Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
8 6. sz. Melléklet 1990/12 - SzKV minta tipikusan nem feltalálói tevékenység meglepő, nem várt eredménye, hanem inkább szakértői teamek fejlett berendezések segítségével végzett intenzív munkájának a terméke. Bár ez a munka jelentős mennyiségű és magasan kvalifikált, rendszerint nem minősíthető feltalálói tevékenységnek. Jack Kilby eredeti találmányi gondolata — az áramkör egy félvezető lapkára való integrálása — szabadalmat kapott, minden további, a funkcionális követelmények által meghatározott elrendezésminta kombináció többnyire az eredeti találmány egy-egy szakértői kivitelezési változata. Az a körülmény, hogy az integrált áramköri elrendezésminták általában nem szabadalmazhatok, nem jelenti, hogy ugyanez vonatkozik a funkcionálisan új áramkörökre vagy az integrált áramkörök gyártási technológiájára is. (Ilyen találmányt ismertet pl. a PCT/US 87/00512. sz. nemzetközi szabadalmi bejelentés is, amelyet az American Telephone and Telegraph Company nyújtott be és amelynek tárgya elrendezési minta átviteli eljárás integrált áramkör eszközök gyártására.) Az integrált áramkörök jövőbeli generációi teljesen új technológiákra épülhetnek (az idegsejtek elektronikai funkcióit reprodukáló „biochipek”-ek és a szupravezetést említik ebben az összefüggésben). Hasonlóképpen elvileg szabadalmazhatok lehetnek pl. az integrált áramkörök egyes új elemei vagy összeköttetései. Ez az oltalom azonban csak az áramkör „hardver” elemeit érinti. Használati mintaoltalom több ország joga szerint azért nem adható, mert az csak mechanikai eszközökre vonatkozik, nem pedig áramkörökre. Olyan országokban, ahol ez nem akadály (pl. NSZK, Japán) a használati mintaoltalom kapcsán is felmerül, hogy az integrált áramkör elrendezési mintája nélkülözi még azt az alacsonyabb szintű feltalálói lépést is, amelyet a használati mintáktól megkövetelnek. Ipari mintaoltalom azért nem jöhet számításba, mivel az ipari minták a szemnek, az esztétikai érzéknek szóló vizuális alkotások, az integrált áramkörök elrendezési mintái azonban rendszerint nem láthatók és nem esztétikai rendeltetésű, a technika „megszépítésére” szolgáló alkotások. Az integrált áramkörök elrendezési mintái elvileg védhetők a tisztességtelen verseny elleni védelemre vonatkozó jogszabályok illetve bírói gyakorlat alapján, amely a Párizsi Uniós Egyezmény 10fc's cikk (2) bekezdése alapján valamennyi tagországban létezik. A tisztességtelen verseny elleni jogszabályok tiltják a versenytárs árujának „szolgai másolását” („slavish imitation”), illetve valamely teljesítmény jogosulatlanul kisajátítását. E rendelkezések hatálya alá eshet, ha valakinek a széles körben ismert, jellegzetes integrált áramköri elrendezési mintájáról engedély nélkül készítenek szolgai másolatot vagy azt megtestesítik, inkorporálják egy mikrochipben, illetve a mikrochipet belefoglalják valamely műszaki áruba, illetve ezeket forgalomba hozzák esetleg valamely más cég árujaként feltüntetve („passing off”). Svájcban pl. egy ideig erős törekvések voltak, hogy a topográfiaoltalmat a tisztességtelen verseny elleni tilalom körében oldják meg, majd a szerzői jog „ipari szomszédjogok” fejezetében. Ausztráliában pedig a tisztességtelen másolás ellen védelmet nyújtó jog („unfair copying law”) létrehozását fontolgatták. A tisztességtelen verseny elleni oltalom azonban versenyt feltételez. így egy engedély nélkül lemásolt IC-t tartalmazó televíziókészüléket forgalmazó kereskedő ellen rendszerint csak a versenytársa léphet fel, az elrendezési minta alkotója viszont nem. Az integrált áramkör topográfiája nem látható, az IC tokozásán belül, az pedig a termékben van elrejtve, ezért nem válhat a vevők számára jellegzetessé, széles körben ismertté.10 Emellett a tisztességtelen versenycselekmények megítélése sok vonatkozásban a bíró diszkrecionális döntésétől függ, amely nehezen látható előre. A tisztességtelen verseny elleni jogszabályok arra készültek, hogy a piaci verseny szélsőségeit tartsák kordában, de az örökké változó versenycselekmények miatt indokolt rugalmasságuk folytán tág teret hagynak kreatív jogászok számára, hogy meggyőzzék a bírót, miszerint egy adott tényállás tisztességtelen versenycselekmény vagy sem. A tisztességtelen verseny elleni jogszabályok alapján kérdéses az oltalom terjedelme és időtartama is. A fentiekből levonható az a következtetés, hogy az integrált áramkörök esetében a grafikai mű és ipari innováció hibrid keverékét képező alkotás kinőtte a szellemi tulajdon hagyományos jogi konfekcióját, ezért „csináltatott”, adekvát, sui generis szabályozás kialakítása vált szükségessé. Ezt az is indokolta, hogy egyesek a szabadalmi jog vagy a szerzői jog által nyújtott agresszív oltalomtól, „excesszív monopóliumtól” tartva egy redukált, szelídebb oltalom bevezetését látták indokoltnak, amely alapvetően beruházás-védelmi illetve ipari teljesítményvédelmi jellegű, korlátái következtében nem ad igazi kizárólagos jogot.11 További indok volt a sui generis szabályozás mellett, hogy ekként nem tartozik a külföldiek számára egyenlő elbánást biztosító nemzetközi egyezmények (Egyetemes Szerzői Jogi Egyezmény, Berni Egyezmény, Párizsi Egyezmény) hatálya alá. Az első ország, amely a sui generis megközelítést választotta — mint említettük — az USA volt. Ez a választás tudatos felismerésen alapult, nevezetesen azon, hogy itt egy hibrid kifejezési formáról van szó, amely egyrészről hasonló a szerzői jogilag védett audiovizuális vagy grafikai művekhez, másrészről azonban a funkcionális jellegénél fogva az utilitárius, hasznos cikkek körébe tartozik, amelyek inkább a szabadalmi rendszer tárgykörére emlékeztetnek.
