Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
1990/12 - SzKV 6. >z. Melléklet 13 maznak, különösen megemlítendő, hogy a francia jog kivételével nem teszik lehetővé az oltalmi jogok kényszerengedéllyel való korlátozását és nem szólnak a tranzit áruk illetve tranzitjárművek kapcsán a szabadalmi jogban szokásos mentességről. A francia topográfiaoltalmi jogszabály azonban visszautal a francia szabadalmi törvény 40. szakaszára, amely honvédelmi érdekből lehetőséget nyújt az illetékes miniszter által ex officio licencia adására az állam számára megfelelő díjazás ellenében, amelyet a felek megállapodása hiányában a bíróság állapít meg. A Washingtoni Szerződés 6. cikk (3) bekezdése életbevágó nemzeti cél érdekében lehetővé teszi kényszerengedély adását. Ezt a „puha korlátot” kívánja az USA a GATT tárgyalások keretében keményebb feltételekre átváltani (bíróilag megállapított versenyjogsértés vagy nemzeti szükséghelyzet.) Elvileg a topográfiaoltalom korlátozását jelentheti, ha a topográfia illetve a mikrochip előállításával kapcsolatos valamely technológia szabadalmi oltalom alatt áll és a topográfiát illetve a mikrochipet más eljárással nem lehet előállítani. Erre az esetre az USA joga és a Közösségi Irányelvek előírják, hogy a topográfiaoltalom nem érinti a szabadalmi vagy használati mintaoltalmat, a japán jog pedig az ilyen oltalmi ütközés esetére a szabadalmi jog szupremációját mondja ki. Két vélemény van a tekintetben, hogy a topográfiaoltalom kizárja-e a maszkban illetve chipben még nem rögzített tervrajzok szerzői jogi oltalmát a topográfia lajstromozása előtt. Az amerikai irodalom19 hajlik arra, hogy a sui generis oltalom kizárja az általános szerzői jogi oltalmat. Fennállhat azonban a szerzői jogi védelem a mikrochipben tárolt szoftver tekintetében. IX. IX. Az integrált áramkörök elrendezési mintájának jogi védelmével kapcsolatban hangsúlyosan vetődik fel az a kérdés, hogy melyek az oltalom előfeltételei a lajstromozni kívánó állampolgársága, lakó(szék)helye vagy az első kereskedelmi forgalombahozatal helye tekintetében. A szellemi tulajdon területén — mint ismeretes — az általános elv az egyenlő elbánás, tehát a külföldieknek a belföldiekkel azonos jogállása. Ez az elv megjelenik az iparjogvédelem alapegyezményében, a Párizsi Egyezményben és a szerzői jog alapegyezményében, a Berni Egyezményben is, azonban némi eltéréssel. A Párizsi Egyezmény a tagországok honosaira és az azok területén valóságos ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkezőkre terjeszti ki az egyenlő elbánást. A Berni Egyezmény a tagországok honosaira, az azok területén tartósan lakóhellyel rendelkezőkre és azokra terjeszti ki az egyenlő elbánást, akiknek műve először valamelyik tagországban jelent meg, függetlenül állampolgárságuktól és lakóhelyüktől. Emellett a Berni Egyezmény körülírt esetekben alkalmazza viszonosság követelményét is (az iparművészeti művek, bizonyos esetekben az oltalmi idő tartama és a követő jog („droit de suite”) tekintetében). A külföldiek jogállásának szabályozása terén kétféle megoldás alakult ki: a viszonosság vagy az egyenlő elbánás elvének alkalmazása. Az USA joga szerint külföldiek csak viszonosság vagy nemzetközi szerződés, illetve az ország területén való első kereskedelmi forgalombahozatal alapján nyerhetnek oltalmat. A viszonosság anyagi, mivel szubsztanciális azonosságot feltételez a külföldi országok és az USA IC oltalmi törvényhozása között, fennállása tekintetében az elnök vagy a kereskedelmi miniszter nyilatkozata az irányadó. Az USA jogának ez a rendelkezése — illetve a viszonosság követelményének való megfelelés szándéka — idézte elő a japán és nyugat-európai topográfiaoltalmi törvényhozási hullámot, amely napjainkra— mint említettük — elérte Közép- és Kelet-Európát is. A Közösségi Irányelvek az Európai Gazdasági Közösség honosain kívül kiterjeszti az oltalmat az ezen országokban valóságos ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkezőkre illetve azokra, akiknek szokásos lakóhelye ezen országok területén van, továbbá azokra akik a topográfiát elsőként a Közösség valamely tagállama területén hozzák forgalomba vagy arra a Közösség területén kizárólagos engedélyt szereztek. Más külföldi honosok csak a Közösség Tanácsának az országuk vonatkozásában elfogadott döntése alapján igényelhetnek oltalmat. Negatív döntés hiányában a tagországok szabadon kiterjeszthetik az oltalmat a külföldiekre. Ezek a szabályok csak az eljárásra vonatkoznak, de nem jelölik meg a jogalapot, amelynek alapján az oltalom kiterjesztéséről döntenek. Feltételezhető, hogy szerződés hiányában a viszonossági megfontolások játszanak szerepet. (Az NSZK szabályozása ekvivalens oltalmat, tehát anyagi viszonosságot követel meg.) A japán jog az egyenlő elbánás elvét alkalmazza az állampolgárságtól és a viszonosságtól függetlenül. A magyar törvényjavaslat szerint külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg az oltalom. A viszonosság kérdésében az Országos Találmányi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó. X. Az integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó sui generis oltalmi szabályok az oltalom egyik, alternatív, a bejelentő diszkrecionális döntése alapján igénybevehető rendszerét szabályozzák.
