Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
1990/12 - SzKV 6. »z Melléklet 7 nak igényt. Az ENSZ Közgyűlés által 1948. december 10-én elfogadott Egyetemes Nyilatkozat az Emberi Jogokról 27. cikk (2) bekezdése szerint: „Mindenkinek joga, hogy bármely tudományos, irodalmi és művészeti alkotásából folyó anyagi és erkölcsi érdekei oltalomban részesüljenek”. Az oltalom gazdasági oka az, hogy a kizárólagos jog a piaci viszonyoktól függően jelentős jövedelemforrás lehet, amely előmozdítja a további kutatásokat. A kutatók által létrehozott fejlettebb vagy olcsóbb termékekből pedig végsősoron a köz, a fogyasztóközönség profitál. Az USA Kongresszusához előterjesztett jelentés szerint egy új mikroprocesszor és az azzal kapcsolatos chip előállítása 100 millió dollárt meghaladó beruházást igényel, míg egy egész chipcsalád 1 miihó dolláros költség alatt másolható. Az innovációs beruházás és a szolgai másolás költségei közötti olló a csúcstechnikában egyre szélesebbre nyílik. A kérdés tehát csak az, hogy az integrált áramkörök elrendezési mintája védhető-e a szellemi tulajdon valamely kategóriája keretében, különösen, hogy tekinthető-e — irodalmi vagy művészeti műnek és így oltalmazható-e a szerzői jog keretében; — találmánynak és így oltalmazható-e szabadalmi jog vagy a használati mintaoltalmi jog keretében; — ipari mintának és így oltalmazható-e az ipari mintaoltalom keretében; — védhető-e a tisztességtelen verseny elleni jogszabályok alapján. Az irodalmi és művészeti művek oltalmáról szóló Berni Egyezmény 2. cikk (1) bekezdése szerint az irodalmi és művészeti müvek fogalma felölel minden müvet az irodalmi, tudományos és művészeti területen, bármilyen legyen a kifejezés módja vagy formája. Az exemplifikatív felsorolás szerint e körbe tartoznak — egyebek között — az illusztrációk, térképek, tervek, vázlatok és a geográfiával, topográfiával, építészettel és a tudománnyal összefüggő háromdimenziós müvek. A Berni Egyezmény 2. cikk (1) bekezdésének ez a kitétele első megközelítésre úgy értelmezhető, hogy az integrált áramkörök elrendezési mintája (topográfiája) a felsorolt művek közé tartozhat. A szerzői jog szerint azonban nem maga a topográfia, hanem annak az ábrázolása részesül oltalomban. A topográfia a földfelszín elemeinek (hegyek, völgyek, folyók) elhelyezkedését jelenti, amely már az azt ábrázoló mű megalkotása előtt létezett. Az integrált áramkör topográfiája viszont előzetesen, a „mű előtt” nem létezik, az elemek elrendezését az alkotó végzi el. A „hagyományos” topográfiával kapcsolatos szerzői mű tehát leíró, deskriptiv, míg az integrált áramkör topográfiájával kapcsolatos alkotás előíró, preskriptív jellegű alkotás. A fentiek mellett is felmerült, hogy az integrált áramkör esetleg irodalmi vagy grafikai műnek tekinthető, vagy a fényképekkel analóg módon kezelhető, mivel olyan szellemi alkotás, amely speciális kifejezési formában jelenik meg és ez a kifejezési forma jellemzi az alkotást. Ezzel kapcsolatban azonban figyelembe kell venni az integrált áramkörnek a szoftver programokhoz hasonlóan kettős természetét. Az egyesek által műszaki csodának titulált integrált áramkör kifejezési formáját a funkciótól függő műszaki megfontolások alapján alakítják ki, ez a hardver elemekkel elválaszthatatlanul összefonódik és tisztán haszonelvű, utilitárius jellege van, iparilag gyártott és hasznosított termék. Ha a szerzői jog a kommunikatív felhasználás mellett kiterjedne az utilitárius termékek (pl. mikroprocesszor) gyakorlati felhasználásra is, akkor egyéb műszaki ideák (pl. számítógép, autó) gyakorlati hasznosítására is kiterjeszthető lenne. Az integrált áramkör a szoftver szerzői jogi védelmének analógiájára sem védhető, mivel az integrált áramkör több mint a szoftver, a hardver és a szoftver tulajdonságait ötvözi, továbbá információtároló (memória) és feldolgozó (processzor) feladatot egyaránt betölt.8 Emellett gondot okoz a szerzői jog túlságosan hosszú időtartama (a szerző élete során és halála után 50 év), továbbá az erkölcsi, személyiségi jogok jelentősége is kisebb, mivel itt a kifejezésforma nem visel erőteljes személyiségi bélyeget. Az USA-ban, az NSZK-ban és néhány más országban az is külön problémát okozott, hogy szerzői joga _— eltérően az Egyesült Királyság, Ausztrália, Új Zéland szerzői jogától — nem terjed ki a művészeti és ezen belül a grafikai művek háromdimenziós reprodukálására, tehát a dimenzióváltásra, amely az integrált áramkörök jellemzője.9 A szerzői jog után az a kérdés merül fel, hogy tekinthető-e találmánynak az integrált áramkör elrendezési mintája? A találmányt általában úgy tekintik, mint egy olyan eszmét (ideát), amely egy speciális műszaki probléma gyakorlati megoldását teszi lehetővé. Az integrált áramkör műszaki probléma gyakorlati megoldását szolgálja. Az integrált áramkörrel kapcsolatban a speciális probléma az, hogy létre kell hozni egy „feladatra szabott” áramkört, amely az integrált áramkörtől elvárt funkciókat teljesíti (pl. hogy egy ipari robotban, repülőgépben, televízióban vagy mosógépben fejtsen ki elektronikai irányító funkciót) és ezt oly módon tegye, hogy az áramkör a lehetséges legkisebb legyen, szélsőséges körülmények között is megbízhatóan működjön és gyártási költsége a lehető legalacsonyabb legyen. A találmánynak a szabadalmazhatósághoz újnak kell lennie és feltalálói tevékenységet kell képviselnie. Az integrált áramkörök elrendezési mintája kapcsán az alapvető problémát a feltalálói tevékenység követelménye jelenti. A logikai és matematikai szabályok alapján a funkció követelményei szerint készült elrendezési
