Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
10 6. sz. Melléklet 1990/12 - SzKV mélyisége, a funkcionalitásból eredő kívánságai határozzák meg az alkotást. (Az amerikai IC tolvajnyelvben a standard félvezető lapkák közé a vevő kívánsága szerint kialakított és bevitt szeletet „personality layer”-nek nevezik, illetve a fogyasztóhoz igazított „customized chip”-ről beszélnek.)13 Az USA joga szerint a maszk műre vonatkozó kizárólagos jog a maszk mű tulajdonosát illeti meg, nem rendelkezik viszont arról az esetről, ha többen alkották meg az elrendezési mintát. A japán jog egyértelműen úgy rendelkezik, hogy az oltalom az alkotót vagy jogutódját illeti meg, többes alkotás esetén pedig közösen illeti meg őket. Hasonlóképpen rendelkeznek a Közösségi Irányelvek és ezek az elvek kifejezésre jutnak illetve levezethetők az NSZK, az Egyesült Királyság, Svédország, Franciaország, Hollandia IC jogszabályában. Hasonlóképpen került be ez az elv a magyar törvényjavaslatba is. A párhuzamos alkotások szerzői jogi elvi lehetőségéről csak a Washingtoni Szerződés tartalmaz expressis verbis rendelkezést. (6. cikk (2) bek. с/ pontja) A magyar törvényjavaslatban ez abban a formában jelenik meg, hogy ha több személy egymástól függetlenül alkotott meg eredeti topográfiát, az oltalom önállóan illeti meg a szerzőket vagy jogutódjaikat. Az integrált áramkörök elrendezési mintáinak létrehozása tőkeintenzív, technikaigényes teammunka, amelyet rendszerint szolgálati viszony keretében végeznek, s az alkotásra vonatkozó vagyoni rendelkezési jog a munkáltatót, illetve a megbízót illeti meg az USA joga és a Közösségi Irányelvek szerint. A japán jog ezen túlmenően úgy rendelkezik, hogy a szolgálati viszonyban létrehozott elrendezésminta szerzőjének a munkaadót kell tekinteni. A szolgálati alkotók díjazásáról a külföldi jogszabályok nem rendelkeznek. A magyar törvényjavaslat a szolgálati találmányokra vonatkozó rendelkezések analóg alkalmazását írja elő. VII. VII. Az oltalom keletkezése tekintetében az integrált áramköri elrendezésminták oltalmára vonatkozó sui generis jogszabályok többsége az iparjogvédelmi megközelítést érvényesíti, azaz alakiságokhoz kötik az oltalom megszerzését. Az alakiságok három célt szolgálnak: prima facie bizonyítékteremtést az alkotás és az alkotók létezése és azonosíthatósága érdekében, az alkotás feltárását a köz számára, valamint az oltalom kezdetének számításához kezdő nap rögzítését. Az Egyesült Királyság és Svédország jogszabályai kivételével (amelyek egyfajta lajstromozás nélküli mintaoltalmat nyújtanak) valamennyi ország regisztrációt, lajstromozást követel meg az oltalom megszerzéséhez. Az USA-ban a regisztráció a Szerzői Jogi Lajstromban történik, az NSZK-ban, Franciaországban és Hollandiában a szabadalmi hivatalnál. A regisztrációs rendszer egyben azt is jelenti, hogy a hatóság — a minimális formai követelményeken túl — nem vizsgálja, hogy a topográfia megfelel-e az oltalmazhatósági feltételeknek illetve, hogy a bejelentésben állított tények valódiak-e. Erre csak az érdekelt felek által indított megsemmisítési illetve törlési eljárás keretében kerül sor. Valamennyi regisztrációs rendszerben az a szabály, hogy ha kereskedelmi hasznosítás történt, ettől számított két éven belül lehet a lajstromozásra való bejelentéssel az oltalmat igényelni a meghatározott időtartamra. Ez a két éves „türelmi idő” jelentősen meghaladja a szabadalmi jogban alkalmazott türelmi időket. Az oltalom időtartama tekintetében az egyik fontos szempont, hogy a jogosult a beruházás arányában megfelelő mértékű haszonra tehessen szert, másrészt, hogy az oltalom ne monopolizálja túlzottan hosszú ideig az alkotást. Ennek megfelelően az oltalmi idő rövidebb kell legyen, mint a termék gazdasági életciklusa (piacravitel, telítődés, hanyatlás, a kereslet megszűnése miatt kiszorulás). Az oltalom kezdő napja és tartama tekintetében a fentieknek megfelelően különböző megoldások alakultak ki. Az országok egy részében (USA, NSZK, Franciaország) az oltalom a lajstromozástól — vagy ha ez korábbi — az első kereskedelmi célú hasznosítás napjától számított tíz évig tart. A japán jog szerint az oltalom minden esetben a lajstromozás napjától, a svéd jog szerint az első kereskedelmi célú hasznosítástól, az angol jog szerint a bárhol a világon történt első kereskedelmi célú hasznosítás vagy a topográfia megalkotása napjától kezdődik és az első esetben 10, a második esetben 15 év az oltalom. A Közösségi Irányelvek is két elvet alkalmaz: az oltalom tíz év az első kereskedelmi célú hasznosítás illetve a lajstromozás napjától, amelyik korábbi, vagy 15 év az alkotás illetve a topográfia rögzítése vagy kódolása napjától. A Washingtoni Szerződés az oltalom időtartamaként legalább 8 évet ír elő (8. cikk). Ennek legalább 10 évre való felemelését irányozzák elő a GATT keretében folyó tárgyalások az USA, Japán és az Európai Közösségek részéről egyaránt. Egyetlen jogszabály sem írja elő az oltalom előfeltételeként fenntartási illeték fizetését. Az integrált áramkör elrendezési mintájának a köz számára való feltárása tekintetében a jogszabályok eltérnek egymástól. Közös vonás, hogy — a szabadalmi jogtól eltérően — rendszerint nem követelik meg a topográfia verbális leírását. (A holland jog azonban megkívánja a 15 szót meg nem haladó funkcionális leírást.) A jogszabályok általában előírják, hogy a lajstromozás kapcsán be kell nyújtani a topográfia azonosításához szükséges vizuálisan érzékelhető ábrázoláso
