Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Dr. Bobrovszky Jenő: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról
1990/12 - SzKV 6. *z. Melléklet 5 DR. B0BR0VSZKY JENŐ: A mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmáról A nemzetközi együttműködésre fokozottabban támaszkodó magyar piacgazdaság kiépítése kapcsán napjaink egyik időszerű kérdése a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiája törvényi oltalmának megteremtése. Ez a magyar jogban innovációnak számít, amely önmagában indokolná a kérdés többoldalú megvilágítását annak figyelembevételével, hogy a témáról már korábban is megjelent színvonalas hazai iparjogvédelmi tanulmány.1 Külön indokolják a kérdéssel való foglalkozást a tárgykör komplex műszaki vonatkozásai, gazdasági háttere, szerzői és szabadalmi jogi határterületi jellege és nemzetközi összefüggései. Jelen tanulmányban áttekintést adunk a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalmával kapcsolatban felmerülő fontosabb kérdésekről az újabb nemzetközi jogirodalmi vitákra és a nemzetközi fórumok (WIPO, GATT) keretében folyó munkákra is tekintettel.2 I. A történet 1906-ban kezdődött, amikor Lee de Forest (USA) feltalálta a triódát (elektron csövet) elektromos jelek erősítésére és így az információnak elektromos jelekként való feldolgozására. E találmány forradalmasította a távközlést és még az 1946-ban készült első számítógépnek (ENIAC) is összetevője volt. A mikroelektronikai fejlődési szakasz 1947-ben indult meg azzal, hogy a Bell Laboratóriumnál dolgozó J. Bardeen, W. Brattain és W. Shockley (USA) feltalálta a tranzisztort, amely — a háromelektródás elektroncsőhöz hasonlóan — felerősíti az elektronikus jeleket. A félvezető anyagból készült tranzisztor sokkal kisebb, mint az elektroncső és sokkal kevesebb energiát fogyaszt, ezért rohamosan kiszorította az elektroncsöveket. A konvencionális áramköröket különálló, diszkrét tranzisztorokból, kondenzátorokból és ellenállásokból építették fel. Az integrált áramkörre (IC) vonatkozó találmányt Jack Kilby (USA) alkotta meg 1958-ban a Texas Instruments cégnél azzal, hogy az áramkört egyetlen szilíciumszeleten, áramköri lapkán (chip) integrálta és e miniatürizálással a tetemes méretcsökkenés mellett alacsonyabb gyártási költségek, nagyobb megbízhatóság és szélesebbkörű elektronikai funkciók lehetőségét teremtette meg. További korszakalkotó, a mikroelektronikai forradalmat megnyitó lépés volt, amikor 1969-ben E. Hoff (USA) feltalálta a mikroprocesszort: egyetlen chipen integrálta azokat az áramköröket, amelyek egy egyszerű számítógép különböző részeinek munkáját végzik. A „műszaki intelligencia” és az integráltság foka szerint három tipikus terméket különböztetnek meg: az írható/olvasható memóriát, a csak olvasható memóriát és a mikroprocesszort, amelyek az integrált áramkör három fő funkcióját demonstrálják. Az írható/olvasható memóriák közül a legismertebb a DRAM (Dynamic Random Access read/write Memory). Ilyen memóriák találhatók digitális karórákban, hordozható számítógépekben, háztartási eszközökben, video játékokban, szövegszerkesztőkben. A csak olvasható memóriából, mint amilyen az EPROM (Erasable Programmable Read-Only Memory) a tárolt információ csak olvasható, de a leírt információ a használó által módosítható. A mikroprocesszor a mikroszámítógépek magját alkotja, de más modern elektronikus kontroll készülékekben és televízió vevőkészülékekben is megtalálható és funkciói szempontjából a legfejlettebb integrált áramkörök közé sorolják. II. A kérdés komplex jellege miatt világos megkülönböztetést kell tenni öt fogalom között. Ezek a következők: az integrált áramkör (IC) koncepcionális alapjai, elrendezési mintája (topográfia), a topográfiának a félvezető anyagon való kialakításához szükséges eszköz (maszk), az integrált áramkört megtestesítő áramköri lapka (mikro-chip), valamint a mikrochipet tartalmazó termék. Az integrált áramkör koncepcionális alapjain a topográfia alapját képező elvet, eljárást, rendszert illetve a félvezető termékben tárolt információt értjük. Az integrált áramkör elrendezési mintája (topográfia) a mikrochip aktív elemeinek (pl. tranzisztor, dióda) és passzív elemeinek (pl. kondenzátor, ellenállás), valamint összekötéseiknek a háromdimenziós elrendezése.
