Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet

1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról

1990/12 - SzKV 6. >z. Melléklet 13 maznak, különösen megemlítendő, hogy a francia jog kivételével nem teszik lehetővé az oltalmi jogok kény­szerengedéllyel való korlátozását és nem szólnak a tranzit áruk illetve tranzitjárművek kapcsán a sza­badalmi jogban szokásos mentességről. A francia topográfiaoltalmi jogszabály azonban visszautal a francia szabadalmi törvény 40. szaka­szára, amely honvédelmi érdekből lehetőséget nyújt az illetékes miniszter által ex officio licencia adására az állam számára megfelelő díjazás ellenében, ame­lyet a felek megállapodása hiányában a bíróság álla­pít meg. A Washingtoni Szerződés 6. cikk (3) bekezdése életbevágó nemzeti cél érdekében lehetővé teszi kény­szerengedély adását. Ezt a „puha korlátot” kívánja az USA a GATT tárgyalások keretében keményebb feltételekre átváltani (bíróilag megállapított verseny­jogsértés vagy nemzeti szükséghelyzet.) Elvileg a topográfiaoltalom korlátozását jelent­heti, ha a topográfia illetve a mikrochip előállításával kapcsolatos valamely technológia szabadalmi oltalom alatt áll és a topográfiát illetve a mikrochipet más el­járással nem lehet előállítani. Erre az esetre az USA joga és a Közösségi Irányelvek előírják, hogy a to­pográfiaoltalom nem érinti a szabadalmi vagy hasz­nálati mintaoltalmat, a japán jog pedig az ilyen ol­talmi ütközés esetére a szabadalmi jog szupremáció­­ját mondja ki. Két vélemény van a tekintetben, hogy a topográ­fiaoltalom kizárja-e a maszkban illetve chipben még nem rögzített tervrajzok szerzői jogi oltalmát a to­pográfia lajstromozása előtt. Az amerikai irodalom19 hajlik arra, hogy a sui generis oltalom kizárja az ál­talános szerzői jogi oltalmat. Fennállhat azonban a szerzői jogi védelem a mikrochipben tárolt szoftver tekintetében. IX. IX. Az integrált áramkörök elrendezési mintájának jogi védelmével kapcsolatban hangsúlyosan vetődik fel az a kérdés, hogy melyek az oltalom előfeltételei a lajst­romozni kívánó állampolgársága, lakó(szék)helye vagy az első kereskedelmi forgalombahozatal helye tekintetében. A szellemi tulajdon területén — mint ismeretes — az általános elv az egyenlő elbánás, tehát a kül­földieknek a belföldiekkel azonos jogállása. Ez az elv megjelenik az iparjogvédelem alapegyezményében, a Párizsi Egyezményben és a szerzői jog alapegyezmé­nyében, a Berni Egyezményben is, azonban némi el­téréssel. A Párizsi Egyezmény a tagországok honosaira és az azok területén valóságos ipari vagy kereskedelmi létesítménnyel rendelkezőkre terjeszti ki az egyenlő elbánást. A Berni Egyezmény a tagországok honosaira, az azok területén tartósan lakóhellyel rendelkezőkre és azokra terjeszti ki az egyenlő elbánást, akiknek műve először valamelyik tagországban jelent meg, függet­lenül állampolgárságuktól és lakóhelyüktől. Emellett a Berni Egyezmény körülírt esetekben alkalmazza vi­szonosság követelményét is (az iparművészeti művek, bizonyos esetekben az oltalmi idő tartama és a követő jog („droit de suite”) tekintetében). A külföldiek jogállásának szabályozása terén kétféle megoldás alakult ki: a viszonosság vagy az egyenlő elbánás elvének alkalmazása. Az USA joga szerint külföldiek csak viszonosság vagy nemzetközi szerződés, illetve az ország területén való első kereskedelmi forgalombahozatal alapján nyerhetnek oltalmat. A viszonosság anyagi, mivel szubsztanciális azo­nosságot feltételez a külföldi országok és az USA IC oltalmi törvényhozása között, fennállása tekinte­tében az elnök vagy a kereskedelmi miniszter nyi­latkozata az irányadó. Az USA jogának ez a ren­delkezése — illetve a viszonosság követelményének való megfelelés szándéka — idézte elő a japán és nyugat-európai topográfiaoltalmi törvényhozási hul­lámot, amely napjainkra— mint említettük — elérte Közép- és Kelet-Európát is. A Közösségi Irányelvek az Európai Gazdasági Kö­zösség honosain kívül kiterjeszti az oltalmat az ezen országokban valóságos ipari vagy kereskedelmi léte­sítménnyel rendelkezőkre illetve azokra, akiknek szo­kásos lakóhelye ezen országok területén van, továbbá azokra akik a topográfiát elsőként a Közösség va­lamely tagállama területén hozzák forgalomba vagy arra a Közösség területén kizárólagos engedélyt sze­reztek. Más külföldi honosok csak a Közösség Tanácsának az országuk vonatkozásában elfogadott döntése alapján igényelhetnek oltalmat. Negatív döntés hiányában a tagországok szabadon kiterjeszthetik az oltalmat a külföldiekre. Ezek a szabályok csak az eljárásra vonatkoznak, de nem jelölik meg a jogalapot, amelynek alapján az oltalom kiterjesztéséről döntenek. Feltételezhető, hogy szerződés hiányában a viszonossági megfontolá­sok játszanak szerepet. (Az NSZK szabályozása ek­vivalens oltalmat, tehát anyagi viszonosságot köve­tel meg.) A japán jog az egyenlő elbánás elvét alkal­mazza az állampolgárságtól és a viszonosságtól füg­getlenül. A magyar törvényjavaslat szerint külföldi személyt csak nemzetközi szerződés vagy viszonosság esetén illeti meg az oltalom. A viszonosság kérdésében az Országos Találmányi Hivatal elnökének állásfoglalása irányadó. X. Az integrált áramkörök topográfiájának oltalmára vonatkozó sui generis oltalmi szabályok az oltalom egyik, alternatív, a bejelentő diszkrecionális döntése alapján igénybevehető rendszerét szabályozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents