Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
12 6. sz. Melléklet 1990/12 - SzKV zése azonban eltérő. (Pl. az USA jogában, a Közösségi Irányelvekben, a Washingtoni Szerződésben és a GATT tervezetekben az expressis verbis megjelenik, míg a japán jogban a contrario abból vezethető le, hogy az oltalom csak az üzleti tevékenységre vonatkozik.) Az oltalom részben szerzői jogi struktúrája miatt az azonos, de független alkotásra („independent creation”) az oltalom nem terjed ki, tehát annak alkalmazása nem jelent jogsértést, az önállóan oltalmazható. (Minthogy a művet alapvetően a funkcionális követelmények határozzák meg, a művek ilyen multiplicitása előfordulhat.) A független alkotás egyenrangú védelmének elvét egyes jogszabályok (pl. a japán jog) és a Washingtoni Szerződés kifejezésre is juttatja. Az integrált áramkörök elrendezési mintájának védelmére vonatkozó jogszabályok egyik jellemző vonása a „mérnöki visszafejtés”, reprodukáló mérnöki tevékenység („reverse engineering”) fogalmának alkalmazása. Maga a kifejezés csak az USA jogában (a 906. szakaszban) jelenik meg, de a koncepció szinte valamennyi jogszabályba és a Közösségi Irányelvekbe, valamint a Washingtoni Szerződésbe is beépült. A „reverse engineering” koncepciója a derivált illetve továbbfejlesztő alkotások és azok hasznosítása tekintetében eltér a szabadalmi jog illetve a szerzői jog hagyományos elveitől, amelyek e tevékenységeket a jogosult engedélyéhez kötik illetve az oltalmak függőségét mondják ki. A „reverse engineering” két lépést foglal magába: először a létező integrált áramköri topográfiába foglalt elvek, eljárások és rendszerek felbontását, elemzését, másodszor egy további, eredeti topográfia megalkotását, amely a létező topográfia továbbfejlesztése vagy alternatívája (e második lépés már tulajdonképpen „forward engineering”).17 Az integrált áramkör topográfiája kapcsán a „reverse engineering” jogszerűnek elfogadott, sőt jogszabályilag bátorított tevékenység. Ez azt jelentheti, hogy az így továbbfejlesztett topográfia esetleg csak néhány eredeti részletében tér el a létező topográfiától, mégsem sérti annak oltalmát, sőt önállóan oltalmazható. A fentiek következtében az integrált áramkör topográfiájának oltalma, a monopólium tartalma jóval szükebb, mint a szabadalom esetén. Az amerikai jogirodalom kettős standard alkalmazásával világos konceptuális különbséget tesz egyrészt a chipbitorlás, másrészt a „reverse engineering” között.18 A chipbitorlás a chip lényegi hasonlósága, fotografikus vagy csaknem fotografikus szolgai másolása, ráutaló körülmények pedig a kis beruházás pénzben, időben, munkában a chip létrehozatalában. „Reverse engineering” esetén viszont a lényegi azonosság hiánya és a chip létrehozásába fektetett jelentős munka és idő („paper trail”) lehet a szellemi erőfeszítésre ráutaló körülmény. A jogszabályok többsége rendelkezést tartalmaz az oltalmi jog kimerüléséről („exhaustion of rights), amely a szellemi tulajdon egyik általános doktrínája, azonban többnyire csak a jogértelmezés síkján jelenik meg és az egyes jogterületeken némileg eltérő tartalommal. (A szerzői jogban az ún. „first sale” doktrína formájában). Az integrált áramkörök kapcsán ezen elv azt jelenti, hogy a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalombahozott topográfia, az azt megtestesítő félvezető termék illetve az e terméket tartalmazó áru behozatala vagy forgalombahozatala nem sérti az oltalmat. Ennek az elvnek a lényege az, hogy ha valaki a jogosult által vagy hozzájárulásával forgalombahozott topográfia másolatot, az azt tartalmazó mikrochipet illetve árut megvásárolja, jogosult annak továbbforgalmaz ására. Az „első eladás” tehát egyben egy implicit licenciát is magában foglal a további eladásokra, de nem a többszörözésre illetve mikrochipbe vagy áruba foglalásra. A jogkimerülés a Közösségi Irányelvek szerint a Közösség egész területére kiterjed. Egy további sajátossága az IC jognak az ún. vétlen jogsértés („innocent infringement”) fogalmának alkalmazása. Ez a fogalom az USA jogának 907. szakaszában jelenik meg és olyan jóhiszemű, bona fide jogsértést jelent, amikor az elkövető nem tudja és a körülményekből következően nem is kellene tudnia, hogy az integrált áramkör elrendezési mintáját tartalmazó félvezető termék vagy áruoltalom alatt áll. Ez fordulhat elő akkor, ha valaki a forgalomban jóhiszeműen vásárol jogosulatlanul forgalombahozott mikrochipet illetve azt tartalmazó műszaki árut (pl. rádiót, órát, mosógépet). Ezen áruk külső megjelenése alapján, oltalmi jelzés nélkül a forgalmazó (pl. közvetítő kereskedő) nem képes megállapítani, hogy a topográfia felhasználása jogszerűtlen volt. Attól a naptól, amikor ez a személy megtudja vagy a körülményekből következően meg kell tudnia, hogy a topográfia oltalom alatt áll, csak a már rendelkezésre álló készletet értékesítheti a jogosultnak fizetett megfelelő mértékű díj ellenében. Egyéb szankció azonban nem alkalmazható vele szemben (pl. visszamenőleges díjfizetés, kártérítés). Abban az esetben, ha a topográfián vagy mikrochipen oltalmi jelzés („notice of protection”) van, amely az USA joga szerint lehet pl. körbezárt M betű (a „maszk” szó rövidítése), ez prima facie bizonyíték az oltalom fennállásáról és kizárja a jóhiszeműségre való hivatkozást. A Közösségi Irányelvek 9. cikke szerint ez az oltalmi jelzés pl. körbezárt T betű (a „topográfia” szó rövidítése). Lényegében ezt a jogi szerkezetet vette át a többi jogszabály, a Közösségi Irányelvek, a Washingtoni Szerződés, a GATT tervezetek és a magyar törvényjavaslat is. Az eddig ismertetetteken kívül más korlátozást a sui generis topográfiaoltalmi szabályok nem alkal
