Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Iványi István: A magyar szabadalmi törvény reformja és a nemzetközi szabadalomjogi harmonizáció
4 6. sz. Melléklet 1990/12 - SzKV amely az oltalmi kör szűkítését eredményezi; s ezáltal a szabadalmas el akarja kerülni a megsemmisítési eljárást. A szűkítő módosítás során a szabadalmi leírásba vagy a rajzokba olyan információ nem vihető be, amely az elsőbbségi iratban nem szerepelt. Ha az engedélyező hatóság a kérelem alapján módosítja a szabadalmat, a módosítást meg kell hirdetni. Emellett a szabadalmas kérelmére a szabadalmi leírás és a rajzok nyilvánvaló hibái és a gépelési jellegű elírások kijavíthatok. 8) A szerződés tervezete az egyszerűsített megsemmisítés, az ún. szabadalomtörlés kérdésében is tartalmaz harmonizációs javaslatot. A szabadalom részbeni vagy teljes törlését bárki (a szabadalmas is) kérheti azon az alapon, hogy egy vagy több publikáció szerint az újdonság vagy a feltalálói tevékenység követelményének a szabadalom tárgya nem felel meg. A szerződő felek a törlésnek a szerződésben megállapítottakon kívül más jogalapjait is meghatározhatják, de az alaki követelmények nem tartozhatnak ezek közé. A törlési kérelem benyújtásának határidejét az egyes országok határozhatják meg, de ez nem lehet a megadás meghirdetésétől számított 6 hónapnál kevesebb. 9) A tervezet szerint viszont a szerződő felek egyike sem alkalmazhatja jogrendszerében a megadás előtti felszólalás jogintézményét; aminek megtartására néhány európai ország (pl. Hollandia, Németország) törekedett. 10) Fontos rendelkezés a nemzetközi szerződés tervezetében az, hogy szabadalmat több ország területére engedélyező kormányközi szervezet is lehet szerződő fél. Olyan kormányközi szervezet is szerepelhet szerződő félként, amely tagországaira kötelező érvénnyel szabályozza a szerződésben érintett kérdéseket. Ebből a rendelkezésből az is következik, hogy nemcsak a szerződést aláíró államoknak, hanem az ahhoz szerződő félként csatlakozó regionális szabadalmi szervezeteknek (pl. az Európai Szabadalmi Szervezetnek) is a szerződéshez kell igazítaniuk normáikat. IV. A fejlődő országok úgy vélik, hogy alapvető gazdasági érdekeiknek mondanak ellent — többek között — az oltalmazható műszaki területekkel, azaz a kizárások tiltásával, az eljárásra vonatkozó oltalom hatályának az eljárással közvetlenül előállított termékre való kiterjesztésével, az oltalmi idő legalább 20 évben történő megállapításával és a bizonyítási teher megfordulásával kapcsolatos szabályok. Szándékuk arra irányul, hogy a harmonizációs szerződés ilyen szabályokat ne tartalmazzon. A Szellemi Tulajdon Világszervezete főigazgatója a diplomáciai értekezlet elé kerülő alapjavaslatot úgy kívánja előterjeszteni, hogy a fejlődő országok által kifogásolt fő kérdésekben és a megadás előtti felszólalás tiltásának kérdésében fenntartással lehessen élni. A fenntartással kapcsolatos nyilatkozat 10 év, illetőleg fejlődő ország esetében 15 év elteltével hatályát vesztené. Küldöttségünk a harmonizációs szerződést előkészítő szakértői értekezleten a magyar érdekek és a szakszerűség szempontjait előtérbe helyezve tevékenyen részt vett, és ebben a szellemben kíván részese lenni a közeli diplomáciai konferenciának is. A szerződés megkötése után pedig haladéktalanul meg kell kezdeni szabadalmi törvényünknek az elfogadott rendelkezésekhez igazodó korszerűsítését annak érdekében, hogy a magyar szabadalmi jog lépést tartson a nemzetközi fejlődéssel, s még hatékonyabban szolgálja hazánkban a technikai haladást és a nemzetközi együttműködésre fokozottan támaszkodó piacgazdaság bevezetését.
