetén, amelyek révén ugyanazon találmányra több országban információs szempontból egy szabadalomcsaládot ké­pező analóg szabadalmak jönnek létre). A Szerződés lehetővé teszi a nemzeti bejelentések hatását koncentráló jogi hatályú nemzetközi szabadalmi bejelentés megtételét a bejelentő országának nemzeti találmányi hivatalánál (Magyarországon az OTH-nál). Az egy nyelven, egyféle formai előírások szerint tehető nemzetközi bejelentést nemzetközi szabadalmi kutatásnak illetve vizsgálatnak vetik alá, amelyről a bejelentő a nemzetközi kutató illetve vizsgáló hatóságtól jelentést kap. (Magyar bejelentők esetén az Osztrák Szabadalmi Hivatal vagy a Szovjet Találmányi Hivatal járhat el.) E jelentés ismeretében dönthet a bejelentő, hogy a nemzetközi szakasz után belép-e a PCT nemzeti szakaszába a bejelentésben megjelölt egyes országok nemzeti hivatalai előtt. A nemzeti szabadalmi eljárások megindítását nem­zetközi kutatás esetén az elsőbbségi időponttól számí­tott 20 hónapig, nemzetközi elővizsgálat esetén pedig 30 hónapig hónapig halaszthatja ei, amely időszak alatt a találmány értékesíthetőségével kapcsolatban szüksé­ges piackutatást illetve marketingmunkát végezhet. A nemzetközi szabadalmi bejelentések kivonatai és adatai az elsőbbségi időponttól számított 18 .hónap elteltével — ideiglenes oltalom mellett — közzétételre kerülnek a WIPO „PCT Gazette” c. újságjában, amely az Országos Találmányi Hivatal Szabadalmi Tárában hozzáférhető. A PCT és az európai szabadalmi rendszer össze­kapcsolása következtében a nemzetközi kutató illetve vizsgáló szervként eljáró nemzeti szabadalmi hivatalok (USA, Japán, Szovjetunió, Svédország, Ausztria, Ausz­trália hivatalai) mellett az Európai Szabadalmi Hiva­tal is eljár ilyen minőségben, illetve lehetőség van arra, hogy a bejelentő a nemzetközi szabadalmi bejelentés­ben az Európai Gazdasági Közösség országai vonat­kozásában európai szabadalmat igényeljen (un. „euro- PCT route" ). A statisztikák szerint a PCT nemzetközi szabadalmi bejelentések mintegy 90 %-ában jelölik meg az Európai Szabadalmi Hivatalt. Belgiumban és Franciaországban a nemzetközi PCT bejelentés révén csak európai szabadalmak igényelhe­tők, míg az Európai Gazdasági Közösség többi tagor­szágában a bejelentő a nemzetközi bejelentés révén vá­lasztása szerint nemzeti vagy európai szabadalmat igé­nyelhet. (Ez alól csak Görögország kivétel, amely még nem tagja a PCT-nek.) Az Európai Szabadalmi Hivatal a nemzetközi PCT bejelentéseket átvevő hivatalként is eljárhat azon tagállamai vonatkozásában, amelyek a PCT-nek is tagjai. Jelenleg vizsgálat tárgyát képezi a WIPO keretében a PCT esetleges olyan továbbfejlesztése, amelynek alap­ján a nemzetközi kutató és vizsgáló szerv — ezek kö­

Next

/
Thumbnails
Contents