Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 2. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: Az Európai Gazdasági Közösség iparjogvédelmi integrációja

20 Melléklet 1990/4 - SzKV letéteményes szervként megjelölt valamely szervnél letétbe kell helyezni. 1984. óta szabadalmazható egy önmagában ismert anyag gyógyászati célú felhasználása (az un. első és második indikáció). Egy találmány akkor tekinthető újnak, ha nem képezi részét a technika állásának. A technika állásához tartozik mindaz, ami írásban vagy szóban, használat révén vagy bármely más módon az európai szabadalmi bejelentés napja előtt a köz számára hozzáférhetővé vált. Az európai gyakorlat szerint a találmány újdonságát csak az rontja, ha összes jellemzői azonosak azokkal, amelyeket az elsőbbségi nap előtt már egyetlen hivatkozásban feltártak a köz számára. Az újdonságvizsgálat szempontjából a technika ál­lásához tartozónak kell tekinteni az ugyanazon tagál­lamra vonatkozó, korábbi elsőbbségű, bár később nyil­vánosságra kerülő európai szabadalmi bejelentések tel­jes tartalmát is (tehát nemcsak az igénypontokat). Az Egyezmény nem tekinti újdonságrontónak a találmány­nak az európai szabadalmi bejelentést megelőzően hat hónapnál nem korábban történt feltárását, ha a) az nyilvánvalóan visszaélésszerűen történt a bejelentő vagy jogelődje kárára; b) a bejelentő vagy jogelődje hivatalos vagy hivatalosan elismert kiállításon mutatta be találmányát és azt legkésőbb a bejelentéstől számított 4 hónapon belül igazolja. A találmány akkor tekinthető feltalálói tevékenysé­gen alapulónak, ha a technika állását figyelembe véve, nem nyilvánvaló szakember számára. Az európai szabadalmi eljárásában a fellebbezések 80 %-a feltalálói tevékenység értelmezésével kapcsola­tos. Az európai szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos gya­korlat szerint az értékelés kiindulópontja, hogy valami csak akkor tekinthető nyilvánvalónak (tehát a feltalálói tevékenységet nélkülözőnek), ha egy szakember elvileg eljuthatott volna ehhez a megoldáshoz. A nem vált ha­tás lehet jelzése, indíciuma a feltalálói tevékenységnek. A találmány jelentős műszaki hatása, kereskedelmi sikere, hosszú ideje fennálló szükséglet, műszaki előítéletek legyőzése önmagában nem elég a nem nyilvánvalóság megállapításához, e tekintetben is a bizonyítás terhe a bejelentőn van. A feltalálói tevékenység nem elemezhető ex post facto, tehát a találmány megismerés utáni állapotból kiin­dulva, mivel retrospektive bármely találmány nyilván­valónak minősíthető. Végül a találmány akkor minősül iparilag alkalmaz­­hatónak, ha valamely ipari területen, ideértve a mező­­gazdaságot is, előállítható vagy használható. Az európai szabadalmi bejelentést az Európai Szabadalmi Hivatal egyik hivatalos nyelvén (angol, francia vagy német, amely végig az eljárás nyelve marad) lehet megtenni a müncheni vagy a hágai hivatalnál. Az európai szabadalmat a bejelentésben feltüntetett egy vagy több tagországra lehet igényelni. A bejelentést egyes tagországok (pl. NSZK, Ausztria) útján fakszimile formájában is meg lehet tenni. Az európai szabadalmi bejelentésnek „koncentrált jogi hatása" van, amennyiben a bejelentésben megjelölt államokban benyújtható nemzeti bejelentések együttes joghatályával bír. Európai szabadalmi bejelentést a fel ta Iá ló( к ) vagy jogutódja(ik) nyújthat(nak) be (bármely természetes vagy jogi személy illetve a vonatkozó nemzeti jog szerint a jogi személlyel egyenértékű bármely szervezet). Ha azonos találmányt egymástól függetlenül többen találnak fel, azt illeti a szabadalom, aki korábbi napon tette az európai szabadalmi bejelentést (tehát nem a korábbi feltaláló). Az európai szabadalmi bejelentésre igényelhető bármely Párizsi Uniós tagországban tett nemzeti szabadalmi bejelentés uniós elsőbbsége a 12 hónapos időközön belül. Olyan természetes vagy jogi személyek is tehetnek képviselő útján európai szabadalmi bejelentést, akik illetve amelyek országa nem tagja az Egyezménynek, de tagja a Párizsi Uniós egyezménynek és ezért bejelentéseik élvezik az abból eredő egyenlő elbánást. Eképpen a magyar feltalálók és gazdálkodó szervezetek számára is nyitva áll diszkrimináció nélkül a lehetőség az európai szabadalmi bejelentések megtételére és európai szabadalmak szerzésére, amely lehetőséggel a magyar bejelentők élnek is. Magyarországnak az Egyezményhez való csatlako­zása azt is lehetővé tenné, hogy az Európai Szabadalmi Hivatal által engedélyezett európai szabadalom hatálya országunk területére is kiterjedjen. A csatlakozás azon­ban egyes előfeltételek megteremtését kívánja meg Ha a találmányt alkalmazott feltaláló alkotta, a szabadalmi igényt a munkavégzés helye szerinti jog szabályozza. A feltalálót minden esetben megilleti a nevének a szabadalmi iratokon (tehát nem az árun) való feltüntetéséhez a jog. 4) Az európai szabadalomengedélyezési eljárásnak több szakasza van. Az első szakaszban megy végbe az európai sza­badalmi bejelentés benyújtása, a formai és egységes­­ségi követelmények betartásának vizsgálata, az újdon­ságvizsgálati jelentés összeállítása, majd a bejelentés és a kutatási jelentés közzététele (közrebocsátása) az egyik hivatalos nyelven a bejelentés elsőbbségi napjá­tól számított 18 hónap elteltével. A közzététel az egyes tagországokban meghatározott tartalmú ideiglenes ol­talmat hoz létre, a bejelentéssel kapcsolatban harmadik személyek írásbeli észrevételeket tehetnek. A bejelentő meghatározott feltételek mellett kérheti az európai sza­badalmi bejelentés átalakítását nemzeti szabadalmi be­jelentéssé valamely megjelölt ország vonatkozásában. A második szakaszban valósul meg az anyagi jogi szabadalmazhatósági feltételek érdemi vizsgálata, amelyet a kutatási jelentés közzétételétől számított 6 hónapon belül benyújtandó kérelem alapján folytatnak le. E kérelem hiányában a bejelentés visszavontnak tekintendő. A fentiekből látható, hogy az európai szabadalmi eljárási rendszer nem halasztott vizsgálatot jelent, mivel az érdemi vizsgálatot a közzététel után rövid féléves időszakon belül kell kérni. Az érdemi vizsgálat során a Hivatal egy vagy több végzésben közli a szabadalmi bejelentés tárgyával kapcsolatos kifogásait, amelyekkel szemben a bejelentő érvelhet.

Next

/
Thumbnails
Contents