Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 1. szám - Dr. Marián Miklós, Szanyi Ágnes: A WIPO Iparjogvédelmi Információs Állandó Bizottsága tevékenységének bemutatása
1990/1 - SzKV Melléklet 33 Dr. MARIÁN MIKLÓS — SZANYI ÁGNES A WIPO Iparjogvédelmi / Információs Állandó Bizottsága tevékenységének bemutatása Az Iparjogvédelmi Információs Állandó Bizottság, angol nevén Permanent Committee on Industrial Property Information (PCIPI) az ipari tulajdonnal, elsősorban a szabadalmakkal kapcsolatos információsx nemzetközi tevékenység irányítására szakosodott szervezet, amely a WIPO egyik szervezeti egységeként működik A PCIPI jelenlegi szervezeti felépítése és működési köre több évtizedes, a jelenlegitől részben különböző tevékenységre alapozódik, ezért célszerűnek látszik a történeti fejlődés rövid áttekintése A szellemi tulajdon védelmének kérdéseivel a legátfogóbb nemzetközi szerveződés szintjén a Szellemi Tulajdon Világszervezete foglalkozik. A szervezet működési köre a szellemi tulajdon két fő kategóriájára, úgymint az ipari tulajdon, ill. a szerzői jog területére terjed ki A szervezet angol neve World Intellectual Property Organization, rövidítve WIPO Rövidítése franciául OMPI, spanyolul OMPI, oroszul BONC A WIPO létesítésére vonatkozó Egyezményt 1967- ben írták alá Stockholmban, és 1970-ben lépett érvénybe A szervezet előzményei mintegy 100 évre vezethetők vissza: 1883-ban jött létre az ipari tulajdon oltalmára létesített Párizsi Uniós Egyezmény, és 1886- ban az irodalmi és művészeti művek védelmére létesített Berni Egyezmény. Mindkét egyezmény egy ,, Nemzetközi Iroda" vagy titkárság létesítését írta elő; ezeket 1983- ban egyesítették és különböző nevek alatt működtek: a WIPO megalakulását megelőző szervezeti egység neve „Szellemi Tulajdon Védelmének Egyesített Nemzetközi Irodái", francia nevének rövidítése alapján BIRPI volt. A WIPO államközi (kormányközi) szervezet, 1974 decembere óta az ENST 16 Különleges Képviseletének egyike. Székhelye Genfben van A WIPO célkitűzései a következők: a) a szellemi tulajdon nemzetközi oltalmának előmozdítása a szerződő államok együttműködése révén és — megfelelő esetben — bármely más nemzetközi szervezet közreműködésével; b) a szellemi tulajdon védelmére alakult Uniók közötti adminisztratív együttműködés biztosítása. A WIPO célja a szellemi tulajdon oltalmának előmozdítása a világon az államok együttműködése révén. E célból a WIPO ösztönzi új nemzetközi egyezmények és az egyes országok törvényalkotásának fejlesztését és összhangba hozását; jogtechnikai segítséget nyújt a fejlődő országoknak; információt gyűjt és terjeszt; szolgáltatásokat működtet a találmányok, védjegyek és ipari minták nemzetközi védelmének megszerzésére és elősegíti a tagországok közötti adminisztratív együttműködési módokat A világszervezet célja a szellemi tulajdon terén létrejött sokoldalú nemzetközi szerződések alapján működő un. Uniók igazgatása. Az ipari tulajdon területén számos uniós egyezmény jött létre és van hatályban; ezek közé tartozik az ipari tulajdon egész területét átfogó Párizsi Unió, továbbá az egyes tárgykörökre vonatkozó speciális Uniók, mint például a szabadalmi osztályozásra vonatkozó PCT Unió, a védjegyek nemzetközi lajstromozására kötött Madridi Megállapodás, stb. A WIPO adminisztratív titkársági központja a Nemzetközi Iroda. A legfelső irányító, ellenőrző funkciókat a Közgyűlés, Konferencia, Végrehajtó Bizottság, ill. Koordinációs Bizottság végzik. 1989. októberében a WlPO-nak 123 tagállama volt. (Magyarország 1970 óta tag.) A szellemi tulajdon védelmével kapcsolatos összes információt a Nemzetközi Iroda fogja össze, ezekről különféle csatornákon át adnak tájékoztatást a tagállamoknak. Két hivatalos havi kiadványuk van — angol és francia kiadásban —: az Industrial Property (La Propriété industrielle) és a Copyright (Le Droit d'auter). Megjelentetnek továbbá időközönként bulletineket is arab, portugál, spanyol és orosz nyelven. A kiadványokban a WIPO tevékenységével kapcsolatos különféle kérdésekről adnak aktuális tájékoztatást. A PCIPI létrejöttének előzményei A szabadalmi információ területén először a szabadalmi hivatalokban folyó újdonságvizsgálati munka összehangolása céljából történtek több ország hivatalának tevékenységét összefogó kezdeményezések. Ezt alapvetően az a felismerés motiválta, hogy a gépesített módszerek létrehozásában, fejlesztésében szükség van nemzetközi munkamegosztásra és együttműködésre. Ennek nyomán 1961-ben Washingtonban több szabadalmi hatóság létrehozta az ICIREPAT szervezetet (eredeti nevén International Committee for Information Retrieval Among Examining Patent Offices, azaz Vizsgáló Szabadalmi Hivatalok közötti Információkereső Nemzetközi Bizottság), amely kötetlen formájú bizottságként működött. Tagjainak száma hamarosan 20 fölé emelkedett, Magyarország is a tagok közé lépett. 1969-ben az ICIREPAT nem formális jellege megszűnt, beolvadt a Párizsi Iparjogvédelmi Unióba és szakértőbizottságként működött továbbá 1977-ig.
