Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő, 1990 (95. évfolyam, 1-6. melléklet
1990 / 6. szám - Iványi István: A magyar szabadalmi törvény reformja és a nemzetközi szabadalomjogi harmonizáció
2 6. sz. Melléklet 1990/12 - SzKV hatósághoz korábban vagy korábbi elsőbbséggel benyújtott, de csak később közzétételre kerülő bejelentés tartalma is. A feltalálói tevékenység követelményének a találmány akkor felel meg, ha a bejelentés, illetőleg az elsőbbség napja előtt a világban a köz számára hozzáférhető ismeretek alapján a szakember számára nem nyüvánvaló. A harmonizációs szerződés tervezete tehát egyrészt szétválasztja az újdonság és a feltalálói tevékenység fogalmát, másrészt a korábbi elsőbbségű, azonos tárgyú, még közzé nem tett bejelentés teljes tartalmát a technika állásához tartozónak minősíti. A tervezet — emellett — az újdonság és a feltalálói tevékenység megítélésében alkalmazza a feltalálói türelmi idő fogalmát, illetőleg elvét. Ezek szerint az egyébként új donságrontónak minősülő közlemény nem befolyásolja a szabadalmazhatóságot, ha a közlésre a bejelentés, illetőleg az elsőbbség napja előtt 12 hónapos időtartam alatt kerül sor, és közvetlenül vagy közvetve a feltalálótól vagy olyan harmadik személytől származik, aki információit a feltalálótól szerezte. 2) Nagyon egyszerű és tömör szövegezésű, de mélyreható tartalmi változást igényel az a szabály, amely az oltalomból való kizárások megszüntetésére vonatkozik. Ennek alapján szabadalmi törvényünknek a vegyi úton előállított termékeket, a gyógyszereket, valamint az emberi és állati élelmezésre szolgáló termékeket az oltalomból kizáró rendelkezését hatályon kívül kell majd helyezni. Szükséges megjegyezni, hogy a nemzetközi szerződés ratifikációs okmányainak letétbe helyezésekor a szerződő felek fenntartással élhetnek és nyilatkozhatnak arról, hogy mely műszaki területeken nem engedélyeznek és nem fognak engedélyezni szabadalmat. Az ilyen nyilatkozat a szerződés elfogadásától számított 10. év végén hatályát veszti. Ha a nyilatkozó szerződő fél fejlődő ország, az oltalomból való kizárások megszüntetésének határideje 15 év. Az európai egyezményhez való társulás, illetve csatlakozás előkészítése, továbbá egyes kétoldalú kapcsolatokban felmerült igények kapcsán a jelzett 10 éves időszakot nagy valószínűséggel jelentősen le kell csökkenteni. 3) A szabadalmi jog hatályának meghatározására termék és eljárás esetében a tervezet külön-külön rendelkezést tartalmaz. Termék esetében a jog hatálya a termék előállítására, használatára, piacon való felkínálására vagy forgalombahozatalára, továbbá az utóbbi céllal történő importálására vagy raktározására terjed ki. Eljárás esetén pedig az eljárás használatára, illetőleg az eljárással közvetlenül előállított termékre terjed ki a jog hatálya. A tervezet további szabálya a termék előállítására szolgáló eljárásra engedélyezett oltalom kapcsán a bizonyítási teher megfordulása. A szerződés tervezete a jog hatályának a megállapítását illetően csak a minimum elemeket tartalmazza, a szerződő felek más elemeket is alkalmazhatnak a kizárólagos jog tartalmának meghatározásakor. A jog hatálya alóli kivételként a tervezet a jog kimerülését, a nem üzleti célú cselekményeket, a gyógyszerészet vagy gyógyítás körébe tartozó egyedi (nem rendszeresen végzett) cselekményeket sorolja fel. 4) A tervezet a szabadalombitorlást elősegítő cselekményként (közvetett bitorlásként) határozza meg azt, ha valaki tudatosan a tényleges jogsértő számára kínál fel vagy bocsát rendelkezésre a találmány megvalósítását szolgáló, a kereskedelemben nem szokásosan előforduló eszközöket. 5) Az oltalom terjedelme és az igénypontok értelmezése kérdéseit a harmonizációs szerződés tervezete a hatályos magyar törvénytől több szempontból eltérően rendezi. Ezek szerint az oltalom terjedelmét az igénypontok határozzák meg; az igénypontokat pedig a leírás és a rajzok alapján kell értelmezni. Az oltalom terjedelmének meghatározásakor azonban figyelembe kell venni, hogy az igénypontok szó szerinti jelentésén túl az oltalom kiterjed az egyenértékű (ekvivalens) jellemzőkre is. Egyenértékű a jellemző akkor, ha lényegében ugyanazt a feladatot, lényegében ugyanolyan módon és lényegében ugyanolyan eredménnyel (hatással) oldja meg, mint az igényponti jellemző. Egyenértékű a jellemző akkor is, ha szakember számára nyilvánvaló, hogy egy igényponti jellemző révén elért eredmény (hatás) a helyettesítő jellemzővel is elérhető. Az oltalom terjedelmének meghatározásakor figyelembe kell venni továbbá minden olyan korábbi, a jogosult által tett nyilatkozatot, amely nyíltan vagy burkoltan korlátozza az igénypontok által meghatározott oltalmi kört. 6) A szerződés tervezete előirányozza az oltalmi idő harmonizálását is. A magyar szabályozás összhangban van a tervezett rendelkezéssel, de ennek kapcsán az úgynevezett belső elsőbbség jogintézménye is bevezetésre kerül. A pótszabadalom, a folytatólagos, a részben folytatólagos vagy a megosztás eredményeképpen keletkezett bejelentésre adott szabadalom oltalmi idejét az alapbejelentés benyújtásának napjától lehet számítani. III. 1) A szabadalmi eljárást harmonizáló tervezett szabályok egyike megszabja a bejelentési napnak az engedélyező hatóság általi elismerésére vonatkozó
